Folytatódik a felsorolás a magyar számítógépekről (főként) a nyolcvanas évekből, a Commodore-korszak előtt.
Videoton TV Computer (TVC)
Az Enterprise angol számítógépet tervező cég egyik korábbi projektjének licencét vásárolta meg a Videoton 1984-ben, amelyet a hazai viszonylatok miatt több helyen módosítottak (pl. az alkatrész-ellátás miatt).
A Videoton számítógépéből három verzió készült, amelyek memóriában, alaplapban és BASIC-verzióban különböztek. Az iskola-számítógép program keretén belül összesen kb. 12000 példányt gyártottak állami megrendelésre az első két változatból.
Processzor: Z80A, 3,125 Mhz órajellel
Memória: 20 kByte ROM (rendszer és BASIC), 32/64 kByte RAM, és 16 kByte videómemória (vagy 64kB)
Hang: 1 hangcsatorna (16 hangfokozat, rendszerórajel leosztásával előállítható frekvencia, illetve 4 bites D/A konverter érhető el)
Kép: Az elérhető logikai felbontás az újszerű megoldásnak (a jelet pl. egy CRTC állította elő) megfelelően 1024x960 volt, amelyet a rendszer számított át grafikus módokban való alkalmazáshoz; 16 színnél 128x240, 4 színnél 256x240, 2 színnél 512x240 pixel felbontást, illetve a max. 24x64 karakter szöveget.
A 32k és a 64k változat között csak a rendszermemória (RAM) mennyisége és az alaplapváltozat jelentett különbséget- a 64k+ változat ennél jóval többet jelentett. Ott a fejlesztett és javított TVC Basic, a floppyvezérlés és a 64kByte méretűre bővített (a korábbi 16-ról) videómemória tartozik a legfontosabb újítások közé (meg az, hogy az új BASIC nem volt teljesen kompatibilis a régebbi változattal. De létezik megoldás dualBASIC beépítésére...).
A hardver több bővítés csatlakoztatását is lehetővé tette, így készültek hozzájuk ilyen bővítések; Epromégető, hangbővítő kapcsolások, cartridge, floppyvezérlő (720kByte kapacitású lemezekhez), nyomtató, soros interface, magnó, belső hálózati csatlakozás...
Lentebb egy korabeli TVC reklám, a mellékelt linken pedig néhány játék látható (link)
Információk tárháza: VIDEOTON TV-Computer számítógép (link)
Microkey Primo-sorozat
A prototípus változatokat is figyelembe véve 4 sorozatból álló számítógépcsaládot 1984 és 1986 között gyártották Magyarországon, immáron saját fejlesztés és nem hardverlicenc alapján.
A gyártó az 1983-ban alakult Microkey Kutatási Fejlesztési Termelési Társulás (a Számítástechnikai Kutató Intézet/SZTAKI, az Elektromodul és az "Új Élet" MgTsz), akik körülbelül egy éves fejlesztés után jelentették meg az első változat gépeit, a későbbiekkel együtt pedig 7-8000 gép gyártása (itt lépett képbe összeszerelő üzemként az MgTsz) valósult meg.
Processzor: Z80 processzor, 3,75 Mhz (illetve a keletnémet U880-as Z80 klón)
Memória: 16 kByte ROM, illetve típustól függően 16/32/64 kByte RAM (ebből táplálkozott a rendszer is)
Hang: Egy vezérelt hangszóró jelentette a gép hangbeli képességeit
Kép: Monokróm megjelenítés 256x192 felbontással az alapváltozatoknál (a későbbi prototípus gépek tudtak színes megjelenítést). Nem rendelkezett a gép külön-külön szöveges/grafikus módokkal, a szöveges mód (16x42 karakter) együtt is megjelenthetett a grafikus adatokkal.
Primo A sorozat
Az első sorozat (amely piros vagy zöld funkcióbillentyűkkel ellátott) kapacitív elven működő "érintős" billentyűzetéről volt híresen hírhedt, illetve megemlítendő, hogy lezárt/eltakart bővítőcsatlakozó és hiányzó portkiépítés jellemezte. Az első sorozatból kb. 6000 darab készült el 1984 ősz-1986 ősz között (pl. az iskolaszámítógép-program intézete a TII majdnem 200 darabot rendelt általános iskoláknak az A-32 alapváltozatból)
A-32: 16 kByte ROM és 16 kByte RAM memória
A-48: 16 kByte ROM és 32 kByte RAM memória
A-64: 16 kByte ROM és 48 kByte RAM memória
Primo B sorozat
A korábbi billentyűzet lecserélése mozgó nyomógombos kivitelre (amelyen így már a fejlesztés miatt az összes magyar ékezetes karakter is elérhető) és az A sorozat gépeihez hasonló memóriakiépítés jellemzi (16 kByte ROM, 16/32/48 kByte RAM).
A korábban nem elérhető bővítőcsatlakozók immáron elérhetőek, a csatlakozóportok szintúgy. Ebből a sorozatból kb. 1000 darab került legyártásra.
Primo C (prototípus, kísérleti gép)
Az úgynevezett színes Primo, amely úgy készült, hogy az A és a B sorozat gépeit is képes legyen színessé tenni, 256 színű palettáról 32 szín használatával:
"A színes adapter lényegében az alapgép 256 x 256-os videó jelét alakítja át 256 x 192 (216)-os színezett videó jellé, felhasználva a 2 KB-os rejtett képernyő memóriát. A függetlenül 4 bittel színezhető terület 6 x 6 (4 x 4) pont, ehhez jön az egy bites eredeti videó információ. Az így rendelkezésre álló 5 bit vezérel egy palettát, melynek 8 bites kimenete adja a 256 féle színárnyalatot. Az ernyőn természetesen egy időben ebből csak 32 látszik. A palettából 3 darab van, melyek állítható időzítéssel válthatják egymást." - Manno Sándor, fejlesztőmérnök (link)
A gép sorozatgyártásba nem került, egyetlen működő prototípus (illetve néhány utángyártott példány) létezik belőle- vagyis egy A típusú gép színes bővítőkártyával és kicserélt EPROM tartalommal.
Pro/Primo sorozat
A második iskolaszámítógép-programon bár dobogós helyezéseket értek el a Pro/Primo sorozat típusai, de a megkötések hiánya miatt az oktatási intézmények inkább a Commodore gépeit választották, kb. 100 megrendelés érkezett rájuk.
A Pro/Primo gépekben nagyobb tárolókapacitású EPROM és RAM chipek kerültek beépítésre, alapból kezelte a színeket, támogatta a Commodore soros-csatlakozású perifériáit,
Mivel a Primo számítógépekről nagy mennyiségű szakirodalom, visszaemlékezés, hardvermódosítás, leírás és egyéb létezik, leírjuk a szokásos linket, ahonnan az ide átemelt képek és idézetek is származnak.
Információk tárháza: Primo számítógép weboldala (link)
Médiaszekció
A gyártásról (a Sárisápi üzemben) egy riportfilm is található az interneten, ahol szóban és képben láthatunk érdekességeket (link)
Alább egy beszélgetés látható erről a korszakról, az egyik beszélgetőpartner a Primo fejlesztőinek egyik hardverfejlesztő tagja, Manno Sándor.
Így a Primo számítógépekről további érdekes információkat tudhattok meg, Képes Gábor informatika-történeti kutató-muzeológus információi alapján is - hiszen nem csak a Primo, hanem pl. a Commodore termékek is megemlítésre kerülnek.
A gépismertető következő része lesz a befejezés magyar viszonylatban, ahol szót ejtünk a többi mikroszámítógép mellett a fejlesztési/szolgáltatási/ipari szektor néhány gépéről is.