Az évkönyvrovat célja, hogy a nyolcvanas évek elejétől évenként haladva felidézze az adott év játékait, hardvereit és eseményeit - természetesen a jobbakat, érdekesebbeket kiemelve. Programok tekintetében általában otthoni számítógépeken és konzolokon megjelent programokról lesz szó, de egyes esetekben ettől eltérés is lehetséges.

Az első rész, mint a címből is kiderül, 1980-ba kalauzol el minket, ami a játéklegendák és különféle műfaj-pionírok tekintetében nem volt szegényes év. A játéktermi gépek aranykorában járunk, amikor a különféle elektronikus/mechanikus gépek, flipperek, videójátékok piaca több, mint 7 milliárd (akkori) dollár árbevételt generált csak 1980-ban. Így a később más platformokon szintén nagy sikereket elérő játékok is gyakran ilyen, játéktermi videójáték formájában kezdték.

Ebben az évben jelent meg az egyik leghíresebb játékfigura főszereplésével a Pac-Man című játék.

A Japánban eredetileg Puck Man (némi ötletelés után a jégkorong korongjából képzett) névvel megjelent játékot az amerikai változat megjelentetésekor nevezték át Pac-Man változatra (hogy a P betű átrajzolásával ne adjanak lehetőséget a vandáloknak az obszcenitásra:).

A játéktermekben addig a lövöldözős (space-shooter) játékok és a Pong-változatok mellett megjelent újszerű ötletével és addiktív játékmenetével a világ egyik legtöbbet "kaszált" játéktermi gépévé, popkultúra-ikonná, rengeteg egyéb (hivatalos és nemhivatalos) változat alapjává, tudományos és művészeti kiállítások tárgyává tette a Pac-Man játékot (és természetesen a "főhőst").

Rengeteg féle (kb. 30) platformon jelent meg a játék az eltelt évtizedek(!) során, elsőként az Atari 2600 videójáték-konzolra, amelyen azonban a kezdeti kiugró vásárlói lelkesedést nem tudták fenntartani, így túlságosan sok kazettát gyártottak le belőle - az E.T. játék mellett ez volt a másik program, amelyet az Atari egy nagy bukásához és az 1983-as videójáték-válsághoz (link) vezetett többek szerint.

A játékból különféle hardvereken több, mint 150 féle változat létezik, ezekből látható az alábbi videóban egy maroknyi, válogatásként: eredeti arcade változat, Atari 2600, ZX Spectrum, Intellivision, Colecovision, Atari 5200, Amstrad CPC, Commodore 64, MSX, Gameboy, Neo Geo Pocket Color, Game Gear, NES, N64...

Ugyanilyen híres és sikeres játék volt az 1980 nyarán megjelent Missile Command shoot' em up is, amelyben a városaink felé tartó végtelen számban rakétákat kellett levadászni becsapódásuk előtt - különféle egyre nehezebb szinteken keresztül. A korszak egyik legnagyobb klasszikusa első portolását egy évvel később kapta meg az Atari 2600, majd Atari 5200 konzolra (ugye az eredeti is Atari gyártmány).

Ezeket később a 8 bites Atari számítógépek követték, majd a kilencvenes évek Atari Lynx, Nintendo Gameboy változatait válogatások részeként a Master System, Game Gear vagy a Megadrive illetve változatúak követték. (link)

Az utolsó Atari gépre (Atari Jaguar) is készült Missile Command játék, Missile Command 3D néven.
A jogok megvétele után a Hasbro Windows és Playstation változatot is megjelentetett, de az Xbox 360 konzol sem maradhatott ki a 2007-es Missile Command átiratból. A sor végét pedig a kétezres évek végére jellemző mobiljátékok egyik képviselőjeként az Apple iPhone-féle változat zárja 2008-ból.

Mivel a játéknak nincs valódi vége (mármint a game over/the end képernyőn kívül, ), így a játékmenet hosszúságához fűződő világrekordok is léteznek.

 
A játék egy bizonyos pontszám elérésekor számos plusz várost ad a játékosnak, így "nyújtva" meg a játékidőt; a 255. és a 256. képernyőn a játék (a 2 számjegyen tárolt FF hexadecimális számrendszer miatt) az eredetinél 256-szor gyorsabban adta a pontokat, ami után a játék újrakezdi az első pályán, de a pontszámokat és a megmentett városokat "továbbmentve".

Ezekből lehetett rekordokat felállítani, maraton vagy torna módban is; maraton módban a játék 10 ezer pontonként új bónuszvárost adott, torna módban viszont semmilyen bónusz nem járt.
Maraton módban már 1981-ben rekordot állítottak fel egyetlen negyeddollárossal; 30 óra játék, több mint 41 millió pont. Ezt az évek során egy-két alkalommal megdöntötték, legutoljára 2013 decemberében, majdnem 72 óra játékkal, majdnem 104 millió ponttal.
A torna módban a jelenlegi rekordot 4,472 millió ponttal és 2 óra 57 perccel tartják (bónusz város nélkül elérni az utolsó, 256. várost az "újraindulás" előtt).

Mattel Intellivision

Bár ennek a második generációs konzolnak volt egy rövid tesztidőszaka is 1979-ben (a kaliforniai Fresno városában és környékén árusították), de amerikai nyílt megjelenése 1980-ban történt, a korábban megjelent Atari 2600 versenytársaként (több reklám, hirdetés is összehasonlította a gépek tulajdonságait).

Érdekességek:

- Az első olyan játékkonzol volt, amelyre lehetett játékokat letölteni (1981!), a Playcable szolgáltatással (link)
- Létezett hozzá külön hangszintézis-modullal (Intellivoice), amellyel bizonyos játékok (4+1) beszélhettek is.
- Tervbe volt véve 1983 végére egy erősebb Intellivision III is, de a körülmények miatt elálltak tőle.
- Az Intellivision II belső ROM-ja módosítva lett a kalózjátékok kizárására, ez a módosítás azonban néhány eredeti játékot is hibás futásúvá tett ezen a típusú kiadáson.
- Létezett egy System Changer kiegészítő, amivel Atari 2600 (a versenytárs) hardvereit és játékprogramjait lehetett futtatni a gépen. De csak az Intellivision II és az INTV-féle hardveren, az első változatú konzolnak nem volt külső videó bemenete.
A módosítást azonban szakemberekkel el lehetett végeztetni, ha bevitték a konzolt :)

Az első évben 175 ezer eladott darabbal bíró konzol több viszonteladón keresztül értékesítette a hardvereket, gyakran azok saját márkaneve alatt is (Radio Shack, Sears). 1982 végére ez 2 millió eladott gépre és ötven megjelent játékra nőtt (100 milliós profitot generálva). Ez az 1983-as válság miatt (is) megfordult, pl. az új olcsóbb változatú Intellivision II ára is további árcsökkentést igényelt (150 dollárról 69-re). Minden további hardverfejlesztést törölve és tömeges elbocsátások után is az évet 300 millió dollár veszteséggel zárták.
A következő évek a fennmaradó darabok eladásával, majd a régi vezető új cégének(INTV) átadott jogok birtokában új hardvert kezdett gyártani INTV System III néven, illetve korábbi félbehagyott programok és sikerjátékok kiadásával próbált a piacon maradni a Nintendo új gépével (NES) szemben.

A kilencvenes évek elején az INTV is feladni kényszerült, míg 1997-ben új cég (Intellivision Productions) alakult a volt programozókból, akik a jogok birtokában Intellivison Lives!, Intellivision Classics és Intellivision Rocks néven emulált programokat adtak ki PC, Macintosh, Playstation gépekre, sőt egyes mobiltelefonokra.

A kétezres évek elején a PS2 és Xbox valamint a Gamecube konzol tulajdonosok is megismerkedhettek a régi klasszikusokkal, sőt jelentek meg tv-re köthető célhardverek is, Intellivision 25, Intellivision 10, Intellivision 15 és Intellivision 2nd edition névvel - ezekből 2 év alatt 4 millió darabot tudtak értékesíteni.

2008 és 2010 között az Intellivision programok megjelentek az Xbox 360 Xbox Originals szolgáltatásán, illetve iPhone / iPad készülékekre is. 2014 végén még az ilyen téren ismert ATgames is megjelentetett egy 60 játékot beépítetten tartalmazó Intellivision Flashback Classic Console kütyüt (minatűr konzol, 2 eredeti méretű kontrollerrel).

Folytatása következik...