Az előző részt a Pravetz 8 bites gépeivel fejeztük be, így az ígérteknek megfelelően a 16 bites gépeikkel folytatjuk.

A 16 bites Pravetz gépeket sem bonyolították túl elnevezés szintjén, hiszen míg a 8 bitesek Pravetz-8.., addig ezek Pravetz-16... előtagot kaptak az esetek túlnyomó többségében :)
Ezek közül az első a sorban a Pravetz-16, amely eredetileg IMKO-4 nevet kapta (vö. IMKO-1 és IMKO-2), de ez lett belőle. Ez már az új, 1983-ban megjelent IBM PC/XT bolgár klónja volt, mindössze 1 évvel későbbről (1984 és 1988-9 között gyártott típusról van szó).
Az Intel 8088-klón (4,77 Mhz) processzorra (plusz a 8087-es társprocesszorként volt alkalmazható) és saját bolgár fejlesztésű chipsetjére épülő rendszerét kiszereléstől függően 64 kByte ROM és 256/384/512 kByte RAM segítette (amelyet 640-re lehetett bővíteni).

Egy vagy két 5,25" floppymeghajtó, illetve 5-10-20 MB kapacitású merevlemez volt használható hozzá, illetve volt alaptartozéka. 40x24 vagy 80x24 karakteres felbontás, illetve 320x200 vagy 640x200 volt a legnagyobb elérhető grafikus felbontás, maximum 16 szín használatával.

A rendszerből több alváltozat is készült, az említett felszereltségtől, illetve az elérhető gyártói alkatrészektől függően. A neten fellelhető információ róluk kissé "szétszórtabb", mint a 8 bitesek esetében, olykor mintha a bolgár betűk átírásából is adódtak volna tévedések (főleg a típusjelöléseknél), de ezek az általam "kibogozott", elérhető információk.
- Pravetz-16: az IMKO-4 néven indult alapkiszerelés, 4,77 Mhz 8088 CPU, ROM-ban elhelyezett beépített BASIC
- Pravetz-16A (home): 4,77 Mhz 8088 CPU, 1 floppy-meghajtó és 5 MB HDD

- Pravetz-16H (professional): 8 Mhz 8088-2 CPU, akár 2 floppy meghajtó és 20 MB HDD
- Pravetz-16T, Turbo: 10 Mhz 8088 CPU, akár 2 floppy meghajtó és 20 MB HDD, 640kByte RAM
- Pravetz-16E/ES (avagy E/EC): 8 Mhz NEC V20 CPU, 1 MByte RAM és 20 MB HDD. A processzor sebessége megnövelhető 12 Mhz-re, illetve 384 kByte memória virtuális lemezként is használható.

A NEC ezen processzora az Intel 8088-asának visszafejtésével készült, gyakran használták PC klónok felturbózására is (hiszen akár 16 Mhz is elérhető volt vele, utasításkészlete a 80186 készletével egyezett).

Viszont egyes esetekben 10 Mhz-es Siemens SAB8088-1-P processzor került a lapba (amely ilyenkor már szintén import volt, pl. a Micoms Xl-7 turbo). Valószínűleg ezek a változatok készültek 1988-1989 környékén, amelyek ИЗОТ-1839 (IZOT-1839) néven is ismeretesek.

- Pravetz-286: 8/12 Mhz 80286 CPU, 1 MByte RAM
- Pravetz-386: 25 Mhz 80386SX CPU, 1 MByte RAM
- Pravetz-486: nagyon kevés készült, prototípus szintjén

A 386 és a 486 típusjelzésű gépek természetesen nem a 16 bitesek közé valók, de új bekezdést nem kezdtünk el miattuk, ezekkel mind az IBM PC-kompatibilis Pravetz gépeknek, mind az eredeti Pravetz gyártónak vége lett eredeti formájában.

2013-ban egy új magáncég megszerezte a névhasználati jogot, és Pravetz-64 név alatt megjelentetett egy PC notebookot (link).

A végére pedig egy kis 1990-es kordokumentum, Pravetz-16 alapú tervezéssel, iskolai oktatás-népszerűsítéssel és korabeli szintizenével:)

Egy másik márkájú bolgár számítógép következik, amely Plovdiv városában található műszertechnikai gyárban (lletve a botevgrádi Mikroelektronika) készült, ez volt a Paldin-601. Az eredeti ötletgazda a bolgár telekom-cég volt, amelyik szeretett volna egy kisebb gépet, ipari környezetben történő felhasználásra (adatgyűjtők és laborműszerek adatainak feldolgozására). Ők keresték meg a műszertechnikai gyárat a technológiával és az ötlettel, de hamarosan rájöttek, hogy túl bonyolult nekik a feladat.

Azonban a plovdivi gyár igazgatója nem akarta veszni az ötletet és felsőbb segítséggel kapcsolatba kerültek egy szófiai egyetemen korábban alakult kutató-fejlesztői laboratóriummal.
Miután megegyeztek a számítógép hardverének és szoftverének kifejlesztésében, Abacus néven egyesületet hoztak létre, amelyhez hamarosan két másik szervezet is csatlakozott: egy tudományos gyártólabor és egy nukleáris energia-kutató intézet. Az első teljesen bolgár számítógépet Paldin névre keresztelték, amely Plovdiv régies neve is volt.
A kezdeti ipari felhasználási célokat oktatási és gyakorlati felhasználással egészítették ki, ennek szellemében fejlesztették ki a rendszert, amelyet a minél szélesebb felhasználhatóság (vagyis külföldi piac) érdekében külsőleg és "belsőleg" is MS-DOS rendszerhez alakítottak ki (kompatbilitás).
1988 és 1992 között gyártották többféle változatban, sőt 35-50 ezer gépet a Szovjetunióba is exportáltak. Bár még ezután, 1992-ben még tervben volt egy új generációs Paldin készítése is, Motorola 68000 processzor felhasználásával, de félbehagyták a bolgár-szovjet fizetési elszámolások lezárultával.

A gép processzora minden esetben egy SM601-es típusú 1 Mhz-es Motorola 6800-klón volt, a ROM egyedi módon egy PROM-chipben került elhelyezésre, amely az alapváltozatoknál 4 kByte méretű volt (68-ra bővíthetően), a fejlettebbeknél pedig 68 kByte méretű volt.
A RAM memória minden típusnál ugyanannyi, 64 kByte. De nem csak a memória méretében, hanem egyéb területeken is különbségek voltak a változatok között.

Paldin-601: alapváltozat, 4 kByte ROM, 77 gombos billentyűzet (15 funckióbillentyű), SECAM rendszerű televízióra is csatlakoztatható, soros interfész, kazettás egység-csatlakoztatás, 40x25 szöveges felbontás fekete-fehérben, 320x200/160x200/80x200 pixel grafikus felbontás (16/4/2 színnel)
Paldin-601U: 4 kByte ROM, 77 gombos billentyűzet (15 funckióbillentyű), 40x25 szöveges felbontás fekete-fehérben, 320x200/160x200/80x200 pixel grafikus felbontás (16/4/2 színnel)
Paldin-601A: 4 kByte ROM, 77 gombos billentyűzet (15 funckióbillentyű), de csatlakoztatható IBM PC/XT billentyűzet is, fényceruza csatlakoztatási lehetőség, RS-232-C soros interfész, 40x25/80x25 szöveges felbontás (színes/fekete-fehér), 640x200/320x200/160x200 pixel grafikus felbontás (16/4/2 színnel)
Paldin-601M: 68 kByte ROM, csak IBM PC/XT külső billentyűzettel használható, RS-232-C soros interfész, 40x25/80x25 szöveges felbontás (színes/fekete-fehér), 640x200/320x200/160x200 pixel grafikus felbontás (16/4/2 színnel)
Paldin-601T: 1990-91 környékén tervezett prototípus, bolti forgalomba nem került változat, 2 Mhz-re emelt processzor-órajellel, minden más valószínűleg ugyanaz, mint a 601M. Ennek létrehozásával 1997-ben egy másik cég is megpróbálkozott, de abból sem lett semmi.

Elérhető volt mindegyiken a párhuzamos interfész, a lemezmeghajtók csatlakozási lehetősége (360/720 kByte kapacitás), valamint hangkeltésre a beépített hangszóró.
Az UniDOS operációs rendszer jó kompatibilitást biztosított az MS-DOS rendszerrel, sőt a szövegszerkesztője, az UniPascal programnyelve, az UniBASE adatbáziskezelője, mind-mind nagy kompatibilitással bírtak az IBM PC azonos programjai felé.

A Paldin számítógépeket még iskolai számítógépként is használták oktatásra még az ezredfordulón is Oroszországban, Petrozavodszk, illetve Tomszk városában is 1998-2002 között, amíg ott is le nem cserélték Pentium 4 processzoros gépekre őket.
Talán ezért is van az, hogy szinte minden információt orosz oldalakról szereztem (pl. innen, ahol még a használt monitor, nyomtató, lemezmeghajtó méretéről vagy tömegéről is meg lehet tudni infókat, de ide feleslegesnek tartottam). Néhány kép még látható itt is, némi történeti áttekintéssel: link.

Egyéb bolgár gyártmányú gépek is léteztek, amelyeket ISOT (ИЗОТ) előtaggal illettek, ez pedig egy állami cégcsoport volt, amelynek tagjai különféle intézetek, létesítmények voltak, amelyek elektronikus számítógépek és egyéb hardverek fejlesztésével és gyártásával foglalkoztak- Bulgária és a KGST többi országa számára is. Ezek közé tartoztak számítástechnikai fejlesztőintézetek vagy különféle elektronikai gyárak is.

Gyakran feltűnik az EC (avagy ES) előtag is, ez pedig az 'Edinna Sistema', vagyis az egyesített rendszer rövidítése. Alekszej Nyikolajevics Koszigin, a szovjet Minisztertanács elnöke 1968-ban felvetette a KGST-országok új együttműködési rendszerét.
Ezzel indult a tagországok által közösen fejlesztendő számítógépcsalád(ok) ötlete, amelyet egyesített számítógéprendszernek- Unified Computer System (Единая Cистема/Edinaya sistema avagy EC rövidítve) neveztek el.

ISOT-301- PDP 8 minikomputer helyi változata
ISOT-0250- Célhardver, közgazdasági számításokhoz, 18 kByte ROM, 12 kByte RAM, két lemezes meghajtó
ISOT-1002- Szövegszerkesztő, kétprocesszoros (8 bites CM-601, M6800-klón), 40 és 8 kByte memóriával, a második CPU a nyomtatóprocesszor volt a hozzákapcsolt nyomtató vezérlésére
ISOT-1016- PDP-11 minikomputer helyi változata
ISOT-1055, 1055C és 1056- DEC VAX 11/730, 11/750, 11/780 helyi változata
ISOT-1030C- 8086-klón (K1810BM86) processzoros gép, számítógépes tervezésre (CAD), 192-1024 kByte RAM
ISOT-1031C- Z80 (vagyis U880) alapú processzoros gép, 8" méretű floppylemezes meghajtóval
ISOT-1036C- i8086/8088-klón, 4,77 Mhz, 48 kByte ROM, 128-640 kByte RAM
ISOT-1039C- 16 bites CPU, 256-1024 kByte RAM, 5 MB HDD, 5,25" méretű, két darab meghajtó (2x500 kByte)
EC-1020, EC-1022- Mainframe-gépek, a KGST berkein belül készültek
EC-1035- az IBM System / 370 mainframe helyi változata
EC-1831, EC-1832- IBM/PC klónok

Némi infó a történelmi kezdetekről a bolgár számítástechnikában, angol nyelvű előadás, a Videotorium oldalán (link), az előadás diáinak anyaga (link)

- Az első számítóközpont a bolgár tudományos akadémia matematikai-informatikai intézetében 1961-ben létesült.
- Az első bolgár digitális elektronikus számítógép, a Vitosha 1963 végén állt üzembe
- 1965-ben jelent meg az ELKA elektronikus számológép, amely elsőként volt képes pl. négyzetgyök számításra (de az elektronikus számológépek időrendi sorrendjében is előkelő helyen áll)
-1969-ben a KGST-ben Bulgária átvette a főszerepet processzorok és háttértárak gyártása terén, avagy mainframe és miniszámítógépek, mágneslemezek, szalagos meghajtók, NYÁK és integrált áramkörök gyártása

A bolgár számítástechnika infóinak összegyűjtésében nagy segítségemre voltak az alábbi oldalak (általában bolgár és orosz nyelven):

- Pravetz.info (link)
- Fórumtopikos írás a Pravetz gépekről, hardwarebg.com (link)
- Pyldin gépek ismertetője (link)
- Olimex (link)
- Bolgár wikipedia