Lehet, hogy a csehszlovák gépekből nem csak négy rész lesz, hanem öt, ez majd kiderül. De először persze most még a harmadik részhez érkeztünk el, csapjunk is bele.

ZVT PP sorozat

A ZVT (Zavody automatizace a vypocetni techniky) által készített számítógépcsalád, amelynek első változata 1985-86 körül jelent meg.

A ZVT (SMEP) PP-01 a kezdetekben az egyesített számítógéprendszer, a JSEP (a szocialista országok egyesített számítógéprendszer programjának csehszlovák rendszere) kiegészítője volt SMEP (magyarul kis méretű elektronikus számítógéprendszer) néven.

Több féle kiépítésben készült el (a legyártott mennyiség nem ismert), a moduláris kialakításának is köszönhetően. Az alap PP-01 egy 2 Mhz-es MHB8080A (8080-klón) processzorra épült, 16/32 kByte ROM és 64 kByte RAM társaságában (de akár 1 MByte memóriát is képes volt megcímezni a rendszer). A grafikai képességei 8 szín megjelenítésére tették képessé, 256x256 pixel (32x32 karakter) felbontással. A videómemória 24 kByte-ja (ami a 64-ből jött le) három darab 8 kByte-os részre (vörös, zöld, kék színek), illetve azok további 2-2 4 kByte-os lapokra.
A gép TV-modulátorán fekete-fehér képet adott, míg a komponens RGB kimeneten lehetett a színeket is "igénybe venni", megfelelő képernyő használatával.

A PP-01, PP-02 és PP-03 8 bites processzorral (8080A) volt ellátva, a PP-02 fejlettebb, a PP-03 pedig gyengébb képességekkel rendelkezett (96, illetve 48 kByte RAM).

A PP-04, PP-05 és PP-06 már 16 bites 8086/8088-as processzorokat használt, akár 640 kByte RAM és 64 kByte ROM memóriával kiegészítve (maximum, a PP-06-nál). (videó link)

Az adattárolásról kazettás magnó gondoskodott, 1200 baud (későbbi modelleknél 2400) maximum sebességgel. A géphez kapcsolható volt még soros, párhuzamos porton keresztül nyomtató, modem, lemezes egység is.
A különböző változatok beépített parancsértelmezője BASIC, illetve később MIKROS, FOBOS2, PP DOS és MIKROS 86 volt. Egyes változatok képesek voltak COBOL, PASCAL, FORTRAN, C, LOGO nyelvek használatára is.

A 90-es évek elején számos iskolában cserélték le erre a gépre az elavultabb 8 bites számítógépeket. 

JZD Slušovice gépek

A "szocialista" csodának is nevezett Slušovice-i egyesített termelőszövetkezet 1952-ben alakult, de 1963-tól jelentős fejlődésnek indult az új vezetőségnek köszönhetően; az évtizedek során számos mezőgazdasági terményt, tehenészetet, biokémiai (rovarirtók) területet fedtek le, a nyolcvanas évek végére több milliárdos bevételt is magának tudhatott a számos szövetkezetet, vállalatot és egyebet magában foglaló egyesülés (link)
Ilyen széles repertoár mellett nem is igazán meglepő, hogy a számítógépek gyártása terén is alkottak; az eleinte agráripari felhasználásra szánt számítógépeiket később már iskolai felhasználásra is ajánlották, illetve helyezték üzembe.

Az általuk gyártott/fejlesztett számítógépeket TNS (Ten Náš Systém- A mi rendszerünk) névvel látták el, körülbelül 1985 és 1989 között.

TNS HC
Alapváltozat, Z80 processzor, 128 kByte RAM

TNS HC-8 (1988) / TNS HC-16 (1989)
A korábbi HC-8 gépet 3 Mhz sebességű Z80 (vagyis UB880D) processzor, 320 kByte RAM, csehszlovák karakteres (illetve kurzorvezérlők) billentyűzet jellemezte. Használható vagy terminálként is kis- és nagygépekhez (SMS, JMS - lásd fentebb). Beépített akusztikus modemmel (600 baud) rendelkezett (a ház tetején a mélyedések a telefonkagylónak vannak kialakítva).

Kapcsolható volt hozzá egér, joystick vagy mérőberendezés is.

A TNS-DOS elnevezésű rendszer képes volt szövegszerkesztő (Wordstar), táblázatkezelő (Supercalc) futtatására, plusz lehetett programozni Fortran, Cobol, C, Prolog, Fort vagy Turbo Pascal nyelveken.
Grafikai képességei 256x256 pixel felbontásra tették képessé 16 szín használatával (illetve 512x256-ra, kevesebb színnel).

Volt egy különálló floppyvezérlő kártya is (HCFC), amellyel már CP/M rendszer is használhatóvá vált.

A HC-16 viszont már egy XT-klón volt, de azonos külsővel (a billentyűzetről lehetett könnyen felismerni, mert az Enter gomb nem Take feliratú volt, mint a HC-08 esetében).

Ez már 8086-klón mikroprocesszort használt, 1 MByte memória segédletével (CGA 16 színes grafikus megjelenítés), opcionális volt a hálókártya, a floppyvezérlő és a merevlemezes vezérlő is.

Számos esetben iskolai és irodai felhasználás volt rá a jellemző, vagyis konkrétabban a HC-16 szerepelt szervergépként, a HC-08 számítógépek pedig voltak a kliensgépek.
A rendszer TNS-NET elnevezésű hálózata elég gyors volt ahhoz (12-13 kByte/mp), hogy a kliensek a szerverről töltsenek be, így csak ahhoz kellett például merevlemezt, floppymeghajtót csatolni.

TNS SL64

Fekvő házas számítógép (UB880D, vagyis Z80-klón processzorral), külön csatlakoztatható billentyűzettel, a rendszer részét képező monitorként használt kis televízióval, 2 db 5,25" floppyval. Nagyon kevés készült belőle, maximum 1-200 darab, 1985-ben

Hasonló kialakítású, de más kiépítettségű változatok is voltak, mint pl. az TNS SC, TNS GC, TNS SL, TNS ST, illetve az utolsó 8 bites változat, a TNS MCW.

TNS AT

Nevéből adódóan AT-klónok 1987 környékéről, 80286-os rendszerek, 640 kByte RAM memóriával, 5,25" floppykal, esetlegesen merevlemezzel. Magas ára (minden import alkatrész volt benne) volt, ezért főleg csak vállalatok vásároltak belőle.

Oktatószámítógépek

Több "minimálszámítógép" is használatban volt az országban, a programozás, elektrotechnika, processzortechnológia oktatásra. Ezekből szemezgetünk most néhányat (bővebben: link)

ŠMS VÚVT Žilina

A legkorábbi példa a felhasználásra, 1980-ból; 8080A (2 Mhz, Mitsubishi M5L8080AP) processzor, 1 kByte (2-re bővíthető) RAM, 1 kByte (4-re bővíthető) ROM. A kijelző egy 8 karakteres (7 szegmenses) kijelző, az adatbevitelt egy 25 gombos (hexadecimális) billentyűzettel lehetett megoldani, kazettás egység és soros porton keresztül más kommunikációra is lehetőség volt (pl. a vezérelt/programozott eszközök, motorok, lámpák, hangszórók vezérlésére).

Az egység nem csak a korabeli keleti blokkból beszerzett elektronikai eszközökből, hanem nyugati gyártók termékeiből (Mitshibishi, NEC...) is építkezett - egy hordozhatóságot segítő aktatáskába építve.

Tesla Eltos Petr (MSM 48) mikroszámítógép kit

Végül is nem szabványos, eddig ismertetett számítógép, hanem egy oktatási célra használt mikroszámítógép 1986-ból, avagy más néven SBC (single board computer).
A gép processzora egy 6 Mhz-es MHB 8048 (Intel 8048-klón) mikrokontroller volt, 256 byte memóriával ellátva.

A "képernyőt" csak egy 6 számjegy hosszúságú 7-szegmenses kijelző szolgáltatta, a bevitelt pedig a 21 gombos membrános billentyűzeten lehetett megoldani (hexadecimális programozás). A PMD-85 számítógéppel kompatibilis kazettás háttértárról tudott programot betölteni és menteni.

Tesla PMI-80

A Tesla Piešťany 1982-es masinája, természetesen a Tesla MHB8080-as processzorára alapozva, 1 kByte RAM és 1 kByte ROM társaságában. A processzor sebességét 1,11 Mhz-re lőtték be, a programozását pedig a (számológépből lett) 25 gombos billentyűzettel végezhették. A kijelző itt egy 9 karakteres változat. Külső háttértárként itt is egy kazettás egység volt esetleg használható.
Ezen alapokon elindulva pár év után egyes hobbiműszerészek (programozók) megtervezték (megvalósították?) a 8085, illetve a Z80 alapú változatokat is.

Tesla TEMS 80-03A (és 80-04 periférialap)
1981 és 1984 között gyártott hardver, a többihez hasonló 8080/1kByte/1kByte képességekkel (link)

Tesla TEMS 48,49,51
Valamivel fejlettebb lapok, több ROM memóriával, két processzoros kivitelben, illetve vezérlőkártya (link)

Tesla SAPI-1

A változatosság kedvéért ismét visszatérve a Teslára, az 1980 környékén kifejlesztett (a későbbi Tesla Ondra fejlesztőiből a Smutný testvérek) ipari moduláris számítógépről, a SAPI-1-ről lesz most szó.

A kezdeti időkben még nem SAPI-1 (Systém Automatického Pořizování Informací- Automata adatbeszerző rendszer), hanem JPR-1 (Jednotka Programového Řízení- Programmenedzser-egység) volt, csak a sorozatgyártás megindulásakor kapta az ismertebb nevét.

Az SAPI-1 a következő főbb modulokból állt:

- JPR-1 (processzorkártya) 2 Mhz-es MHB 8080-as processzorral, 4 kByte ROM, 1 kByte RAM, 6 I/O port
A JPR-1Z az egyik későbbi változat, ahol a processzort Z80-klónra cserélték.
- Külön kártya volt a tápegységnek (JZS-1), a Spectrum-kompatibilis billentyűzet csatolójának (ANK-1), a képernyőadapternek (AND-1 / AND-1A), a soros (DSM-1), a párhuzamos (DPP-1) portnak


- Külön kártyán volt a kazettás egység (MKP-1), az esetleges floppyvezérlő (RPD-1), a memóriabővítés alapja (REM-1), a memóriabővítés (RAM-1), a másodlagos kijelző (grafikus) vezérlője (DGD-1), vagy a fejlesztői kártya (BDK-1)
Ugyanakkor minden alkatrész külön nevet kapott, még az összekötő kábelek is, típus és hossz szerint.

SAPI ZPS-1: Alapváltozat, ROM-ban tárolt Micro-Basic, kazettás háttértár
SAPI ZPS-2: Fejlettebb, kazettás egységről is betölthető programnyelv, fejlesztett adattárolás
SAPI ZPS-3: 8" floppyvezérlő, innentől CP/M rendszer, a ZPS-3 Z verziója Z80-klón processzort használ
SAPI ZPS-4: a korábbiakhoz képest növelt memória, 256 kByte (1 MByte-ra növelhető)
SAPI ZPS-5: Új az alaprendszer 1990 környékéről, alapvető képességekkel
SAPI ZPS-6: 5,25" floppy
SAPI ZPS-7: 2 db 5,25 floppy, egyedileg rendelhető változat
SAPI ZPS-8: fejlesztések
SAPI ZPS-9: 2 db floppy, egyedileg rendelhető változat
SAPI ZPS-10: Moduláris táp, megszakításvezérlő, RTC, elemről táplált memória, 1991 környéktől.

A későbbi változatoknál természetesen egyre általánosabbá vált, hogy a buszkártyát összevonták az alaplapi kártyával, a processzorkártyára felkerült a billentyűzet és/vagy párhuzamos port, ugyanígy a memóriakártyát is ötvözték a soros porttal.

Folytatása következik...