Bő egy évvel ezelőtt elkezdett alrovat folytatása következik. A japán (koreai) hardverekről (mind konzolokról, mind számítógépekről) volt szó már a blogon, most a névből is kitalálható, hogy ismét számítógépekről lesz szó.

Míg a szintén korábban külön tárgyalt MSX (link) számítógépek (ahová a kisebb cégek tömörültek, saját MSX változatukat piacra dobva) és a korábbi ismertetőkben vázolt NEC számítógépek (lásd a korábbi részekben) valamilyen szinten megjelentek a szigetország határain kívül is (az MSX Európában és Dél-Amerikában vált még ismertté, míg a NEC korai gépeit valamilyen szinten a tengeren túlon is ismerhették). Azonban volt két cég, amely bár készített MSX-alapú gépeket is, saját hardverrel is jelentkeztek.
A következőkben ezekről lesz szó, vagyis a Fujitsu és a Sharp cégekről. Mindkét cégnél előfordultak az ismertetésre kerülő hardvereken kívül más számítógépek is, de megpróbálunk a legelterjedtebb változatokra fókuszálni.

Sharp 8 bites számítógépek

Sharp X1

Mielőtt rátérnénk az X1 változatra, érdemes visszatekinteni oda, ahonnan kifejlődött, vagyis a Sharp MZ-sorozatú számítógépeire.

A Sharp MZ sorozata 1978-ban kezdődött az MZ-40K géppel, ami egy 4 bites processzorra (1,8 Mhz sebességű Fujitsu MB8843)  épített számítógépkit volt (vagyis szereld-magad). Más kitekkel ellentétben ehhez gyárilag tartozott egy ház és egy tartóegység is (bár a ház nem volt ilyen átlátszó, mint a képen).

1 kByte processzorba épített ROM, 32 byte belső memória (a processzoradatoknak), illetve 512 byte programozásra használható memória jellemezte. 4 karakteres 7 szegmeneses kijelzővel, 22 gombos (hexadecimális) billentyűvel volt ellátva, a hangképzést a beépített hangszóró szolgáltatta.
Hét beépített programmal (óra, stopperóra, zenelejátszás, beírt adatok visszajátszása, stb.) rendelkezett, két féle kiegészítőt lehetett kapcsolni hozzá. Az egyik egy Sensor néven ismert vezérlő, amelyet folyamatvezérelt lejátszásra, illetve egy orgonabillentyűzet, melódiák lejátszására. A hardver képességeit figyelme véve szórakoztató elektronikai eszköznek / játéknak volt tekinthető (a gyártó szerint is). (link)

Ezt a változatot követte az MZ-sorozat többi tagja és családja, amelyeket most felsorolás szinten megemlítünk.

MZ-80 k család

MZ-80K (1978): 8 bites (Z80A kompatibilis) processzor, alfanumerikus billentyűzet
MZ-80C: fejlesztett billentyűzet, 48 kByte RAM
MZ-80K2: Összeszerelt változatú 80K
MZ-80K2E: Olcsóbb változatú K2
MZ-80A/MZ-1200 (1982): zöld-fekete képernyő, fejlesztett billenytűzet, több VRAM
MZ-700: monitor nélküli változat, szalagos felvevő, rajzgép kapcsolható hozzá

MZ-800 (1985): az első 640x200 felbontásra képes változat
MZ-1500 (1984): 320x200 grafikus felbontás, beépített audióképesség, szalagos felvevő helyett 2,8" Quickdisk lemez

MZ-80B család

MZ-80B (1981): 320x200 pixeles grafikus felbontás
MZ-80B2: Plusz VRAM
MZ-2000 (1982): 640x200 monokróm felbontású monitor,
MZ-2200: Monitor nélküli változat
MZ-2500/2511/2520/2521/2531 (v2) sorozat (1985-86): A 6 Mhz-en működő Z80B processzorral, SuperMZ sorozatként is ismert változatok szalagos felvevővel, legalább egy 3,5" lemezmeghajtóval, YM2203 FM hangchippel, 256 (4096-ra bővíthető) színpalettával, hardveres scroll-képességgel.
MZ-2861 (1987): Hibrid, 80286 / Z80 processzorpárossal (MZ-2500 kompatibilitás, 16 bites MS-DOS)

MZ-3500/5500/6500 család

MZ-3541: Két Z80A processzoros üzleti számítógép, 5,25" floppy, FDOS és CP/M kompatibilis EOS rendszer
MZ-5500: 8086-os processzoron alapuló MS-DOS gép
MZ-6500/6550: Az 5500-as változat gyorsabb verziója, CAD munkaállomás szerepére / álló házas 80286, 3,5" floppymeghajtóval

MZ-80B		MZ-3541

Most pedig lássuk az X1 gépet, amelyet az előző gépekkel ellentétben nem a Sharp számítógépes, hanem a televíziós részlege jelentette meg 1982 novemberében. Az X1 végül is egy számítógépcsalád neve, amelyet több változat képviselt 1982 és 1988 között.

Mivel a televíziós részleg fejlesztette, nem hanyagolták el a televízió oldalát sem; a gép RGB monitora beépített TV-tunerrel rendelkezett, a televíziót a számítógép billentyűzetével és programjával lehetett vezérelni (még akkor is, ha a számítógép-egység ki volt kapcsolva).
Sőt még a beépített segédchipje segítségével be lehetett állítani időzített be/kikapcsolást vagy csatornaváltást is. A kezdeti változatoknál a függőleges összeállításnál minden egység (monitor, alapgép, billentyűzet) még az azonos szélességre is ügyeltek (39 cm).

Az alapváltozatot a következők jellemezték; 4 Mhz sebességű Sharp Z80 A processzor, 64 kByte RAM, 6 kByte ROM, 4 kByte (48-ig bővíthető VRAM (videómemória). 8 színű grafikus megjelenítés 320x200 (vagy 640x200) felbontással, 40x25 (vagy 80x25) karakteres móddal.

A karakteres mód szoftveresen programozható volt (PCG), akár 256 tárolható mintával (8x8 pixel méretben), így ennek segítségével sok játék is jóval színesebbé válhatott.

A videómemória teljes részét az I/O műveleti területre helyezték, így nem kellett a VRAM elérésekor memórialapozást alkalmazni. A hangképzést az alapváltozatban a 3 csatornás General Instrument AY-3-8910 (vagy Yamaha YM2149) szolgáltatta, ezt későbbiekben cserélték a 8 csatornás YM2151-re.

A hardvernek nem volt beépített rendszere (BASIC), azt külön szalagról kellett betölteni (a Sharp/Hudson Hu-Basic változatát), ezzel is növelve az alapból elérhető memóriát (Japánban ezt "tiszta számítógép" névvel illették). Mivel alapból csak a 2700 baud sebességű kazettás tároló volt beépítve, a BASIC betöltése relatív hosszú ideig tartott, csak floppy használatával vagy a későbbi ROM-ba helyezett bővítőkártyával lehetett gyorsítani.

Az X1 sorozat tagjai

X1 (CZ-800C / 1982.11)
Alapváltozat, 3 színben (rózsavörös, hófehér és fémszürke), valamint alap és fejlesztett változatban (monitorral és plusz videómemóriával), 155/300 ezer jenes áron.


X1C (CZ-801C / 1983.10)
Egybeépített billentyűzet, külső bővítési lehetőség, beépíthető nyomtató. 2 színben (rózsavörös és fémszürke), 120 ezer jenes áron.

X1D (CZ-802C / 1983.10)
Beépített 3" (nem 3,5" !) méretű floppylemez-meghajtó, sőt a billentyűzetről eltávolításra került a kazettás-egység vezérlő is, így nem lehetett kezelni azokat a programokat (illetve a hardvert se), amik kazettás tárolót "kerestek". Sőt maga a floppyvezérlés és a színkezelés is különbözött ennél a típusnál, így bizonyos esetekben kompatibilitási problémák is felmerültek a későbbiekben. Ez is az ismert 2 színben volt kapható, majdnem 200 ezer jenes áron.

X1Cs (CZ-803C / 1984.07)
Az X1C egy alváltozata, ahol az X1C nyomtatóportjának helyére 2 I/O külső portot helyeztek el (így tehát nem kapcsolható rá nyomtató). 2 színben (rózsavörös és fémszürke) volt kapható, az ismert 120 ezer jenes áron.

X1Ck (CZ-804C / 1984.07)
Ez már az X1Cs alváltozata, ahol a rendszer használhatott Kanji-ROM segítségével Kanji karaktereket is, majdnem 140 ezer jenért.

X1F (1985.07)
Új verziós BASIC rendszerrel szerelt változat, az X1 Turbo sorozat megjelenésével fejlődött/jelent meg. Kialakításában a Turbo gépekre részben hasonlított, két színben (rózsavörös és irodaszürke), valamint két változatban jelent meg; kazettás tárolóval (model 10, CZ - 811 C) vagy beépített 5,25" lemezmeghajtóval (model 20, CZ - 812 C), 90/140 ezer jenes áron.

X1G (1986.07)
Függőlegesen állítható számítógépház, mechanikus billentyűzet (már nem membrános), joypad, két színben (fekete vagy irodaszürke), két fajta változatban. Kazettás egységgel (model 10, CZ - 820C), vagy két beépített 5,25" méretű floppy-meghajtóval (model 30, CZ - 822 C), 70/118 ezer jenért.

X1 Twin (CZ - 830C / 1987.12)
Az X1 sorozat utolsó hivatalos tagja, amelyet a NEC/Hudson cégekkel közösen hoztak létre, és végül is egy X1 gép és egy NEC PC-Engine egy gépbe helyezése (link). A két rendszer ugyan elindítható volt egyszerre, de nem tudtak "kommunikálni" egymással, mint a hasonló kialakítású Sega Terradrive hardver - a kijelzőn megjelenhetett egyszerre a két hardver videókimenete.

Nem megjelent X1 változatok

X1R (1984)
Hivatalosan nem jelent meg a fekete színben elkészült hardver (csak kiállításokon és újságcikkekben), a Hudson által módosított X1D már a Z80H 8 Mhz-es processzorral működött, bár ezáltal a kazettás háttértár nem volt képes működni (a szoftveresen vezérelt időzítés különbsége miatt).
Az 1985 decemberi X1DX a kommunikációért felelős alprocesszor cseréjével ezt a hibát volt hivatott megoldani, míg az 1986. februári X1 DII az 5,25" floppy csatlakoztatását tette lehetővé (a sima X1D 3" meghajtójával szemben).

Az X1 Turbo sorozat

A Turbo sorozatot az X1 sorozat fejlettebb (high-end) változataként hozták létre, elsőként még 1984 októberében. A kezdetektől a nagyfokú kompatibilitás volt a cél, de jóval magasabb minőségen és szinten (alapból volt benne DMA-kontroller, CTC, soros portrendszer), fejlettebb grafikával és hangtechnológiával.

A Turbo sorozat saját KANJI-szöveg memóriával (kezdetben még csak az első szintű karakterekkel, később már a második szint is elérhető volt alapból) is rendelkezett a Kanji karakterek gyorsabb megjelenítésére.

Az alap grafikus felbontáshoz képest rendelkezett egy 640x400 pixel felbontású, 8 színes grafikus móddal is (továbbá a szabvány 15 kHz vízszintes frekvenciamód mellé elérhető lett egy 24 kHz-es mód is).

A Turbo sorozatnál már nem külön kellett betölteni a rendszert, itt már a rendszer részét képezi egy egységben, mint BIOS; bár a korábbi rendszervezérlők és az új BIOS nem voltak kompatibilisek.
A rendszer kiépítése a következő volt: 4 Mhz-es Sharp Z80A, 64 kByte RAM, 128 + 40 kByte ROM, 96 kByte VRAM, 3 csatornás hang, 8 színű grafika (320x200 - 640x400)

X1 Turbo változatok

X1 Turbo (1984.10)
Alapváltozat két színben (rózsavörös és irodaszürke) és három változatban jelent meg. A model 10 (CZ - 850 C) csak kazettás háttértárral, illetve csak 48 kByte (de bővíthető) VRAM-al rendelkezett, míg a model 20 (CZ - 851 C) és a model 30 (CZ - 852 C) rendelkezett egy, illetve két darab 5,25" lemezmeghajtóval (168/248/278 ezer jen).

X1 Turbo model 40 (CZ-862C / 1985.07)
A 258 ezer jenért kapható változat csak egy színben (irodaszürke) volt kapható, üzleti felhasználásra. A televízióvezérlési képességet kiszedték a model 30 változatból, amúgy kiépítése azonos volt.

X1 Turbo II (CZ-856C / 1985.11)
Az X1 turbo model 30 olcsóbb változata, kisebb változtatásokkal (második szintű Kanji, hangszóróáthelyezés, hátlapkialakítás), két színben (fekete és irodaszürke), 178 ezer jenért.

X1 Turbo III (CZ-870C / 1986.11)
Módosított Turbo II változat 168 ezer jenért, ahol a floppy-lemezmeghajtók képesek voltak 2HD lemezek használatára is a normál lemezek mellett (ennek használatát a visszajelző LEDek is mutatták zöld/vörös). Színvilágában és képességeiben a Turbo II változattal egyenértékű.

X1 Turbo Z változatok

Az 1986 decemberében megjelent Turbo Z (csak egy hónappal X1 Turbo III után, sőt a Sharp új, fejlettebb rendszerű családja, az X68000 is ekkor jelent meg) a Turbo sorozat végső állomása(i).
A korábbi Turbo változatokhoz képest itt a grafika és az hangképességek nagy mértékű fejlesztése volt az elsődleges: 4096 szín megjelenítése, hardveres szkroll, analóg RGB paletta, valamint alapból beépített 8 csatornás FM-szintézer (a szabványos 3 csatornás PSG mellé).
Azonban mivel a processzor maradt 4 Mhz sebességen (miközben más gépek, pl. a cég saját konkurenciája, az X68000 is gyorsabb volt ilyen téren), a megfelelő szoftverek sem álltak bőven rendelkezésre (az új grafikai képességek más vezérléssel működtek), nem tudtak megfelelő sikert elérni. A jóval erősebb képességek és a rendszerkiépítés a programok portolásánál sem tudtak érvényre jutni.

X1 Turbo Z (CZ-880C / 1986.12)
Alapváltozat, 218 ezerért, két színben (fekete, irodaszürke), két fajta monitorral szerelve (kezdetben az X68000-es monitorával). Ez csak 64 kByte RAM memóriával rendelkezett, külön bővítőkártyával lehetett bővíteni
X1 turbo Z II (CZ-881C - BK / 1987.12)
Plusz 64 kByte RAM, új BASIC (Z-BASIC), amellyel már jobban vezérelhetővé váltak a fejlett audiovizuális képességek (nem kellett hozzá speciális szoftver). Csak fekete színben volt kapható, 178 ezerért.
X1 turbo Z III (CZ-888C - BK / 1988.12)
Az utolsó X1-es gép, olcsóbb változat (fekete színben, 170 ezerért), külső floppymeghajtóval, eltávolított csatlakozókkal és hangerőszabályzókkal.

Folytatása következik...