Gépismertető- Keleti számítógépek IV.

2017. december 07.

Az előző részben a Sharp 8 bites számítógépeinek ismertetője volt soron, most továbblépünk a fejlettebb rendszerű Sharp számítógépek felé, vagyis először a Sharp x68000 sorozata következik.

 

Sharp X68000

Az X68000 sorozatba tartozó számítógépek 1987 és 1993 között jelentek meg, a nevet pedig az alapváltozat processzoráról, a Motorola 68000 chipről kapták (noha a kezdeti változatokban egy 68000-klón, a későbbi változatokban pedig már nem pont ez a processzor dolgozott).

Az alapgép fejlesztését még 1986-ban kezdték el (ugye ekkor még a Sharp X1 Turbo Z sorozatú gépei még épp megjelenés alatt/után voltak), de hivatalosan 1987 márciusában jelent meg.


sharpx68k-01.jpgA kezdeti "érdektelenséget", ami a '86 őszén prezentált gépet övezte, kellő marketinggel sikerült javítani, így az új számítógépcsalád jobb indulást tudott elérni.

Az 1991-ig megjelent X68000 típusok processzora egy 10 Mhz-es Hitachi HD68HC000 volt (a Motorola 68000 licenszelt klónja), amelyet eleinte
- 1 MByte ROM (128 kByte BIOS, 768 kByte karaktergenerátor),
- 1 MByte (12-ig bővíthető) RAM,
- valamint1056 kByte VRAM (ebből 512-512 grafika és szöveg, valamint 32 sprite),
- illetve még 16 kByte SRAM tett teljessé.

 

65535 színű palettáját 512x512 felbontásban használhatta ki teljesen, míg ez maximális felbontásban (1024x1024) 16 színre redukálódott.

68xhumank.jpgHang terén nemcsak az X1 sorozatban megismert Yamaha 2151 8 csatornás FM-chip, hanem a kiegészítőként használt OKI MSM6258V 4 mono csatornás ADPCM is rendelkezésre állt.

A Hudson Soft által fejlesztett Humansoft68 nevű operációs rendszer kezdetben parancssoros volt, amelyre épült több féle GUI/operációs (pl. SX-WIndows) rendszer is, sőt a későbbi változatok tudtak NetBSD vagy OS-9 rendszert is használni.

 

200 x68000 zene válogatása (link)

x68kexpert.JPG

Háttértár gyanánt már a kezdetektől 2 darab floppylemez-meghajtó volt használatban, eleinte az 1,2 MByte kapacitású 5,25" méretű, míg később már az 1,44 MByte kapacitással bíró 3,5" lemezekkel.

Hogy a több, mint 20 féle változatot ne engedjük túl bő lére, táblázatba foglaljuk a gyári adatokat:

Név, kiadás, külső CPU, memória, bővítő Háttértár Kezdő program
X68000 (CZ-600C)
1987.03
Szürke/Fekete torony

Hitachi HD68HC000 10 MHz
1 MByte RAM, 2 bővítőhely
2db 5.25"
SASI winchester
lehetőség
Human68k 1.0 (oprendszer)
Gradius (játék)
X68000 ACE (CZ-601C)
X68000 ACE-HD (CZ-611C)
1988.03
Szürke/Fekete torony
Hitachi HD68HC000 10 MHz
1 MByte RAM, 2 bővítőhely
2db 5,25"
SASI 20 MB
(HD verziónál)
Human68k 1.01 (oprendszer)
X68000 EXPERT (CZ-602C)
X68000 EXPERT-HD (CZ-612C)
1989.03
Szürke/Fekete torony
Hitachi HD68HC000 10 MHz
2 MByte RAM, 2 bővítőhely
2db 5,25"
SASI 40 MB
(HD verziónál)
Human68k 2.0 (oprendszer)
X68000 PRO (CZ-652C)
X68000 PRO-HD (CZ-662C)
1989.03
Szürke/fekete fekvő ház
Hitachi HD68HC000 10 MHz
1 MByte RAM, 4 bővítőhely
2db 5,25"
SASI 40 MB
(HD verziónál)
Human68k 2.0 (oprendszer)
X68000 EXPERT II (CZ-603C)
X68000 EXPERT II-HD (CZ-613C)
1990.03
Szürke/Fekete torony
Hitachi HD68HC000 10 MHz
2 MByte RAM, 2 bővítőhely
2db 5,25"
SASI 40 MB
(HD verziónál)
Human68k 2.0 (oprendszer)
SX-Windows 2.0 (oprendszer)
X68000 PRO II (CZ-653C)
X68000 PRO II-HD (CZ-663C)
1990.04
Szürke/fekete fekvő ház
Hitachi HD68HC000 10 MHz
1 MByte RAM, 4 bővítőhely
2db 5,25"
SASI 40 MB
(HD verziónál)
Human68k 2.0 (oprendszer)
SX-Windows 2.0 (oprendszer)
X68000 SUPER-HD
1990.06 (CZ-623C)
Titán-fekete torony

Hitachi HD68HC000 10 MHz
2 MByte RAM, 2 bővítőhely
2db 5,25"
SCSI 80 MB
Human68k 2.01 (oprendszer)
SX-Windows 2.0 (oprendszer)
X68000 SUPER (CZ-604C)
1991.01
Titán-fekete torony

Hitachi HD68HC000 10 MHz
2 MByte RAM, 2 bővítőhely
2db 5,25" Human68k 2.01 (oprendszer)
SX-Windows 2.0 (oprendszer)
X68000 XVI (CZ-634C)
X68000 XVI-HD (CZ-644C)
1991.05
Titán-fekete torony
Motorola 68000 16 MHz
2 MByte RAM, 2 bővítőhely
2db 5,25"
SCSI 80 MB
(HD verziónál)
Human68k 2.02 (oprendszer)
SX-Windows 2.0 (oprendszer)
X68000 Compact (CZ-674C)
1992.02
Szürke mini torony

Motorola 68000 16 MHz
2 MByte RAM, 2 bővítőhely
2db 3,5"
SCSI winchester lehetőség
Human68k 2.03 (oprendszer)
SX-Windows 2.0 (oprendszer)
X68030 (CZ-500)
X68030-HD (CZ-510)
1993.03
Titán-fekete torony
Motorola MC68EC030 25 MHz
4 MByte RAM, 2 bővítőhely
2db 5,25"
SCSI 80 MB
(HD verziónál)
Human68k 3.0 (oprendszer)
SX-Windows 3.0 (oprendszer)
X68030 Compact (CZ-300)
X68030 Compact-HD (CZ-310)
1993.05
Titán-fekete mini torony
Motorola MC68EC030 25 MHz
4 MByte RAM, 2 bővítőhely
2db 3,5"
SCSI 80 MB
(HD verziónál)
Human68k 3.02 (oprendszer)
SX-Windows 3.0 (oprendszer)
Power-X (???) projektnév
Törölt változat
Titán-fekete torony

IBM PowerPC 601 66 MHz
8 MByte RAM, 2 bővítőhely
SCSI 240 MB SX-Window ver4.0 (oprendszer)

 
Bővítési lehetőségei főleg (egyértelműen) a processzorai terén mutatkoztak meg.

CPU-fejlesztés - bővítők: Motorola 68000/68030/68060 20-75 Mhz, memóriabővítési lehetőségekkel
CPU-fejlesztés - segédprocesszorok: NEC processzorokkal (V30, V70) támogatott MS-DOS emulátor/gyorsító
FPU-fejlesztés - segédprocesszorok: Motorola 68881 és Motorola 68882 koprocesszorok 15-33 Mhz
Audio/Video - MIDI kártyák, PCM/FM-szintézis kártyák, illetve egy A/V bővítőkártya (24bites paletta, max. 2048x1024 felbontás 256 színnel, 2 Mbyte VRAM, 16 bites szteró PCM hang)
Ezen kívül volt még a már említett memóriabővítést szolgáló kártya, SCSI-vezérlő kártya, illetve hálózati kapcsolatot biztosító, soros port sebességnövelő, külső floppy-meghajtó vezérlő, vagy joystick-konverter is a hardverhez.

A gép hardver-képességei miatt a korszak és Japán otthoni arcade-gépének is lehetett tekinteni: hang terén a Yamaha YM2151 és az OKi PCM chipje (lletve egyes játékok által kihasznált MIDI kártyák), grafikailag pedig a külön grafikus és szöveges memória és a hardveres sprite-képesség tette azzá.

sharpx68k-ace.jpgSőt, a Capcom CPS-1 arcade platformjára (amelyen a Street Fighter II, a Final Fight, The king of dragons és más játékok váltak ismertté) is az X68000 szolgált fejlesztői hardverként.

Érdekes módon a megjelent játékok közül sok működött memóriabővítés (2 MByte) nélkül, de számos játék igényelte a plusz memóriát.
A 2 MByte-nál több memória viszont maximum csak egy pár játékhoz volt szükséges (pl. az egyik Street Fighter II változathoz).

De valószínű, hogy a 8, 16 MByte beépítettségű (vagy a max. 256 MByte memóriával bővíthető) bővítőkártyákat nem is a játékfüggők építették be a gépükbe...

Az x68000-számítógépsorozat a felsőkategóriás számítógépek és játékgépek terén teljesített, de ez az árban is meglátszott (kezdeti ára 370 ezer jen / 3000 dollár körül volt 1987-ben, amikor egy A500 700 dollár volt).

1993/94 környékére az Intel x86 processzorokkal gyártott számítógépek leelőzték tudásban, viszont jóval olcsóbban. A sorozat hat éve alatt nem fordítottak kellő figyelmet az audio-video részleg fejlesztésére, helyette minimális változtatásokkal adták ki az újabb és újabb változatokat, sőt 5 évig a processzorhoz sem nyúltak...
Ráadásul az 1993-ban Japánban is megjelent Windows (Windows 3.1J) is csak azokra a számítógépekre volt telepíthető, a Motorola architektúrára épülő Sharp x68000-re viszont nem (a hamarosan megjelenő Windows 95-ről nem is beszélve):

 

Samsung SPC-sorozat

A dél-koreai Samsung Electronics kutatóintézetének 8. számú kutatócsoportja által 1982-ben fejlesztett és 1983-ban megjelentetett Z80 alapú számítógépet (SPC-1000) oktatási céllal hozták létre. Eleinte az oktatási minisztérium számára készült oktatási célzattal, több iskolában használták ilyen célokra (az SPC-1100 változatot).

spc-1000.jpg

Ekkoriban a minisztérium versenyt hirdetett a gyártók (pl. Samsung vagy Daewoo) részére iskolai felhasználású számítógépek tervezésére és gyártására (mint annyi országban, itt is volt iskolaszámítógép-program). Eleinte a szoftveres háttér (főleg oktatóprogramok területén) olyan kicsi volt, hogy a kezdeti oktatási programokat Japánban készítették el.

"Az információs technológia 1983" címszó alatt az ország vezetősége 1 milliárd won értékben 5 magánvállalatot támogatott, hogy 5000 számítógépet tervezzenek és juttassanak el az ország különféle szintjű iskoláiba. Ez az öt termék a következő voltak:
- A Sambo Electronics Tri-Gem 30 gépe (Apple-II kompatibilis gép)
- A Geumseungsa (ma LG Electronics) Venus Famicom gépe
- A Dongyang Nairon (ma Hyosong Computer) Hycom 8 gépe
- A Hanguk Sangyeok (Spotlight) Spotlight I gépe
- A Samsung SPC-1000 gépe

Bár a kinézete miatt a Sharp MZ-80 klónjának is mondják, de valójában nem teljes klón - bár kis átalakítással a szintén HuBasic alapú MZ-80B szoftvereit is képes futtatni. Azonban pl. a MZ-sorozat 8 bites I/O-jával ellentétben 16 bites I/O-val rendelkezik; illetve a videómemória egy az egyben kompatibilis az I/O-val egy megadott memóriatartományban.


Az iskolai felhasználás közben adódtak problémák is a számítógéppel, az egyik ilyen volt egy aritmetikai probléma, ami a gép felépítéséből adódott. Míg a többi korabeli számítógép egész számú számításokat tudott végezni, az SPC 64 számjegyes lebegőpontos számítási képességekkel rendelkezett.
Így, amikor középiskolás tanuló felfedezte a 1 ÷ 3 × 3 = 1, 1 ÷ 3 = 0.3333 ..... × 3 = 0.9999 .... számítási metódust, amit a gép produkált, egy informatikus mérnököt küldtek ki (a marketing osztály), hogy elmagyarázza, ez nem hiba.
A megértése viszont nem volt általános, így ezt a hibát a gép egyik komoly hibájának kezdték tekinteni.
Ennek ellenére a gép (és a számítógépek) terjedése számos oktatási központot és oktatást hozott magával - minden gyártó cég külön oktatóközpontot hozott létre azok részére, akik az új gépüket szerették volna minél jobban megismerni és használni.

A gép processzora egy 4 Mhz sebességű Z80A, memóriája pedig 64 kByte RAM (32 kByte ROM és 6 kByte VRAM társaságában) volt.
A grafikáért (vagyis a videómegjelenítésért) a Motorola 68047 (később a 16 színt is tudó Motorola 6847) felelt, 128x192 / 256x192 felbontásban - félgrafikus módban 9, maximum felbontásban pedig 2 szín megjelenítésével.
A hangképzés terén a GI AY-3-8910 háromcsatornás chipje hivatott helyt állni.

Beépített HUBasic nyelvvel (illetve gépi kódú bevitellel) rendelkezett - a beépített 1200 baud sebességű kazettás meghajtó mellé. A külön megvásárolható (DS/DD) floppy-meghajtóval elérhetővé vált a CP/M is, mint opció.

Az SPC gépekből több különféle változat készült, itt-ott gyártási (névben nem jelölt) különbséggel:

- SPC-1000 kezdeti változat: Korai változataiban kompozit nélküli RGB videókimenet volt
- SPC-1000 (alaplapon SPC-1000/1100: RGB kimenet helyett kompozit kimenet
- SPC-1100 kezdeti változat: Eltávolított nyomtatóport, amúgy ugyanaz, mint az elődje
- SPC-1000/1100 új változat: az iskolákba szánt típus, visszahelyezett nyomtatóport, áramkörfejlesztéssel
- SPC-1000A: A "beszélő számítógép", Samsung fejlesztett memória, hangkimenet, videómód-váltó, automata floppymeghajtó felismerő - az SPC-1500 változat elődje

Léteztek még külföldi számítógépek klónjai is ilyen néven, mint pl. a brit Sinclair ZX81 (SPC-300) és ZX Spectrum (SPC-650), a japán Sord M5 (SPC-500), vagy az MSX-számítógépváltozat (SPC-800).

Az SPC-1500 névleg az SPC-sorozat következő tagja, de igazából azokkal nem kompatibilis rendszer (létezett ugyan egy BASIC parancs, amivel konvertálni lehetett, de gyakran előfordult, hogy nem sikeresen).
Inkább a Sharp X1 (90%-os) klónjának tekinthető, de kinézetre viszont a Sharp MZ-800 és MZ-1500 hardverekhez hasonlít. Mivel későn (amikor már az MSX és az Apple-II kompatibilis gépek voltak elterjedtebbek és használhatóbbak), 1987-ben jelent meg, nem tudott még kisebb ismertséget sem szerezni 1989-es kivonásáig, amikor a Samsung átnyergelt a PC-kompatibilis számítógépekre (hasonló SPC-elnevezésekkel is).


spc-1500a.jpgAz SPC-1500 ugyanúgy Z80 processzorral rendelkezett, de már 96 kByte ROM és 122 kByte RAM memóriával volt szerelve. 320x200/640x200 felbontással rendelkezett, a hang terén nem történt változás. Grafikai kimenet terén rendelkezésre állt RGB, és kompozit jel - bár az olcsósított SPC-1500A esetében ez utóbbi eltávolításra került, így a televíziókra már nem lehetett kötni.

A későbbi változatok SPC-1500 / 1500A további költségcsökkentés érdekében egybeépített VLSI-chipeket használt - az alaplapon ennek megfelelően SPC-1500V jelölés volt olvasható. Így a VDP egység néven megjelent kiegészítővel már MSX1 szoftverek is használhatóvá váltak.

A "beszélő számítógép" koncepció (lásd SPC-1000A is) nem valódi digitalizált hangra, hanem a kazettán tárolt hangot játszotta át a hangszóróra - az oktatóprogramok a kazetta elején betöltődtek, majd az előrehaladás alapján töltötték be a lejátszandó hangokat. 

Az SPC-sorozat játékai legtöbb esetben a japán NEC PC-6001 átportolt szoftverei voltak; néhány pedig az MSX szabványú számítógépes játékok konverziója volt, amelyeket a fejlettebb SPC-1500 (és a VDP kiegészítő) még könnyebben tudott kezelni.

 

Folytatása következik...

A bejegyzés trackback címe:

https://retemu.blog.hu/api/trackback/id/tr1712774428

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

manson karcsi · goo.gl/FVvVX 2017.12.09. 20:59:18

a yamaha chipes sharp milyen királyul nézett ki és milyen király kis hardver volt benne.

AtomCamel 2017.12.11. 15:51:06

Végre új poszt! :-)
süti beállítások módosítása