Gépismertető- Keleti gépek I.

2013. augusztus 31.

Jelen gépismertetőben - ismertetőtípusban (amely több gépről is fog szólni) a kizárólag a világ "keleti" felén megjelent és ott (jobban) ismert konzoljait, elektronikus játékaiból szemezgetünk.
A nagyobb névvel rendelkező hardverek (lásd a korábbi MSX írást) természetesen majd külön posztot kapnak- pláne, hogy ezek a cégek több esetben inkább számítógépeket készítettek. De a kevésbé neves gyártó/számítógép kapcsolódások még elférnek itt is...


Epoch corporation gépek

Az Epoch Co. Ltd. egy 1958-ban alakult japán játékcég, amely LCD "kvarcjáték"-okat, valamint különféle Japánban ismert témában (Doraemon, Sylvanian Families) játékokat készítettek bizonyos konzolokra. De inkább az egyik (!) első japán videójáték-konzol, az Epoch Cassette Vision (1981), és az egyik legelső kézikonzol, az Epoch Game Pocket Computer (1984) érdemel itt említést.

De még előtte megemlítésre kerülnek a TV baseball, TV block, TV Vader pongjáték változatok is. Ezek a Casette Visiont megelőző TV-játékok, a Pong gépek családjából - vagyis a Pong-megvalósításra épülő játékokat tartalmazó gépek.

TV Baseball (1978): a Japánban népszerű baseball játék korai játékátirata - nagyon egyszerű két játékos konzol. Az egyik eldobja a labdát, a másiknak pedig el kell ütnie az ütővel. Végül is egy játékos, csak a labda indítását nem gép, hanem egy másik ember végzi:)

TV Block (1979): ez a fejlettebb gép nem más, mint az Atari Video Pinball japán változata. 7 különféle program található meg benne, a flipper és a faltörő + kosárlabda játékok változatai (mint az eredeti esetében).

TV Vader (1980): nem, nem Darth Vader, hanem a Space in(vader) névből eredő elnevezés. 4 különféle Space Invaders klónt tartalmazó gép.

epochtvbase.jpg epotvblock.jpg epotvvader.jpg
TV Baseball TV Block TV Vader


Epoch Cassette Vision (1981)

Részben Pong-szerű (12 változatos), részben pedig kártyákkal (11 darab létezett, sport, ügyességi és lövöldözős) működő konzol, amelynél a gépbe van beépítve a 2 játékos (személyenként 2, vízszintes és függőleges irányhoz) kezelőszervei, illetve a 4 számozott tűzgomb is.

epochcas.jpgA rendszert egy NEC processzor vezérelte, a grafika pedig 54x62 pixelen 8 színes színskálán "tündökölt". A 2 kByte méretű játékkártyákon található beépített hardverkiegészítő elemek (ugyebár az alapgép képességeit akkoriban a programozható kártyákon található játékon kívüli elemek tették többé) nem igazán tudtak hozzáadni a pongjátékok megjelenítéséhez bőven elegendő hardverhez - Japánban kissé később váltottak az egyre fejlettebb Pong-klónokról a kártyás megoldásokra.


A konzolban csak a tápellátáshoz és az irányításhoz elegendő elemek voltak, a processzor, a videó és a memóriakezelő a kártyákban helyezkedett el.

epochcasjr.jpgA Cassette Vision ezt a két megoldást szándékozta ötvözni - a korábbi kártyás megoldások magas árához képest már elfogadhatóbb áron kínálva.
Ez végül hozott annyi érdeklődést, hogy 1983-ban meg tudott jelenni az Epoch Cassette Vision Jr., amely az első változat egy kisebb (az irányítók nem voltak beépítve, különállóak voltak), és olcsóbb változata volt.

Korabeli japán Casette Vision reklám (link), gameplay Casette Vision jr. (link)

 

Super Cassette Vision (1984)

supercasvis.jpgSőt, még a fejlesztett Super Cassette Vision 1984-ben még Európában (Franciaország, Yeno Super Cassette Vision) is megjelent. A konzol a korábbi két hardverrel nem igazán volt kompatibilis, hiába azonos tőről fakadt velük. Talán azért is, mert az elődhöz képest jóval fejlettebbnek volt mondható.
A 4 Mhz-es (8 bites) NEC mikrokontrollert 4 kByte ROM és 128 byte RAM támogatta belülről, a videómegjelenítésben egy Epoch TV-1 jelfeldolgozó működött közre (4+2 kByte videómemória), így hozta létre a 16 színű, 256x256 felbontású grafikát.

A hangot egy csatornán nyomta ki egy hasonló mikrokontroller. A 2 kontrollert egy beépített numerikus billentyűzet egészítette ki.

 

ladysuper.jpgA 30 készült játékból a kisebb európai sikerek miatt 16-17 játék európai exportra is eljutott (Japánban a már megjelent Nintendo Famicom mellett esélye sem igazán volt, így a kevés európai sikert is a NES ottani megjelenéséig tudta elérni).
Egyes játékok már képesek voltak eredménylisták és saját készítésű pályák kártyára mentésére a beépített elemek tápellátásának segítségével.
Külön érdekesség, hogy 1985-ben az Epoch megjelentetett egy speciális változatot, amelyet elsősorban lányoknak adott ki, Lady Cassette Vision néven.

 

Ez nem volt más, mint egy Super Cassette Vision teljes rózsaszín pompájában, egy rózsaszín dobozban (amelyben elfértek a konzol, a kábelek és néhány játék is egymás mellett), ráadásként pedig egy Milky Princess nevű játék.

Super Cassette Vision Punch boy gameplay (link), Boulder Dash gameplay (link)

Epoch Game Pocket Computer (1984)

epochpocket.jpgAz 1984-ben megjelent (a Nintendo Gameboyt is megelőző) kézikonzol egy fekete-fehér 75x64 pixel felbontású pontmátrixos képernyővel rendelkezett, amellyel így nem sok grafikai képességet tudott felmutatni - bele is bukott a megjelenésébe.

Mindössze 5 játék készült (logikai, ügyességi műfajban, Mahjong, Pacman-klón, Scramble-klón).


Beépített volt még 2 játék, amelyből az egyik egy szimpla színező, illetve egy kirakó játék. A konzol egy 6 Mhz-es 8 bites mikrokontrollerrel működött, 2 kByte RAM és 4 kByte ROM mellett.

Astro Bomber gameplay, amin látszik, hogy mekkora is ez a zsebkomputer :) Az Epoch főleg a már említett elektronikus játékairól ismert, majdnem 120 játék jelent meg tőlük Japánban (link).

 

Casio gépek

A karórákról, számológépekről és szintetizátorokról ismert Casio japán cég nem csak az MSX számítógépek terén jelent meg, hanem 1983 őszén megjelentetette a PV-1000 nevű konzolt és 2 hónapra rá a PV-2000 számítógépet is. Ez utóbbi nem volt kompatibilis a konzollal (csak a kontrollerek), inkább MSX gépekhez volt hasonlatos. A legnehezebben megszerezhető gépek közé tartoznak, ugyanis csak a szigetországban voltak kaphatók, és az érdektelenségük miatt (a Famicom vagy a SG-1000 ellen) pár hónapon belül le is kerültek a polcokról. A PV-1000-hez 15. a PV-2000-hez 11 kártya jelent meg, legnagyobb részben játéktermi (MSX-re portolt) átiratok.

A másik Casio konzolra több évet kellett "várni", egészen 1995-ig, amikor a Casio Loopy (My Seal Computer SV-100) megjelent...

Casio PV-1000 (1983)

casiopv1k.png
A gép alapját egy Z80A 3,579 Mhz-es mikroprocesszor adta, amelyet 2+1 kByte RAM és egy audió-videó segédprocesszor támogatott - 256x192 pixeles 8 színes grafika, 3 csatornás audió. Minőségében egy Colecovision és egy MSX hibridjének is tekinthető. A kártyák az akkoriban egész jónak számító 32 kByte méretűek voltak, de már az említett okokból nem igazán készült több, hogy ezt kihasználták volna.

Super Cobra gameplay (link), Amidar gameplay (link)

 
Casio PV-2000 (1983)

caspv2k.jpg
Bár felépítésük különböző, azonos sorozatúnak tűnhet a PV-1000 géppel (de nem az). Belsejét tekintve is vannak különbségek: bár a mikroprocesszor (+4 kB RAM és 16 kB ROM) ugyanaz, de a segédprocesszorok külön kezelték az audiovizuális feladataikat. A 16 színű (256x162 pixel grafikus, 32x24 karakteres felbontás) megjelenítést a 16 kByte videómemória is segítette.

Super Cobra (a PV-1000-hez összehasonlítva) gameplay (link), Front Line gameplay (link)


Casio Loopy (My Seal Computer SV-100) (1995)

casioloopyk.jpgEzzel a lány-játékosoknak szánt konzollal próbáltak visszatérni a konzolgyártásba 1995-ben, de az, hogy 11 játék készült el (többségében lányos "Otome" randiszimulátorok, és öltözetős divatjátékok), mutatja, hogy milyen sikerrel.
A konzol egyéni különlegessége, hogy beépített matricanyomtatója volt, amellyel a játékból lehetett képeket nyomtatni feliratozással egyetemben (egy Magical Shop Word Processor nevű kiegészítővel lehetett videókazettáról vagy DVD-ről is venni a képet hozzá).

Amúgy egy kontrollere volt (amelybe egeret is lehetett csatlakoztatni, egyes programok használatára) egy 32 bites RISC processzora - kb. ennyit tudni a két évig "élő" 32 bites konzolszerűségről.

Anime Land gameplay (link), illetve konzol hirdetés itt lejjebb:

 

Funtech- Super A'Can (1995)

funtechsuper.jpgEz a különleges nevű 16 bites konzol nem más, mint egy Funtech Entertainment által 1995-ben Tajvanban kiadott konzol.
A gép alapját egy 16 bites Motorola 68k processzor (10,6 Mhz) és egy 8 bites Motorola 6502 (3,58 Mhz) segédprocesszor adja a 64 kByte memóriával együtt (az előbbi a Megadrive-ból az utóbbi pedig a NES-ből lehet ismerős).

 

A 32.768 színű színpalettával (128 kByte videómemória) 320x240 felbontásra volt képes konzol (amelyre a gyártó adta ki mind a 12 játékot) megjelenéséből adódóan Super Nintendo klónnak tűnhet, de nem az.
A dupla processzoros rendszer a 16 bites korszakban erős vetélytársat jelenthetett volna, de az 1995-ben kiadott konzol nagy bukás volt a gyártónak, amely a nem eladott gépeket is szétszerelve, alkatrészként exportálta.

A videóban egy perces montázs látható a konzolra megjelent játékok majdnem teljes kínálatáról:

 

 Folytatása következik...

A bejegyzés trackback címe:

https://retemu.blog.hu/api/trackback/id/tr435481605

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

manson karcsi · goo.gl/FVvVX 2013.08.31. 14:56:04

nem tudom mi a bajod az epoch pocket méretével. a nintendo 2ds is van ekkora. :)

off: c= plus/4-est szerinted hogy lehet belőni lcd tv-n?

Sunsetjoy · http://retemu.blog.hu 2013.08.31. 15:08:05

@manson karcsi: :D

off: Se Plus/4, se LCD TV nincs. Fogalmam sincs.

manson karcsi · goo.gl/FVvVX 2013.08.31. 20:45:43

@Sunsetjoy: de akkor már két ds kéne, a 3d esetében meg 3. ;)