A jelen írással induló több részes sorozat a nevéből is adódóan a hazánkat is magában foglaló ún. keleti blokk számítógépeit fogja rövidebb-hosszabb formában áttekinteni. És ezt először (magyar blog révén) a magyar gépekkel, illetve a Magyarországon alkalmazott számítógépekkel.
Mivel magyarul számos információt lehet találni ezekről (mélyrehatóan), ezért nagyon bőven nem kerülnek kivesézésre a magyar gépek. A mellékelt információs gyűjtőoldalakon bőven lehet kutakodni, aki még nem ismeri úgy ezeket, és érdeklődik irántuk (ezekről mindenfélét ide lemásolni felesleges).
A COCOM-lista miatt a kutatási/fejlesztési területen, oktatásban és ipari felhasználásban is részben saját (vagy licencelt, illetve más módon szerzett) számítógépekkel dolgoztak a blokk országaiban, de a lista ilyen szempontból elsősorban az otthoni számítógépekre (tv-játékokra) tér ki. A fontosabb fejlesztések ennek ellenére elviekben megemlítésre kerülnek.
COCOM, illetve COCOM-lista (aki esetleg nem tudná)
A COCOM egy 1947-ben alapított bizottság, amely a keleti blokk országait sújtó kereskedelmi embargót irányította (Coordinating Committee for Multilateral Export Controls- Multilaterális (többoldalú) Exportellenőrzési Koordináló Bizottság). A COCOM-lista olyan technológiai termékeket tartalmazott, amelyeket tilos volt az embargóval sújtott országokba exportálni- a kétpólusú világ fegyverkezési versenyében történő lemaradást "előidézendő".
Az atomenergiai és a lőszerrel kapcsolatos listán kívül az ipari termékek listája volt a legnagyobb- ide tartoztak olyan termékek, amelyek mind civil, mind pedig katonai célra is felhasználhatóak voltak.
Így kerültek tiltó listára olyan termékek, mint a C64 (1985-ig), az Amiga, a korai IBM számítógépek, PDP mikrogépek, mainframe számítógépek, számos RISC processzor, telefonközpontok, távbeszélő berendezések...A nyolcvanas évek vége felé a lista a fegyverkezést hátráltató rendelkezésből fegyverkereskedelmi intézkedéssé vált, valamint az ország hadiipara is inkább műszaki eszközökre épült. Így elsőként sikerült lekerülni az embargólistáról 1990-92 között. A COCOM 1994-ben megszűnt létezni, helyét a wassenaari fegyverkorlátozási keretmegállapodás vette át.
A lista kijátszására többször ipari kémkedéssel és megtévesztéssel került sor, olykor pedig a pénz volt a motiváció. Több elektronikai és számítástechnikai elem, alkatrész került másolásra, visszafejtésre, hogy a helyi viszonyoknak megfelelő változatok készüljenek. De kijelenthető, hogy nem minden akkori és ottani termék (legális vagy nem) másolat, több országban saját fejlesztések is készültek. Számos korszakbeli gép pl. a Zilog Z80 processzorra, illetve másolatára épült.
Magyarország
Magyarországon a tudományos és ipari életet kivéve a nyolcvanas évek első felét elsősorban az ún. Iskolaszámítógép program jellemezte. 1981-ben a Művelődésügyi Minisztérium elkezdte programját a számítástechnikai oktatás elindítása érdekében- ehhez hosszú távú programra és a technikai feltételek megvalósítására volt szükség. Így megbízta a Tudományszervezési és Informatikai Intézetet (továbbiakban TII), hogy a technikai ügyeket levezényelje.
1982 elején kiírták a pályázatot a szükséges számítógépek beszerzésére- ennek győztese a HT-1080Z számítógépet gyártó Híradástechnikai Szövetkezet lett. 1983-ban több mint 800 HT-1080Z került többek között tanárképző felsőoktatási intézményekbe, minden középiskolába, egyes pedagógiai intézményekbe.
1985-ben megkezdődött a "számítástechnikai népoktatás", a televízió oktatósorozatot készített, vizsgázni lehetett, országos szakmai versenyek indultak, egyre több számítógép volt használatban az iskolákban (akár 3-4 is egy iskolában). Az 1985/86-os tanévben elkezdődött az általános iskolai oktatás is kísérleti jelleggel, szakkörök és fakultációk képében.
Újabb pályázat került meghirdetésre, amely eredményét 1986 elején hirdették ki: a 6 pályázó közül (ezeket később leírjuk) az általános iskolákhoz (C16, Videoton TVC 32kB, Pro Primo 16kB) és a középiskolákhoz (Pro Primo 48kB, Videoton TVC 64kB, HT-3080C). A korábbi gyakorlattal ellentétben az TII nem határozta meg, melyiket vegyék meg, ezt az iskolák döntötték el.
Így az akkoriban már megismert C16 (illetve a Plus/4 utód) volt a legsikeresebb a Videoton TVC gépek mellett- a Pro Primo és a HT gépekre nem érkezett annyi megrendelés, hogy megindulhasson a sorozatgyártás (amúgy a pályázat szerint az IIT 1000 darabot a sikeres pályázóktól eleve megrendelt).
Forrás: Iskolaszámítógép-program (link)
Most pedig lássuk a felsorolást, amelyben leginkább azok lelhetnek elsősorban ismerős masinákra, akik 1982 és 1990 között jártak középfokú oktatási intézményben (vagy oktattak ott), vagy azóta találkoztak velük, vagy...
BRG ABC80
A hazai iskolaszámítógépek első képviselői közé tartozik a Budapesti Rádiótechnika Gyárban készült BRG ABC80 számítógép.
A gép alapja az 1978-1983 között gyártott svéd számítógép, az ABC 80 (Advanced Basic Computer for the 1980s) volt. A Luxor (tévéket is gyártó) cég korábban megállapodott a DAIB és a Scandia Metric cégekkel- összefogott az első teljesen svéd gép megépítésére. A korai korszak sikereit kihasználva több, mint 10000 gép készült belőle. Ezekből jutott el állami megrendeléssel 112 db Magyarországra (de nem bolti eladásra, hanem oktatási célzatra).
Processzor: Zilog Z80, 3,58 Mhz
Memória: 16 KB RAM, 16 KB ROM
Hang: Texas Instruments SN76477, de a vezérlés limitáltsága miatt csak 256 hangeffektussal
Kép: 80 karakteres képernyő (40x24), soronként kapcsolható fél-grafikus mód (6 képpont méretű karakterhelyekkel)
Az eredeti svéd modellnél a billentyűzetet műanyag borítással látták el, ezt a magyar gyártású változatban fémborításúra cserélték le- sőt az eredeti egy magnetofonos változatot két magnetofonos változatra változtatták.
Az interneten találni gépeket egy Metric logóval, ezek azonban a Luxor ABC80 számítógépre épült Metric ABC CAD 1000 típusú gépek, megduplázott RAM és ROM mennyisségel - ugyanis a gép bővíthető volt floppyval, akusztikus modemmel. memóriával, képernyőmodulbővítéssel...
A gép importjában nagy segítség volt az, hogy Jánosi Marcell, a BRG vezető tervezője (aki az MCD-1 kazettás floppyt tervezte, a mai kisfloppy-meghajtó ősét) részt vett a Luxor gépek kazettás meghajtóinak tervezésében.
A szóban forgó BRG ABC-80 magyar iskolaszámítógép
HT-1080Z School computer (és változatai)
A Híradástechnikai szövetkezet által 1983-1986 között gyártott számítógép, amelynek gyártási licencét egy hong-kongi cégtől vásárolta meg. Az EACA cég 1980 és 1983 között (korábban Pong-stílusú tévéjátékokat is) gyártotta a TRS-80 alapú klónjait Video Genie System / Genie I-II-III / Super Genie néven.
Az EACA gépeit forgalmazási helytől függően máshogy nevezték:
Nyugat-Európa
Video Genie System - EG3003, Genie I, Genie II, Genie III (apró módosításokkal szerelt változatok 1980-1982)
Genie III- EG3200 (fejlettebb változat 1982)
Color Genie (fejlesztett grafika, 1983)Ausztrália, Új-Zéland
Dick Smith System 80 MK I
Dick Smith System 80 MK II
A forgalmazó neve volt Dick Smith, így kapta ezt a nevet
Észak-Amerikában PMC-80 és PMC-81 néven a Personal Micro Computers árult 1980 és 1981 között beszerzett gépeket, amíg a Tandy be nem perelte sikeresen...
Dél-Afrikában pedig az eredeti géphez hasonlatos TRZ-80 néven került forgalomba.Bővebb infó az EACA gépekről angolul (link)
A gépek valószínűleg német importból kerültek Magyarországra- az első változatok még az eredeti Video Genie I gépek voltak (amelyekre itthon felkerült egy Yamaha/GI hanggenerátor), míg a későbbi változatok a módosított, beépített magyar ékezetes karaktereket is tartalmaztak.
Processzor: Z80, 1,77 Mhz
Memória: 16kB RAM, 12 kB ROM (+1,5 kB kiegészítés a magyar karaktereknek és videómemóriának)
(a későbbi változatban 48 kB RAM volt)
Hang: AY-3-8910 háromcsatornás programozható hanggenerátor (ezt az eredeti hardverbe itthon szerelték be)
Kép: 16x32 (vagy átkapcsolható 16x64) szöveges mód, 128x48 felbontású grafikus mód, fekete-fehér színben
Egyéb változatok
HT1080/Z: Az alapváltozatból létezett két alváltozat; a korábbi gyártmányok (1983) még jobban hasonlítottak a Video Genie géphez, magyar karakterek sem voltak alkalmazhatóak. A későbbi (1984) készítésű 1080-asok már tartalmazták ezt a bővítést, valamint a beépített magnó is változtatáson, javításon esett át.
HT 2080/Z: Az első 1080/Z változattal mindenben megegyező gép, csak átnevezték, és elhagyták belőle a School computer elnevezést. Vélekedések szerint abból a célból, hogy cégek is megvehessék a hardvert- ugyanis az iskolaszámítógépet csak oktatási intézmények használhatták.
HT 1080Z/64: 1985-től gyártott, 48 kByte RAM memóriával bővített (+fejlesztett BASIC) gépen már a billentyűzeten a magyar karakterek segítő feliratai is megjelentek.
HT 3080C: A második iskolaszámítógép-kiírásra tervezett új gép- Z80 processzor (immáron Sinclair Spectrum alapokon), 64 kB RAM, 48 kB-ra bővíthető ROM, színes, nagyobb felbontás és javított videókimenet, I/O bővítések, stb. De ebből nagyon kevés készült, a fentebb leírt érdektelenség miatt.
A gép működés közben (persze mai kistévén:) a Csokonai Mikroklubban
A HT-sorozat gépeihez készültek a gyártó által kiegészítők, bővítések is
Volt egy bővítőkártya-illesztő: olyan külső egység, amelybe különféle külső kártyákat (7 darabot) lehetett elhelyezni, csatlakoztatni a géphez (tehát végül is külső "alaplap" volt). Ebben lehetett elhelyezni nyomtatóillesztőt, floppyvezérlőt, illetve nagy felbontású (512x512) grafikus vezérlőt.
Ezen az utóbbi grafikus bővítőn kívül volt egy másik, amely nagyfelbontású (256x256) színes megjelenítésre tette alkalmassá a gépeket- sőt a beépített 32 kByte memória bővítésként is használható volt (ezt használta a megjelenítéshez).
A hazai I/O bemenetek segítségével felhasználták elektronikus mérőegység (UNICOMP) kezelésére, illetve digitálisan csatlakozó moduláris bővítőkészletekhez (memóriabővítők, floppyvezérlés, belső hálózat...)
A már említett floppyvezérlőhöz dukált egy lemezes egység is (SS/SD lemezek, 100 kB kapacitás- volt magyar gyártmányú floppymeghajtó, a MOM gyártmánya), sőt egy cég által készült Commodore-illesztő is, amely egy soros aljzaton keresztül lehetővé tette a Commodore lemezmeghajtóinak, illetve nyomtatóinak használatát is. Ugyancsak ez a cég (Real-Team GM) hozta létre a hálózati illesztőt, amely a hálózatra bejelentkezés sorrendjében 6 gép számára tette lehetővé a közös nyomtató vagy floppy-meghajtó használatát.
Az első HT gép, az 1080Z
Információk tárháza: HT számítógépek web oldala (link),
A sorozat folytatása hamarosan következik...
