Gépismertető- A keleti blokk- Jugoszlávia I.

2016. február 23.

Újabb gépismertető rész következik a keleti blokk európai országainak számítástechnikájáról, ezúttal Jugoszlávia kerül terítékre. Más országokhoz hasonlóan itt is voltak iskolaszámítógép-programok, a gyártók különféle specifikációjú és kivitelű gépekkel próbáltak "betörni a piacra", körülbelül 1982-1987 között.

(Bár Jugoszlávia, amely 1963-tól Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság néven volt ismert, nem tekinthető igazán a keleti blokk tagjának az el nem kötelezett országok egyik alapítójaként, de informatikatörténetileg a többiekéhez hasonló fejlesztések jelentek meg itt is, a nyolcvanas években.
Remélhetőleg ez a kis szerkesztői szabadság nem kelt nagy ellenállást a történelem és a geopolitika ismerőinek körében:)

Ei (Elektronska Industrija) Niš hardverek (szerb)

A szerbiai Niš városában található elektronikai gyár (amely 1948-ban alakult egy rádiókat és röntgenkészülékeket gyártó üzem fejlesztéseként) a hetvenes-nyolcvanas években több ezer dolgozót tudott foglalkoztatni, az egyik legnagyobbként. És bár a kilencvenes évek elején a belpolitikai helyzet (és egyebek) miatt az üzem ideiglenesen átalakításra kényszerült, manapság is létezik, leginkább talán az orvosi műszerek és egyéb elektronikák területén.

Nos az ő nevükhöz fűzödik a Pecom számítógép (elsősorban), amelyet két változatban hoztak létre 1985-ben.

Pecom 32

pecom32.jpgOktatási és otthoni célra 1985-ben fejlesztett számítógép. A processzor egy CDP 1802B 5V7 típusú, 5 Mhz-en üzemelő darab volt (lásd az RCA 1802 8 bites processzor).
A rendszer memóriáját 36 kByte RAM (amelyből a felhasználó 32 kByte-ot használhatott), valamint 16 kByte ROM (amelyet az esetleges 16 kByte bővítés fejlett szerkesztővel és assembler funkciókkal is ellátott) képezte.
Grafikai képességeit 8 szín megjelenítése, 40x24 karakteres felbontás, valamint az egyedi karakterekkel kreált álgrafikus mód jellemezte.

Hangbeli képességeit a General Instruments AY-3-8912 chipje szolgáltatta 8 oktávon. A Pecom 32 egy kazettás háttértárolóval rendelkezett, valamint kompozit és antennakimenettel és soros bővítőporttal.

Pecom 64

pecom64.jpgA Pecom 32 megnövelt memóriájú (64 kByte) változata, a Pecom 64. Mind a két változatot oktatási, iskolai felhasználásra készítették el, de az ekkoriban futó több számítógép-változat mellett nem használták sokáig, rövidesen lecserélésre kerültek (link)

Ezekből adódóan nem a leggyakoribb hardverek közé tartozik.

A cég ezeken kívül még készített XT-kompatibilis számítógépet is, Lira néven. Az alábbi videón ez látható; 8086-os processzor (4,77 Mhz), 512 kByte memória kiszerelésben (innen származik a név is), vagyis a Lira 512. Érdekesség, hogy a rendszer egybeépített, a többi otthoni számítógéphez hasonlóan a billentyűzet alatt kapott helyet a hardver.

 

Galaksija hardverek (szerb)

A galaxist jelentű nevű számítógép eredetileg egy házilag összeállítható számítógép volt, amelyet 1983-ban tervezett Voja Antonić. Ekkoriban itt is az elérhető számítógépek a magánemberek számára túlságosan drágának bizonyultak (1-2 havi fizetésnél drágábbnak), így gondolta ki a költséghatékony hardvert.

galaksmagmach.pngA leírások, szerelési, kezelési és egyéb információk 1983 végén jelentek meg a Galaksija tudományos magazin (84 januári) különszámában, amely a "Computers in your home" alcímet viselte. Lehetőség volt csomagban (kit) megvásárolni, de az alkatrészeket (a tervező által programozott EPROM chipek kivételével) külön is meg lehetett venni máshonnan.
Eleinte nem tudták megbecsülni, hogy hány darab csomagot kell összeállítani; pár száztól ezerig terjedt az intervallum (ez utóbbit röhejes becslésnek gondolva). A végén azonban a csomagból több, mint 8 ezer darab kelt el - ezeken kívül ki tudja, hányan vették meg külön a rendszer alkatrészeit (áramköri lapokat, billentyűzetet, egyéb integrált áramköröket).
A könnyen megérthető leírás és építési folyamat többeket inspirált a saját számítógépek tervezésében, sőt a gép külsejét is a felhasználók építették elég gyakran, több változat maradt fenn, attól függően ki építette.

Hamarosan oktatófüzetek és könyvek jelentek meg a gép használatáról, programozásáról. Ezek mellett (az Elektronika Inženjering) belekezdtek a gyártóüzemi gyártásba is, amely darabok elsősorban általános(!) iskolák számára kerültek eladásra.

És hogy milyen képességekkel rendelkezett ez a nem kis utat bejárt hardver?


A gép alkotója, bemutatás, 1984

A gép processzora egy Zilog Z80A volt, 3,072 Mhz sebességgel. A rendszert több, szétválasztott ROM memória szolgálta ki; az alapvető ROM A 4 kByte méretében csak az indítókód, a vezérlés, a szoftveres videojel-vezérlés és a saját BASIC. A BASIC parancsértelmező a TRS80 rendszerének BASIC rendszerén alapult, ezt módosította az alkotó.
galaks.jpgMivel ilyen kis helyre sok mindent be kellett préselni, a bővített parancsok, függvények valamint a Z80 assembler és gépi kódú monitor egy külön álló, hasonlóan 4 kByte méretű ROM chipre (ROM B) került rá. Ez a plusz ROM csak bővítésként készült, a gép működéséhez nem volt rá közvetlen szükség (és bár kezdetben úgy volt, hogy automatikusan felismeri ennek tartalmát a gép, végül egy parancs kiadásával lehetett "bejutni").


A lokalizált karakterkészletet is külön, egy 2 kByte méretű ROM chipben tárolta - ebben a karakterkészletben nem volt kisbetű, 4 karaktert lecseréltek szerb karakterekre, tartalmazott 64 álgrafikus karaktert, illetve az Elektronika Inženjering logóját képező két fél-karaktert, amelyet a promptnál is látni. Memória területén nem volt nagyon elengedve, hiszen az alapmodell 2-6 kByte memóriáját 54 kByte méretűre lehetett megnövelni.

galaks2mag.jpgA Galaksija grafikai képességei (a költségcsökkentés miatt) erőteljesen korlátozottak voltak; a processzor végezte a (monokróm) videójel vezérlését, bájtonként írva egy shift-regiszterbe. A processzoridő majdnem háromnegyedét a grafikai vezérlés vitte el, szóval a számítási munkák és a grafika nem jöttek ki jól egymással. Ezért pl. szalagra mentés vagy betöltés esetén ez a jelgenerálás megáll, hogy a rendszer megfelelő sebességen üzemeljen.

Ezt a videójel-leállítást ettől függetlenül is eszközölni lehetett, amikor szükségessé vált a program (és a rendszer) futásának gyorsítása. Maximális felbontása (külön beépített vezérlő nélkül) elérhette a 256x208 értéket is.
galaks1.jpgA Galaksija nem rendelkezett különálló audiorendszerrel, hangkimenet is csak maximum a kazettaporton volt elérhető. A kazettaporton a nevéből adódóan természetesen a 280 bit/s sebességű másodlagos háttértár foglalt általában helyet - az innen érkező jeleket a billentyűvezérlőn keresztül küldte a rendszer.
Mivel a Galaksija gépházát is a felhasználók maguk alkothatták meg a legtöbb esetben, több kinézetű is készült már az alaptípusból is, de persze a gombok elhelyezkedése megvilágosítja, hogy milyen hardverről van szó.


Galaksija Plus

Az eredeti Galaksija hardver 1985-ben kigondolt és elkészített fejlesztése, Nenad Dunjić (hardver) és Milan Tadić (szoftver) munkája. Az eredeti változatot az alábbiakkal javították fel:

- A Galaksija 2+1 ROM chipjei (ROM A, ROM B, karakterkészlet ROM) mellett még egy 2 kByte méretű ROM is elérhetővé válhatott, amelybe pl. a megváltoztatott grafikai képességek utasításai, teljes képernyős editor, stb. kerültek
- A RAM memória esetében az eredeti statikus memóriák helyett dinamikus memóriákat alkalmaztak, 48 kByte méretben, amelyből 46 kByte volt elérhető a felhasználóknak.
- Bár a videójel-kezelés hasonlóan működött, mint az elődnél, a megnövelt memória került jobb felhasználásra, és nem a ROM memóriában tárolt karakteradatokkal kellett dolgoznia.
- Másik nagy fejlesztése egy 3 csatornás audiochip-beépítés volt (AY-3-8910).
- A kazettás egység képes volt már akár 1200 bit/s sebességű átvitelre is
- A Galaksija kimeneteihez (DIN és RCA videójel, kazetta, Z80 busz) képest két párhuzamos porttal is bővült.

Az eredeti Galaksija hardverhez képest ezt már a kezdetektől gyártották (nem csak összeszerelhető csomagként kezdte): az állami tankönyvkiadó és oktatási segédeszköz-készítő intézet gyártotta le, Jugoszlávia legnagyobb kiadója.


A gép alkotója, visszaemlékezés, 2014

Lelkes amatőrök létrehoztak egy FPGA-alapon nyugvó Galaksija hardver-kompatibilis gépet is (µGalaksija), amely 3-25 Mhz közötti sebességgel, bővített RAM és FLASH-memóriával, VGA kimenetes, 8 színű módra is képes grafikai képességgel bír (link) (videólink).

 

PEL Varaždin hardverek (horvát)

Galeb

galeb.jpgAz 1981-ben fejlesztett személyi számítógép alkotója, Miroslav Kocijan az ötletet a nem sokkal korábban megjelent amerikai Ohio Scientific Superboard/Superboard II, valamint a brit változatú Compukit UK101 számítógépekből vette. Ezek a rendszerek szerelhető csomagban kerültek értékesítésre (kit), de a "sirály" névvel ellátott számítógép nem így került eladásra.


Gyártásának 1984-es megszüntetéséig viszont elég kevés készült, 250 darab. A YU-101 (a Compukit UK101-ből eredeztetett jugoszláv elnevezés) ismertebb Galeb (Seagull) nevét az alkotója Richard Bach Jonathan Livingston Seagull c. regényéből vette.

A rendszer alapját (az inspiráló környezethez hasonlóan) egy MOS 6502 processzor adta (1 Mhz), 16 kByte ROM és 9 kByte RAM (64 kByte maximumig bővíthető) memória mellett. Grafikailag 48x16 karakteres valamint 96x48 grafikus monokróm megjelenítésre volt alkalmas, hangképzés terén pedig egy szimpla csatorna végezte a dolgát 5 oktáv hangterjedelemben. Az 59 gombos billentyűzetű ház kivezetései közé tartozott a kompozit videó és RF-antenna kivezetés, egy soros port, a kazettás meghajtó csatlakozója, valamint egy bővítőaljzat.

A Galeb a későbbiek ismeretében is inkább egy kísérletnek, próbának tekinthető, hiszen a fejlesztett Orao változat volt valamivel elterjedtebb.


Orao

orao.jpgAz 1984 nyarától gyártásba került Orao ("sas") számítógép, amelynek vezető tervezője ugyanaz a Miroslav Kocijan volt, aki a Galeb-et is fejlesztette (olcsóbbnak, könnyebben gyárthatónak, de ugyanakkor az elődnél jobbnak tervezte).

 

A gyártási költségek egy részét (főként az integrált áramkörök importját) a PEL Varaždin finanszírozta, bár eleve kereskedelmi forgalomba kívánták hozni a hardvert. Így például 1985 és 1991 között Horvátország (és a Vajdaság) általános iskoláinak szabvány iskolai számítógépévé is vált.

A grafikus felülettel is rendelkező számítógépnek tervezett Orao az elődjéhez hasonlóan egy MOS 6502 1 Mhz-es sebessége adta az alapot (a költséghatékonyság miatt maradtak ennél, tervben volt még a jobb, de drágább 6809 is), míg memória terén 16 kByte ROM (BASIC értelmező és gépi kódú monitor), 16 kByte RAM (32-re bővíthető), valamint 8 kByte VRAM állt rendelkezésére.
Az audiovizuális képességeket 256x256 pixel vagy 32x32 karakteres felbontás, illetve a már megismert 5 oktáv hangterjedelmű egy csatornás hang fedte le. Nagyobb változás a csatlakoztatható nyomtató, vagy az 5,25" méretű (oldalanként 100 kByte kapacitású lemezekkel) meghajtó volt (a kazettás egység mellé/helyett).

Az iskolai számítógépekké alakulás nem volt a kezdetekben tervbe véve, ezt a zágrábi Velebit Informatika cég segítette, amely importőrként már ekkor is Apple termékek importjával és számítástechnikai oktatással is foglalkozott. Ennek ellenére (mivel más géppel nem volt kompatibilis) nagyon kevés program készült erre a platformra.
Az Orao gépből több típus is készült, az először gyártásba került Orao MR102 mellett volt még például az Orao 32 is, amelyben a RAM memória alapkiépítése megduplázásra került (32 kByte méretűre).
Az Orao+ (amelyet az iskolákba küldtek, készültek rá oktatóprogramok is) szintén 32 kByte memóriával rendelkezett, de a korábbitól fejlettebb BASIC értelmezővel rendelkezett, valamint a korábbi verzióban előforduló hibákat is orvosolták benne.

orao64.jpgTervben volt még az Orao 64 gép is (amelyet a vállalati részleg az eredeti főtervező nélkül fejlesztett), de az 1986-ban még bemutatott változat nem került gyártásra, helyette az előbb említett Orao+ változat került elkészítésre.



Az Orao 64 (a nevéből is sejthetően) 64 kByte RAM, 32 kByte ROM memóriával, 2 Mhz sebességű MOS 6502 processzorral, fejlettebb audióval és akár 640x200 felbontású grafikával rendelkezett volna.

Folytatása következik...

A bejegyzés trackback címe:

https://retemu.blog.hu/api/trackback/id/tr298390074

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.