Ismét megpróbálkozunk a hírek rovattal, vagyis újraindítjuk (ahogy vesszük). először egy rövid szösszenettel.

- Először a magyar vonatkozású hírek következnek, jelesül a már máshol is valószínűleg szembejövő Vakondok 4 magyar dokumentumfilm, amelynek a magyar játékfejlesztés korai (kb. 1983-2000 közötti) időszaka a témája. A dokumentumfilmet készítő csapat már korábban is jelentkezett olyan témával, amely ide is tartozik, ez volt a demoscene történetével és fejlődésével foglalkozó Vakondok 2 volt (link).

A film előreláthatólag az év második felében készül el, de heti rendszerességgel jelennek meg róla pár perces részletek (link), de a hét elején jelent meg pl. az IDDQD Checkpoint podcast aktuális része, amelyben a készítővel lehet meghallgatni egy hosszabb beszélgetést (link).

Az IDDQD Checkpoint több, a bloghoz is kapcsolódó témáról készített már adást, mint például
A magyar játékfejlesztés gyökerei (vagyis nagyon az eleje:) (link)
A magyar játékfejlesztés kezdetei (link)
Játékzenék (link)
Plus/4 játékoktól a Túlélők Földjéig, Tihor Miklós (link)
Gyűjtőszenvedély, retrókiállítás (link)
A legelső videójátékok (link)

 - Baján egy rövidke videójáték és számítógépkiállítás lesz február 7-én, délután 16 és este 20 óra között az Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központban. A belépés ingyenes, több, mint 20 kiállított és kipróbálható géppel lehet találkozni. (link)

Írjátok le kommentben, milyen hírekről szeretnétek innen infókat kapni magyar fordításban (külföldi oldalakról szemezgetett érdekességek, kiállítások, hardverek, stb.)

Mielőtt folytatnánk a múltkori részben megkezdett Atari-folyamot, egy kis felfrissülésként néhány nem Atari prototípus, fejlesztői hardver következzék a sorban.

Philips In2IT (Kidcom)

Megjelenés, bemutatás ideje: 1996

A kilencvenes évek közepén fejlesztett PDA (-szerű) hardver, amelyet gyerekek (elsősorban fiatal lányok) számára terveztek. A tervezésbe (mármint a design-tervezésbe, nem a hardver-tervezésbe) számos gyereket bevontak- megkérték őket, hogy fejezzék ki magukat azzal kapcsolatban, mit tartanak ideálisnak egy ilyen termék esetében.

Az egyik csoportól olyat kértek, hogy írjanak le egy történetet, amelyben a termék szerepet játszhatna (vagyis, hogy mire használnák a történetben), másokat pedig a használt számítógépük, könyveik, szobájuk bemutatására (fényképezésére) kértek (hogy mit tartanak fontosnak bemutatni ezeken a tárgyakon).

A terméket így szórakoztató, kreatív, személyreszabott, kommunikációra is használható (lásd a korszak csevegőszobái) irányba fejlesztették. A kézikonzol végeredményben oktatási célzatú hardvernek készült, amelyben ötvözve lett volna a napló, címjegyzék, ébresztőóra, fotóalbum, levélírásra használt szerkesztő (mint egyes normál PDA-k esetében) néhány egyedi programmal (rajzprogram, zenekészítő program, bioritmus-készítő, stb.) A hardver tollal volt vezérelhető, audió kimenettel, infravörös csatlakozási lehetőséggel rendelkezett (ezek a lehetőségek akkoriban az egyik első "megvalósításukhoz" jutottak volna a géppel).

Körülbelül 100 darab prototípus (amely eszközök talán egymástól is különbözhettek) változat készült (a Philips belső tesztelésére), illetve 5 legyártott sorozatszámos darab került tesztelésre a célközönséghez Finnországban is. Érdekesség, hogy bennfentes infók szerint ezek a legyártott példányok a Philips magyarországi gyárában készültek (ami sajnos már bezárt).

A kézikonzolhoz 7-14 program is készült, de végül nem jelentették meg, részben a hardverrel felmerült hibák, illetve a gyorsan változó trendekből adódó üzleti kockázat miatt.

Ahogy a múltkori részben megígértük, ismét az Atari által megálmodott, kevéssé ismert, kevés példányban készült, prototípus-szintű hardvereivel folytatjuk (többek között).

Atari 2000

Megjelenés, bemutatás ideje: 1982

Az Atari 2000 (Atari CX-2000, beceneve: Val) nem más volt, mint egy áttervezett Atari 2600, amelyet költségcsökkentéssel és áttervezéssel az eredeti hardver olcsó változásának szántak. Az Atari new yorki tervezőirodájában készült, új változatú alaplappal (bár átalakítva volt, fejlesztve nem annyira) és beépített joystickokkal ellátva. A beépített vezérlők helyett lehetett használni eredeti vezérlőket is, amelyeket a géphez lehetett csatlakoztatni- a gép hátuljára került a cartridge-nyílás is.

Eredeti változatában még sötétbarna színben készült, de amikor további tesztelésre/fejlesztésre átkerült a nyugati parti központba (Sunnyvale), átszínezték sötétkékre, amelyet megfelelőbbnek gondoltak az ifjabb célközönség számára.

De nem csak itt volt véleménykülönbség, hiszen a két iroda más módon gondolta a fejlesztést (lásd később). Végül a projektből nem vált kiadott hardver, valószínűleg a fejlesztőirodák párhuzamos fejlesztései és a konzol gyengébb minősége miatt (pl. joystick). Az olcsóbb A2600 tervéről nem mondtak le- ebből lett 1986-ban az Atari 2600 jr.

Jelen posztunkban a régi idők karácsonyi programjaira, demóira és hirdetéseire nyújtunk visszatekintést, hogy az ünnepi hangulatot és a retró vonalat is fokozzuk.

Számos demó készült a legismertebb Commodore 64-re, ezek közül már az első évben, 1982-ben is a Christmas demo, amellyel az új gép (és a még nem megjelent Executive 64, vagyis az SX-64 hordozható változat) technikai képességeit kívánták prezentálni, karácsonyi üdvözlet formájában. Ezt a demót az új SX-64 gépek mellé is elhelyezték az egyik tesztlemezen, hogy a kereskedőkhöz eljuttatott gépeken is futtathatóak legyenek (lásd a videó végén az ismertetőt.

A C-64 karácsonyi hangulatát évről évre számos ehhez hasonló alkotás alapozta meg, általában cégek és klubok is készítettek ilyeneket, pl. a Lincoln computer club tagjainak írt demó (link), a Hi-Tech Expressions játékkiadó Jingle diskje (link), vagy a német lemezújság, a Magic Disk 1989-es karácsonyi üdvözlete (link). Vagy megemlíthetjük az Underground SID Network poénosra vett (sztereó SID-re optimalizált) Twisted Christmas demói (link), vagy az 1984-es Christmas Carols (karácsonyi énekek) lemez, ami már majdnem karaoke :)

A megígérteknek megfelelően újabb részhez érkezett a szeptemberben 49 éves Star Trek sorozat apropóján a blog Műfajmustra részlege- onnan folytatva, ahol a múltkor abbamaradt (link).

Star Trek: The Next Generation (1993-1994)

A második Star Trek-sorozat nevét viselő játék, amely 1993-ban jelent meg NES konzolra és Gameboy-ra.
Ezt egy évvel később a Game Gear változat követte (csak Észak-Amerikában), amely más névvel jelent meg: Star Trek: The Next Generation- The Advanced Holodeck Tutorial.
A program egy holofedélzet-szimuláció, amelyben ifjú kadétként kell döntéseket hozni, és a kapitány szerepében irányítani az Enterprise-D űrhajót (és persze a legénységet). A küldetéseket az eredeti epizódokból formálták meg (legalábbis ugye az addig leadott részekből).

Star Trek: Generations - Beyond the Nexus (1994)

A hetedik (Generations) Star Trek film történetét alapul véve (bár egyes helyeken eltérve attól, kiegészítve) készült játék, Nintendo Gameboy és Sega Game Gear kézikonzolokra. Ugyanaz a cég csinálta, mint a Next Generation játékot, az Absolute Entertainment (ami mondjuk 95-ben feloszlott).
A program belső nézetes űrcsatákat, illetve felülnézetes akciókat tartalmaz (két fajta logikai részküldetést, a helyszínek közötti navigációt leszámítva) mind a két platformon - a nyilvánvaló grafikai különbségekkel.

A Nintendo második otthoni konzoljaként a Super Famicom (eredeti japán neve) majdnem a legutolsóként jelent meg a negyedik generációs konzolok közül (a 16 bitesek), de mégis a legismertebbé és a legjobban kelendővé vált azokban az években, évtizedekben.

A korábbi NES konzoljuk sikerét kihasználva a Nintendo számára az új konzol megjelentetése a versenytársak ellenében sem volt eleinte életbevágóan fontos, de végül nem maradtak adósok vele, ahogy szembesültek a piaci pozíciójuk gyengülésével.

A Super Nintendo megjelenésével azonban elkezdődött a videójáték-történelem legismertebb konzolháborúja a Sega (a Megadrive/Genesis gyártója) és a Nintendo között. Ez természetesen elsősorban a médiában (és a konzolok felhasználói, rajongói között) zajlott, de végeredményben a Nintendo tudott a piacon győzni.

A híresebb játékok gyorsabb konverziója, a konzollal együtt adott játékok minősége, a megfelelő időpontban kiadott húzónevek, a játékokba épített egyedi segédchipek (amelyek javítottak a konzol képességein) mind-mind segítettek ennek elérésében. Illetve fontos szerepet játszott az is, hogy a játékellátottságot is növelni tudták azzal, hogy korábbi irányelvüket is megváltoztatták; az előd NES-konzolon is minden játékot külön ellenőrzött a cég, külsős gyártók évente limitált mennyiségben adhattak ki programot (sőt azok is két évig Nintendo-exkluzív programok maradtak).
A versenyhelyzet ennek az irányelvnek a lazítását hozta el, bár bizonyos szintű régiótól függő cenzúra és változtatások érvényben maradtak - leginkább az ESRB (szórakoztató szoftvereket minősítő tanács) 1994-es megalakításáig bezárólag.

A konzolt ugyanaz a részleg (és személy, Masayuki Uemura) tervezte, mint a nagynevű elődöt, a NES konzolt (Famicom, de innentől inkább NES és SNES, ahol nem különböznek a régiós változatok).
Kezdetben a konzol máshogy nézett ki (a tervezési fázisban még a neve is Nintendo Entertainment System 2 volt), de végül az ismert formáknál maradtak.

Japánban 1990. november 21-én jelent meg - olyan hihetetlen siker volt, hogy órák alatt elkapkodták a kezdeti 300 ezer konzolt... a kezdeti roham és a kezdeti kiürülés zavargásokat okozott. A kormány ezek után arra kérte a játékgyártókat, hogy a továbbiakban hétvégére essenek az ilyen kiadások...

Az előző részt a Pravetz 8 bites gépeivel fejeztük be, így az ígérteknek megfelelően a 16 bites gépeikkel folytatjuk.

A 16 bites Pravetz gépeket sem bonyolították túl elnevezés szintjén, hiszen míg a 8 bitesek Pravetz-8.., addig ezek Pravetz-16... előtagot kaptak az esetek túlnyomó többségében :)
Ezek közül az első a sorban a Pravetz-16, amely eredetileg IMKO-4 nevet kapta (vö. IMKO-1 és IMKO-2), de ez lett belőle. Ez már az új, 1983-ban megjelent IBM PC/XT bolgár klónja volt, mindössze 1 évvel későbbről (1984 és 1988-9 között gyártott típusról van szó).
Az Intel 8088-klón (4,77 Mhz) processzorra (plusz a 8087-es társprocesszorként volt alkalmazható) és saját bolgár fejlesztésű chipsetjére épülő rendszerét kiszereléstől függően 64 kByte ROM és 256/384/512 kByte RAM segítette (amelyet 640-re lehetett bővíteni).

Egy vagy két 5,25" floppymeghajtó, illetve 5-10-20 MB kapacitású merevlemez volt használható hozzá, illetve volt alaptartozéka. 40x24 vagy 80x24 karakteres felbontás, illetve 320x200 vagy 640x200 volt a legnagyobb elérhető grafikus felbontás, maximum 16 szín használatával.

A rendszerből több alváltozat is készült, az említett felszereltségtől, illetve az elérhető gyártói alkatrészektől függően. A neten fellelhető információ róluk kissé "szétszórtabb", mint a 8 bitesek esetében, olykor mintha a bolgár betűk átírásából is adódtak volna tévedések (főleg a típusjelöléseknél), de ezek az általam "kibogozott", elérhető információk.
- Pravetz-16: az IMKO-4 néven indult alapkiszerelés, 4,77 Mhz 8088 CPU, ROM-ban elhelyezett beépített BASIC
- Pravetz-16A (home): 4,77 Mhz 8088 CPU, 1 floppy-meghajtó és 5 MB HDD

- Pravetz-16H (professional): 8 Mhz 8088-2 CPU, akár 2 floppy meghajtó és 20 MB HDD
- Pravetz-16T, Turbo: 10 Mhz 8088 CPU, akár 2 floppy meghajtó és 20 MB HDD, 640kByte RAM
- Pravetz-16E/ES (avagy E/EC): 8 Mhz NEC V20 CPU, 1 MByte RAM és 20 MB HDD. A processzor sebessége megnövelhető 12 Mhz-re, illetve 384 kByte memória virtuális lemezként is használható.

Az újabb keleti blokkos gépismertetőben Bulgáriára vetünk pillantást, amelyről nem sokan tudhatják (legalábbis gondolom), hogy a KGST legerősebb számítógépes export-országa volt, nagyobb összegben exportált az ágazatban, mint a többi ország együttvéve (több, mint a felét egymaga) - teljes ipari termelésének 9-15%-a 1980 és 1990 között a számítógépgyártásból állt, és ez a teljes bolgár munkaerő 9-13%-át foglalkoztatta.

Hogy az első részből ne vegyen el helyet, a második rész végén fogjuk áttekinteni a mainframe, mini és mikroszámítógépek korszakát (hiszen ezekkel nem igazán szoktunk itt foglalkozni), itt a szinte csak nyolcvanas években gyártott személyi számítógépekkel fogunk kezdeni.

 
IMKO-1 (Individualen Micro KOmputer)

Az első bolgár személyi számítógép fejlesztése 1979-ben kezdődött a bolgár tudományos akadémia kibernetika/robotika tanszékén kísérleti egységként. Az első néhány példány 1980-ban készült el, külföldi bemutatása 1981-ben történt meg egy robotikai témájú eseményen, Angliában - a  ROBKO-1 robotkar bemutatójának részeként. A korszak többi vezérlőegysége még a minikomputer volt (nagyobb darab), így a mikroszámítógép használata (pl. az olcsóbb ár miatt) elismerést és sikert aratott.

1982-ig az első kb. 50 darab gép készült el a fővárosban, IMKO-1 néven (1 Mhz, 4/16 kByte ROM/RAM).

A videón természetesen nem IMKO-1 vezérel, de eredeti ROBKO-1 robotkart...

Az IMKO-2 nevet az új (elődjétől kicsit különböző) gépnek adták, amíg meg nem kapta az ismertebb Pravetz-82 nevét, vagyis az új gyártási hely és az évszám kombinációját. A fejlettebb változatú rendszer (is) az Apple ][ (plus) klónja volt, 1 Mhz-es 6502 (változat) processzorral, 12 kByte ROM és 48 kByte (64-re bővíthető) memóriával, maximális felbontása 280x192 pixel volt 6 színnel (16 színű palettából), vagy 40x24 szöveges felbontással.

Újabb részhez érkezett a nyáron már megkezdett történet...

Konix Multi-System

Megjelenés, bemutatás ideje: 1989

A Konix brit cég a nyolcvanas években különféle joystick és kontroller-kiegészítők terén volt ismert. Az elhalt konzol története még 1988-ban kezdődött, amikor a cég egy újfajta kontrolleren kezdett dolgozni, a Slipstream nevezetűn.

Ez egy botkormány, kormánykerék vagy motor-kormány beállításra is formálható vezérlő volt - a tervezője, Wyn Holloway azonban már ekkor is úgy gondolta, hogy a formavilág, és az "Arcade System" néven becézett kütyü többre hivatott.
Így nem sokkal később már egy hardvertervező céghez fordultak, hogy tervezzenek "belsőt" a konzolnak.

Nem sokkal később azonban Holloway talált egy újságcikket (1988 nyara), amelyben a Flare Technology csapatról olvasott, akik a Sinclair cégtől eljött emberekből (is) álltak.

A Flare célja a Sinclair által korábban sutba dobott Loki projekt folytatása volt, hogy létrehozzák a Flare One elnevezésű gépüket. Ez a gép bár Z80-alapú volt (8 bites), 4 egyedi chippel volt megerősítve; 256 szín egyidejű megjelenítését, 8 csatornás hangot, 1 MByte memóriát (768 rendszermemória + 128 videómemória + 128 ROM) ígért. A rendszert egyértelműen a játékosok számára tervezték, elérhető áron, de a konkurens Atari, Amiga, Acorn gépek egyes tulajdonságainál jobb, gyorsabb kivitelben.

Az elfeledett főszereplők harmadik, befejező része, az első 5 helyezettel!


5-  Ristar

Az 1995-ben megjelent (Sega Genesis/Megadrive, majd Game Gear konzolra: link) platformerjáték ötlete, alapjai még a Sonic the hedgehog játék megjelenése előtt megvolt a készítőknél, akik a Sonic játéksorozatot útjára indították.

Kezdetekben egy nyúl lett volna a főszereplő (aki a fülével "vett volna fel" dolgokat) a nagynevű játékban, de ahogy "gyorsult" a játékmenet, úgy döntöttek, hogy a speciális jellemzők mellé egy másik állat illik - így jutottak el az összegömbölyödésre képes sündisznóig, amely ilyen formában képessé vált a gyors támadásra is.
Évekkel később ezt a "nyúl-alapot" vették újra elő egy másik platformer fejlesztésénél- eleinte a fülét használta volna, majd később a karjait használta. Némi átvariálás után a nyúlformától is megszabadultak, majd számos név után kikötöttek a Ristar mellett.

A korábbi prototípusban (és a megjelent infók terén is) még pl. Feel vagy Dexstar néven volt "ismeretes" a főszereplő.

A játék japán és nemjapán változatai nem csak a feliratokban különböztek, pl. néhány ellenfél megjelenése más, a szereplők is változnak itt-ott, vagy pl. a játék végi outro is más egyes esetekben (link).

Erre a napra, szeptember 8-ra esett 1966-ban az első Star Trek sorozat premiere, sőt ugyanezen a napon debütált a Star Trek: The Animated Series címmel készült rajzfilmsorozat is, 1973-ban. Ez utóbbiról kevesebbet tudnak idehaza az ST-rajongókon kívül, hiszen televízióban nem került itthon bemutatásra (tudomásom szerint).

Ebből az alkalomból műfajmustrát tartunk a kezdeti idők Star Trek-játékaitól kezdve az újabb játékokig. Mivel a filmek és sorozatok cselekményeit feldolgozó játékokon kívül számos, szimplán csak az ST univerzumban játszódó program létezik, de a hely és az idő véges, ezért ez egy szűrt válogatás lesz.

Plusz még valahol időkorlátot is állítunk, hiszen a blog nem a új évezred PC-s játékaival foglalkozik - a korszak konzoljain és számítógépein megjelent programokat fogjuk inkább ismertetni... vagy ilyesmi :)

A 49 évvel ezelőtti dátumtól kezdve nem csak videójátékok, hanem terepasztalos stratégiai játékok (tabletop wargame), társasjátékok, kártyajátékok, szerepjátékok (RPG), flipperek és nyerőgépek készültek a Star Trek univerzumból. De a mivel ez nem társasjátékkal vagy szerepjátékokkal foglalkozó oldal, kezdődjék a számítógépekre és konzolokra vetített visszatekintés.

A visszatekintést a hetvenes évek elején kell kezdeni, amikor is Mike Mayfield barátaival kiötlött játékötletei alapján egy SDS Sigma 7 mainframe számítógépen (1966-os hardver) programozta meg a Trek játékot. Ezt később más miniszámítógépekre és mainframe számítógépekre is (HP 2000C, DEC PDP) átírásra került, amelyeket levelezőlistákon és egyéb fórumokon terjesztettek.

A hetvenes évek végére már a legjobb BASIC alapokon nyugvó játékok közé tartozó program ekkora már a Star Trek nevet is használhatta (korábban csak nem hivatalosan). Az eredeti ötlet és programváltozat különféle programnyelveken (pl. C, FORTRAN, CBASIC, Integer BASIC, BASICA, GW-BASIC) és hardvereken (Apple II+, Atari 800, TI-99/4A, Commodore PET, Tandy TRS-80) jelent meg a nyolcvanas évek elejéig.

A folytatás, vagyis a top 15 felsorolás folytatódik a 10. helyezett elfeledett főszereplővel.

10- Conker

A brit Rare által létrehozott Conker-sorozat egy akció-kalandjáték-sorozat, amelynek Conker (vadgesztenye), a mókus a főszereplője. A kezdeti megjelenés - a szereplőt és az első játékot már 1997-ben promózták az E3 rendezvényen - több csúszást és áttervezést kapott.
Az első játék egy 3D platformernek készült N64-re, de a Conker Quest kezdeti cím először is átalakult Twelve Tales: Conker 64-re.

És bár közben tiszteletét tette a Diddy Kong Racing játékban (hogy előre megismertesse magát), az első játék a szereplésével mégis a Conker's Pocket Tales volt 1999-ben Gameboy Color kézikonzolra (bár kisebb korlátozásokkal futtatható volt sima Gameboy alatt is).

Az eredeti Nintendo 64-es játékot visszavonták a kezdeti formájában - nagyon hasonlított az ugyanattól a cégtől származó, ugyanarra a platformra szánt Banjo-Kazooie játékra (link a nem kiadott játékról), így végül 2001-ben ismét megváltoztatott címmel, Conker's Bad Fur Day néven került kiadásra, mint logikai elemeket is felvonultató akció-platformer.

A toplista rovat rövid visszatekintést ad saját vélemény alapján egy-egy meghatározott területről. Mivel saját, szubjektív vélemény, eltérések mindig lehetnek az olvasók ízlésével szemben - ha így van, komment formájában fejtsd ki saját véleményed, mi maradt ki, miért került be, aminek nem kellett volna!

Első alkalommal olyan főszereplőkkel (kabalaállatnak, egy-egy cég üdvöskéjének szánt főszereplő) lesz toplista, akikkel az elmúlt évek nem bántak túl jól, kevesen emlékeznek rájuk, nem "vitték" olyan sokra, mint pl.a Mario- , Sonic-, Zelda- játékok szereplői akikkel a mai fiatal generáció is találkozhat a mai játékokban.
Ennek bár többször az volt az oka, hogy nem készült több játék velük, de sokszor maga az ötlet és a megvalósítás - na meg persze a figura volt a probléma. Próbáltam a legkevésbé ismertek közül válogatni, remélhetőleg lesz olyan, amiről még nem hallottál - pont ez a lényege ennek a listának, így épült fel a sorrend.

15- Zool

A brit illetőségű Gremlin elsőként 1992-ben megjelent játékának főszereplője Zool, a gremlin-ninja (a játék teljes címe: Zool: Ninja of the Nth dimension). Először Amigára készült el, majd a rákövetkező évben számos más platformra (elsősorban konzolokra, a SEGA gépeire, SNES-re, Gameboyra, Amiga CD32-re, illetve Atari és Acorn gépekre is).

A Sonic riválisának készült főszereplő első játéka Amigán erősen pozitív fogadtatásban részesült (a program még hírhedtnek is volt mondható a Chupa Chups édesség-reklám(ok) miatt, amik megjelentek benne), míg a konzol átiratok már kevésbé, megvalósításuk miatt. Akkoriban, 1991-től mindenki tuti sikerre áhítozott a kabalás-cukiállatos játékokkal, ezért jelent meg bőven ilyesmi.

 
Az egy évvel később megjelent folytatás, a Zool 2 Amigán (és CD32-n), Atari Jaguar konzolon és DOS rendszeren mutatkozott be. Eredetileg tervben volt, hogy a 1993 őszén megjelenő Amiga CD32 konzollal kerüljön egy csomagba, de határidőre nem tudtak elkészülni vele, így később az A1200 egyik csomagváltozatába került be.
A főszereplővel 1995-ben két könyv is megjelent, a Zool Rules és a Cool Zool.

Zool Amiga
(Patrick Phelan zenéjével- igen, azért ismerős, mert ez és a Lotus III játékban szereplő alapjaiban ugyanaz:)

 
SNES változat (link)
Zool 2 Atari Jaguar változat (link)

A jelenlegi poszttal induló Hardvermorzsa-minisorozat azon hardverekkel (elsősorban konzolok és kiegészítők) foglalkozik, amelyek az évek során kerültek fejlesztésre, de továbbfejlődtek (hivatalosan megjelent állapotúakra), vagy különféle okok miatt meg sem jelentek (más irányt vett a fejlesztés, pénzhiány, stb.) A felsorolás nem fog időrendi vagy hardvergyártói csoportok szerint haladni, felváltva vesszük sorra őket, "csipegetve", ahogy a rovat neve is sugallja :)

Plusz érdekességként ismertetésre kerülnek a fejlesztői hardverek is, amelyek eleve nem publikus hardverek voltak, hanem egy-egy konzolra történő játékfejlesztést lehetett velük végrehajtani.

Nintendo Advanced Video System (Nintendo AVS)

Megjelenés, bemutatás ideje: 1984

A Nintendo Famicom (vagyis a NES eredeti, japán változata) 1983-as indulása és szigetországi sikere után a japán cég  úgy gondolta, hogy itt a lehetőség az amerikai piacra is betörni. Azonban a régióban nagy hatást gyakorló 1983-as videójáték-válság miatt azt feltételezték, hogy egy újabb konzolra nem lennének vevők - így áttervezték a rendszert, hogy az otthoni számítógépek piacán jelenhessenek meg.

A rendszer egy teljes körű számítógép (monitor nélkül) lett volna, normál és zenei billentyűzettel, fényfegyverrel és fényceruzával, szalagos háttértárral.
A kiegészítők mind infravörös kapcsolattal kommunikáltak volna a géppel, amely belsőleg a Famicom alapját tartalmazta.

A gép belsejét a Nintendo fejlesztési csoportja, a "high-tech" külsejét pedig amerikai csapat formálta meg.

Első bemutatója az 1984 januárjában tartott CES kiállításon esett meg, de nem volt elsöprően pozitív fogadtatása- a nyári CES bemutatón még egyszer megjelent, de végül lemondtak erről a fejlesztésről.
Az igaz, hogy nem konzol volt, de ugyanakkor a többi számítógép mellett (C64, Atari 400/800, TI-99/4A) sem volt szükség egy újabb gépre, amin "akár programokat is írhatnak". Ezek után a kazettás tároló, az infravörös érzékelők és a billentyűzet ment a levesbe egyelőre, de a tároló egység és a billentyűzet nem sokkal később Japánban megjelent a Famicom rendszer kiegészítőjeként.

Az immáron egyedi példány a new yorki Nintendo World áruházban van kiállítva, bár a végső tervben szereplő fő egység nélkül.

Nintendo Knitting Machine

Megjelenés, bemutatás ideje: 1987

Igen, jól látjátok, kötéshez használandó kiegészítő NES-hez!  A japán cégnél sok féle kiegészítőt találtak ki, és fejlesztettek le az innováció jegyében, ezek közül az egyik ez. 1987-ben mutatták be az egyik CES kiállításon, még az amerikai Toys 'R Us vezetőinek is bemutatták a cég helyi emberei.

Végül a kiegészítőből nem lett semmi, de Japánban jelent meg egy szabásminta készítő szoftver Famicom Disk Systemre, (I Am a Teacher - Super Mario's sweater) a Super Mario Bros mintáival :) (link)

Plusz érdekesség, hogy Gameboy color kézikonzolra létezik ehhez hasonló kiegészítő, de ott viszont a Singer IZEK varrógépet lehet vele vezérelni, programozni (link).

Taito WoWoW

Megjelenés, bemutatás ideje: 1992

A játéktermi gépeiről, játékairól ismert Taito, az egyik japán műholdas televíziócsatorna, a WoWoW tulajdonosa a JSB, valamint a japán ASCII (a Microsoft első tengerentúli viszonteladója, az MSX-szabvány kifejlesztése fűződik hozzájuk) közös fejlesztése.
A 16 bites konzolt 1992-ben mutatták be Tokióban, elsősorban a Taito-féle játéktermi játékok otthoni, CD-alapú futtatására - szinte tökéletes konzol-portként.

A korszak (és a gép) egyik újdonsága a műholdas antennával fogható, letölthető játékok használata lett volna, előfizetéses rendszerben, időkorlátos játékra (hasonlókra az évek során már volt példa, lásd: link).

Pár évvel később a Super Famicom (SNES) konzolhoz kapcsolódó Satellaview ezt meg is tudta valósítani, de ebből a Taito-féle konzolból nem lett végül semmi.


Annyira keveset tudni a csak bemutatókon és kiállításokon megmutatott gépről, hogy a neten csak három kép (Fabrizio Pedrazzini által) található róla, és a fentebbi információ.

 
Sega Neptune

Megjelenés, bemutatás ideje: 1995

A Sega Genesis (vagyis a Megadrive) és egyik kiegészítője, a Sega 32X, egy konzolba építve. Ennyi lett volna az egész hardver.

A Sega 32X ötlete 1994 elején vetődött fel, egy új 32 bites konzol készítésére a Sega vezetőiben- a projekt kódneve a Jupiter volt. Ezt hamarosan átadták az amerikai leányvállalatnak, ahol egy új konzol készítése helyett a már ismert 16 bites Genesis kiegészítőjének kezdték el tervezni, Mars kódnév alatt, 32X néven.

Ez 1994-1995 fordulóján el is készült, azonban mint kiderült, elég komoly bukás lett belőle: bár nem volt olyan drága, de semmilyen játék nem járt hozzá (még el se készült hozzá semmi megjelenésekor).

Ráadásul kompatibilitási problémákkal is küzdött a kiegészítő, amelyhez élettartama alatt összesen 31 játék (és 5 CDX, vagyis a SegaCD kiegészítőt is igénylő CD-játék) készült el.

1995-ben pedig már megjelentek a hírek az új fejlesztésről, a Sega Saturn CD-alapú 32 bites konzolról (amit a japán anyacég kezdett fejleszteni, amikor átpasszolták az eredeti 32 bites projektet). Így még kevesebb érdeklődés mutatkozott mind a fejlesztők, mind a játékosok részéről a kiegészítő iránt - 1996-ban meg is szüntették a 32X gyártását. Ez a kapkodás volt valószínűleg az egyik oka a Sega hardverrészleg későbbi megszüntetésének is, de nem csak ez egyedül.

A cél tehát az alapgép és a kiegészítő egy rendszerbe építése lett volna, megfelelőbb áron, de még a tervezési fázisban elálltak az ötlettől- amely Genesis 32X néven ismeretes. Az esetleges kiállításokon megjelenített darab egy belül üres, összeillesztett "héj", amely a végső kinézetét mutatta be. De igazán ügyesek saját maguk is megépíthetik egybeforrasztott Neptune konzoljukat (link)

Sega Pluto

Megjelenés, bemutatás ideje: 1997

Egy Sega Saturn, beépített Netlink modemmel- ugyebár az 1994-ben megjelent Sega Saturn 1996-ban "kapta meg" a 28.8 kbit/sec sebességű Netlink modemjét (link). A decentralizált (fő szerverek nélküli) megvalósítás miatt elméletben még ma is működtethető, játszhatunk, böngészhetünk Sega Saturn konzolokon.

Az eddigi információk alapján valószínűleg Japán-exkluzív hardvernek szánták- jelenleg két darab prototípus létezéséről tudni (link). Az itt látható kép az egyik tulajdonostól való (lásd ott).

Ultravision Video Arcade System

Megjelenés, bemutatás ideje: 1983

Az amerikai CES kiállításon 1983-ban bemutatásra kerülő hardver, amely szlogenje szerint egyszerre televízió, játékkonzol és számítógép ("It's a game! A computer! A color TV!").

A 84 csatornás 25 centi képátlójú televízióra aljzatain keresztül videómagnót és kamerát is lehetett csatlakoztatni (mint egy rendes televízióra), hálózatról és adapterről is működött.
A géphez két joystick volt mellékelve, és eleinte a saját játékprogramjainak futtatására volt képes, de külön vásárolható kiegészítőkkel Colecovision és Atari 2600 játékok futtatása is megoldható lett volna.

Sőt célba volt véve saját készítésű Atari játékok fejlesztése is, de csak egy készült el, a Condor Attack nevű shoot'em up (link).

A szlogenben említett számítógép-kiegészítő 64 kByte (128-ra bővíthető) memóriával, 16 színű megjelenítéssel, 70 gombos billentyűzettel rendelkezett volna, opcionálisan 5,25"/8" SS/DD lemezeket tudott volna kezelni. A rendszer Microsoft Basic és egyéb programnyelvek futtatására lett volna képes, CP/M és Applesoft szoftverkompatibilitás mellett.

A 900-1000 dolláros áron megjelentetni kívánt gép fejlesztési és gyártási költségei megterhelték a vállalatot, plusz a hamarosan bekövetkező válság is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy nem lett a dologból semmi.

Megjelenése előtt körülbelül egy tucatnyi program volt bejelentve rá, de az említett okok miatt ezek kiadásra nem kerültek.

Bandai HET (Home Entertainment Terminal)

Megjelenés, bemutatás ideje: 1993

A Bandai játék-és videójáték cég már 1979-ben jelentetett meg videójáték-hardvert, a nyolcvanas évek elején pedig újoncként még a Nintendo mellé is próbált elszegődni.
Ennek az eredménye volt a Bandai HET, amely egy olyan "laptop" volt, amely Super Famicom játékok futtatására volt képes. Beépített 10 cm képátlójú képernyővel és TV-tunerrel rendelkezett, illetve képes volt egyéb külső perifériák fogadására is, pl. modem, printer, CD-ROM.

A prototípus elkészítéséig jutottak - amelyet 1993-ban be is mutattak a Tokyo Game Show kiállításon -, de végül a Nintendo visszavonta a lehetőséget, a jogokat. A lentebbi videó első részében ez a bemutatás látható (utána meg. pl. a Sega Activator látható, a Sega Genesis mozgásérzékelős vezérlője).

Amiga SX-500

Megjelenés, bemutatás éve: 1987

Egy Amiga prototípus, amiből összesen 3 készült - nem biztos, hogy szándék volt egyáltalán a későbbi megjelenésére, lehet, hogy csak "próbából" lett összehozva Hedley Davis Commodore-mérnök által.
A gép lényege, hogy egy Amiga 500 számítógép került elhelyezésre egy Commodore SX-házban.

Hogy mi az SX-ház? Nos az 1983-as SX sorozat tagjai voltak az elsőként megjelent hordozható színes számítógépek, vagyis hordozható C-64 gépek (SX-64/DX-64, SX-100). Ezeknek a hordozható gépeknek a házába került beépítésre egy-egy Amiga 500- és bumm, így lett az SX-500 :D (a videón pont a pár nappal ezelőtt megrendezett 30 éves Amiga-rendezvényen mesél róla Dale Luck: link)

SX-64	SX-500

 Folytatása következik...