Ahogy a múltkori részben megígértük, ismét az Atari által megálmodott, kevéssé ismert, kevés példányban készült, prototípus-szintű hardvereivel folytatjuk (többek között).

Atari 2000

Megjelenés, bemutatás ideje: 1982

Az Atari 2000 (Atari CX-2000, beceneve: Val) nem más volt, mint egy áttervezett Atari 2600, amelyet költségcsökkentéssel és áttervezéssel az eredeti hardver olcsó változásának szántak. Az Atari new yorki tervezőirodájában készült, új változatú alaplappal (bár átalakítva volt, fejlesztve nem annyira) és beépített joystickokkal ellátva. A beépített vezérlők helyett lehetett használni eredeti vezérlőket is, amelyeket a géphez lehetett csatlakoztatni- a gép hátuljára került a cartridge-nyílás is.

Eredeti változatában még sötétbarna színben készült, de amikor további tesztelésre/fejlesztésre átkerült a nyugati parti központba (Sunnyvale), átszínezték sötétkékre, amelyet megfelelőbbnek gondoltak az ifjabb célközönség számára.

De nem csak itt volt véleménykülönbség, hiszen a két iroda más módon gondolta a fejlesztést (lásd később). Végül a projektből nem vált kiadott hardver, valószínűleg a fejlesztőirodák párhuzamos fejlesztései és a konzol gyengébb minősége miatt (pl. joystick). Az olcsóbb A2600 tervéről nem mondtak le- ebből lett 1986-ban az Atari 2600 jr.

Atari 2500

Megjelenés, bemutatás ideje: 1981-82

Az Atari 2600 egyik olcsóbbá tételi kísérlete, amelyet az Atari Sunnyvale-i központjában terveztek arra válaszul, amelyet a másik tervezőiroda összehozott (Atari 2000).

Ehhez nem terveztek át túlságosan semmit, csak egy normál alaplapot helyeztek be egy eredetinél nagyobb házba, hogy elférjenek a beépített tekerős paddle-kontrollerek.
A cartridge-nyílás és a kapcsolók szintén hasonlítottak az eredetihez, nem helyeztek át semmit sehová (mint az Atari 2000 mérnökei). Ez a tervezőiroda hozta létre végül a már megjelent Atari 2600 jr. változatot, bár az eredetileg tervezett kiadási dátum után körülbelül 2 évvel.

 
Atari 2200

Megjelenés, bemutatás ideje: 1983-84

Röviden kifejtve az Atari 2200 nem más, mint az Atari 2600 jr. prototípusa. A többi újításnak megfelelően ez is egy Atari 2600-megújításnak szánt projekt (bár maga az elnevezés használatos volt a látványtervnél nem tovább jutott hordozható Atari-konzol/gép ötletelésénél is). Már a külsejéből is látható, hogy mely hardverhez kötődik, a formavilágon később nem változtattak igazán.

A gép 1984-ben került volna kiadásra, de amikor az Atari anyacége a Warner eladta Jack Tramiel cégének az játékkonzol/otthoni számítógép részleget. akkor leállították a videójáték-konzolok fejlesztését (hogy a számítógépekre koncentráljanak, főként az 1983-as videójáték-válságot követően).
De ahogy betört a Nintendo az amerikai piacra a NES konzoljával kicsivel később, ismét meglátták a lehetőséget, így a félrerakott projekt nevet váltott, és az ismert Atari 2600 jr. néven jelent meg.

Ide tartozó érdekesség, hogy annak idején a Nintendo 1983 elején (miközben még a Famicom csak prototípusként létezett) megkereste az Atarit, hogy rábízza a Japánon kívüli gyártást és forgalmazást (mint híres és nagynevű márkára) licencdíj fejében.
Az év nyarán azonban különböző okokból (a vezérigazgató ellen felmerült bennfentes kereskedelem vád, vagy a Coleco Adam számítógépre bemutatott Nintendo-játék miatti Atari felháborodás miatt) az addig tárgyaló felelősöknek újra kellett kezdeniük a tárgyalásokat, amelyekből végül nem lett semmi. Így két évvel később a Nintendo saját kezébe vette a Japánon kívüli gyártást és forgalmazást is.

Atari 2700

Megjelenés, bemutatás ideje: 1981

Az Atari 2700 (RC Stella, Wireless Video Computer System) megújult külsővel rendelkezett volna, amely elsősorban azonban a kontrollerek terén nyújtott volna újítást, hiszen vezeték nélküli joystick/paddle kombinációt nyújtó irányítókkal lett volna felszerelve. A hardver már nagyon közel állt a megjelenéshez (kezdeti készletek és csomagolások legyártva, hirdetésben is szerepelt), amikor a történet szerint a minőség-ellenőrzés egy komoly hibára hívta fel a figyelmet.

Arról volt szó, hogy a kontrollerek adó/vevő része túl nagy területen "sugárzott" (kb. 300 méteren), így a rendszer képes volt "megzavarni" pl. garázsautó-nyitó automatikákat is. Sőt, mivel a kontrollerek csak olyan azonosítóval rendelkeztek, ami a konzol bal és jobb (1-es és 2-es játékos) kontrollerét különböztette meg, így a közelben lévő Atari 2700-as konzolok ugyanúgy vehették a jelet (érdekes lett volna, magától mozog, vagy össze-vissza egyik-másik játékos:)

Ennek a rendszernek az áttervezése (mivel szinte magának a rendszernek a lelke) túlságosan költséges lett volna az addig befektetett összegen túl, ezért visszavonták az egész projektet. A konzol házát végül későbbi változatokhoz (a japán 2600-hoz, a 2800-hoz, vagy az 5200-hoz) felhasználták, míg a vezeték nélküli kontrollerből is lett később kiadott változat.
Az Atari 2600 Wireless Remote Controlled Joystick azonban a zavarszűrő elektronika elhelyezése miatt (is) a normál kontrollereknél jóval nagyobbnak készült el, sőt a mellékelt elemeket is képes volt gyors ütemben lemeríteni - így se kényelmes, se teljesen megbízható vagy időt álló nem igazán volt.

Atari CX-3000 Graduate (PVI Membrane CX-3000)

Megjelenés, bemutatás ideje: 1983

Még 1982-ben néhány volt Commodore-mérnök (köztük Robert "Bob" Yannes, a C64 SID hangchipjének tervezője) új céget alapított Peripheral Visions Incorporated (PVI) néven, hogy új termékeket fejlesszen és adjon el. Elsősorban kiegészítőkre gondoltak, így jutott eszükbe, hogy az Atari 2600-as gépéhez készítenek számítógép-kiegészítőt.

Ötletükkel megkeresték az Atarit, akik kezdetben elég szkeptikusak voltak a hardverrel (és a készítőkkel) kapcsolatban, de ők sikeresen bemutatták a prototípust, rövid idő alatt képesek voltak egy kisebb szöveges demót prezentálni a hardverrel.
A gép az Atari 2600 128 byte méretű memóriájába töltött egy kis programot, amely kapcsolatot teremtett a Graduate beépített 8 kByte memóriájával- így a nagynevű konzol a számítógép-kiegészítő grafikai alrendszerévé válhatott. A hardver kezdeti változatai membrán-billentyűzettel volt szerelve, később kívánták lecserélni.
Az Atari látva a lehetőséget, egyre több és több fejlesztést akart beleintegrálni a kiegészítőbe; pl. a grafikai és egyéb képességeket javító új chipek terén, amelyekkel jelentősen tudták volna javítani a grafikát, illetve új hardverkiegészítőket kapcsolhattak volna a rendszerhez.

Tervben volt 8 kByte és 16 kByte memóriabővítés (az eredeti 8 kByte így összesen 32 is lehetett volna), printer és modemcsatlakoztatási lehetőség, kazettás és lemezes háttértároló egység alkalmazása is. A korábban már említett 1983 őszén bekövetkezett ideiglenes portfólió-tisztítás miatt ez a projekt is lefújásra került.

Igazából azonban készült az Atari 2600 konzolokhoz ilyen billentyűzet-kiegészítő, de azt a Spectravideo tervezte és gyártotta le (Spectravideo Compumate, SV-010). A billentyű-kiegészítő "szintetizátor-billentyűzetként" is működött, mikrofon és fejhallgató aljzattal rendelkezett, valamint kazettás magnó is csatlakoztatható volt hozzá.

Beépített BASIC programnyelvvel (néhány oktatóprogram is létezett), valamint nagyon egyszerű zeneszerkesztő és rajzprogrammal is rendelkezett. Németországban a Quelle saját márkaneve (Universum) alatt árulta, Brazíliában pedig (ahol eleve Atari-klónok is jelentek meg) szintén kapott két klónt (Dactar-comp és CompGame)

Mivel az Atari ennél több esetben jutott el csak a prototípus (illetve gyártás előtt leállított) hardverek szintjéig, ezért a következő részben sem maradunk nélkülük (talán már más cég is helyet kaphat :) Ebben a részben az Atari 2600 jr. fejlesztésének oldalágait, zsákutcáit tekintettük át, a következő rész pedig a fejlettebb Atari 5200 kiadásához vezető utat fogja többek között bemutatni.