Folytatjuk a keleti gépek rövidebb ismertetőit...

Bandai gépek

Az 1950-es alapítású japán játék- és videójáték cég, amely több konzolt fejlesztett és adott ki a hetvenes évektől. Itt nem mindet vesézzük ki (az újabb, komolyabb gépeik külön posztot érdemelnek).

Bandai Super Vision 8000

A hetvenes évek második felében a cég Pong-klónokat (ugye a gyári programozású kazetta/cartridge nélküli, Pong játékra épülő különféle konzolokat értve ide) gyártott a TV Jack sorozat (2 év alatt 6 különféle változat) részeiként. Ezen sorozat utolsó tagja a TV Jack 8000 volt 1979-ben, de Bandai Super Vision 8000 / Bandai TV Jack Micro Computer System néven került forgalomba.
A konzol fejlesztését a Logic Systems International (L.S.I) segítségével végezték, céljuk egy programozható konzol létrehozása volt. Ami azt illeti ez volt Japánban az első programozható konzol, hiszen a szigetországban a Pong változatok eleve később jelentek meg (így a fejlesztettebb konzolok is).

Korához képest nem volt gyenge gépnek mondható, hiszen egy (Z80-klón) 8 bites NEC processzorral, 3 csatornás AY-3-8910 General Instrument hangképző chippel rendelkező gép volt, 256 x 192 felbontást tudott megjeleníteni 16 színnel. A két kontroller mellett volt lehetőség billentyűzet csatlakoztatására is. Hasonló képességű hardveregységek a későbbi MSX gépekben fordultak elő.

Csak 7 játékprogram jelent meg rá, ebből egy játék volt kapható a konzollal - a korabeli magas ára miatt nem volt addig se kelendő, amíg lekerült a boltok polcairól.

A Bandai helyi forgalmazója volt a nyolcvanas évek elejétől a Vectrex, Intellivision, Emerson konzoljainak, így ezen hardver gyártását ezek is lassították a végső leállításig, ami nem sokkal több mint egy évet később volt.

Megjelenése miatt néhányan úgy gondolták, hogy nem más, mint egy Mattel Intellivision klón. Hiszen kinézetében nagyon hasonlít, az Intellivision megjelenésének környékén jelent meg, Ellenben a belső egységek nem teljesen azonosak - sőt a Mattel nem valószínű, hogy biztosította volna a lehetőséget a Bandai számára az Intellivision forgalmazására, ha azok loptak volna tőlük...

Egyesek szerint elvileg pont a Bandai konzol készült hamarabb, és a Mattel konzol merített az előzőből - és a pert elkerülendő engedett forgalmazást 1980-ban az Intellivision konzolokra.

Bandai Arcadia

Az 1982-ben megjelent amerikai (az Emerson egy amerikai elektronikai cég) Emerson Arcadia 2001 második generációs konzol (ami kb. 1,5 évet élt) japán változata volt a Bandai Arcadia.

Az Emerson Arcadia 2001 konzol kb. 45 játékkal rendelkezett (de a akkor elérhető hasonló Atari 5200 és a  Colecovision gépek miatt, "felszállás után" szinte azonnal "beállt a földbe"), ugyanakkor szerte a világban licenszelt változatai készültek, több mint 30 féle változat készült belőle (japán, amerikai, svájci, olasz, német, francia, kanadai, ausztrál...).
Ezen változatok a gyári változatnál előforduló különböző cartridge méretek, stb. miatt (is) általában nagy mértékben inkompatibilisek voltak a többivel.

Emerson Arcadia 2001	Bandai Arcadia

Ebbe a sorba állt be a Bandai Arcadia változat is, amelyre 46 játék készült, ezekből 4 kizárólag erre a változatra, a többi Emerson Arcadia átirat.
(Az Emerson eredeti gépére több Atari klasszikus is elkészült, de nem jelenhettek meg, mivel az Atari sikeresen beperelte őket, miszerint azokat a saját franchise keretein belül lehetett volna elkészíteni/kiadni.)

A konzol processzora egy (az eredeti Arcadia processzora is) egy Signetics 2650-es, amely 3,58 Mhz sebességen üzemelt (egyes változatok ennek a 2650A változatát tartalmazták). Bár ROM nem volt, de 512 byte (1 kByte?) RAM memóriája volt. Grafikai kontrollere, a Signetics 2637 128x208 (128x104) felbontásra volt képes 8 színű palettával, míg hangzás terén egy pittyegő zajgenerátor látta el feladatát.

A korszakhoz gépest erős technikai tulajdonságokkal rendelkezett, de a külső fejlesztők nem igazán írtak rá programot, így az erős versenytársak miatt nem rúghatott labdába.

Videó (link)

Bandai Playdia (Quick interactive system)

A Bandai Playdia egy kizárólag Japánban megjelent ötödik generációs (32 bites) konzol, amely 1994-ben jelent meg, és elsősorban gyerekek voltak a célközönsége (a megjelent programok szerint is- kvízjátékok, szórakoztatva tanulás, néhány akció jelegű).

Számos játék az ismert Anime sorozatokra (Dragon Ball, Sailor Moon) épült, illetve némelyik pedig a korabeli Casio Loopy (lásd előző posztunk) konzolhoz hasonló öltöztetős játék, elsősorban lányoknak - összesen körülbelül 30 játék jelent meg a konzol 2-3 éves életciklusa alatt.
Ezeket mind a Bandai készítette, külső cég nem. A legtöbb program interaktív mozihoz (FMV- a Sega CD full motion videójához) hasonlított, amelyeket a médiahordozó, vagyis CD-ROM tárolt.

Érdekesség: a konzolra megjelent két Dragonball játék mozibetétei egy az egyben azonosak az 1993-ban megjelent japán Famicom DB-játék mellékleteként megjelent 2 VHS-kazetta anyagával, amely videók a Famicom játék hivatalos képi ismertetői voltak (Official Visual Guides) (videó: link link)

Technikai adatok:

Toshiba 8 bites mikrokontroller (8 Mhz, 8 kByte ROM, 16 kByte RAM)
NEC 8 bites mikrokontroller (12 Mhz, 16 kByte ROM, 512 byte RAM)
Sharp 256 kByte RAM
Toshiba 256 kByte DRAM
Az audió/videó részleget Asahi Kasei AV processzor, Sanyo DAC, Philips DAC konverter, Rohm erősítő és 4 csatornás analóg multiplexer szolgálta ki.

A rendszer CD-ROM technológiát használt, és egyetlen infrakontroller járt hozzá.

Daewoo Zemmix

Avagy ahogy néhány hozzáértő rögtön vágja is, az MSX konzol. Illetve MSX konzolok, hiszen nem egy, hanem az évek alatt több különféle konzol jelent meg ilyen név alatt. És hogy mik is ezek a konzolok?

Az MSX számítógépeket gyártó egyik cég, a Daewoo úgy gondolta, hogy mivel az MSX cartridge alapú háttértárral is rendelkezett, nem rossz ötlet ezeket a hardvereket eleve konzol külsőbe/belsőbe helyezni. Tehát végül is MSX belsővel rendelkező konzolcsaládról beszélhetünk. Egyes változatok rendelkeztek billentyűzet csatlakoztatási lehetőséggel (tehát majdnem visszafelé haladva), de a lényeg egy volt, MSX cartridge alapú programok lejátszására voltak képesek.

Zemmix CPC-50 (MSX1 hardver, 1984) (50P: rózsaszín+kék, 50W: rózsaszín+fehér, 50B: kék+sárga színekben)
Zemmix Superboy (MSX1 hardver, 1985) (nagyon ritka, TV-vel egybeépített MSX)
Zemmix CPC-51 (MSX1 hardver, 1986) (51R: vörös+fekete, 51W: fehér+szürke, 51B: kék+sárga+fekete)
Zemmix CPC-330K "Kobo" (MSX2 hardver, 1988) (konzol-számítógép hibrid, moduláris felépítésű kiegészítők)
Zemmix CPC-61 "Super Victory" (MSX2 hardver, 1990) (61W: fehér+rózsaszín, 61R: vörös+fekete)
Zemmix CPG-120 "Turbo" (MSX2+ hardver, 1991)

A Daewoo néhány kiegészítőt adott ki a konzolokhoz, elsősorban joystickok, joypadek és billentyűzetek formájában. Egy másik cég, a Zemina azonban a konzolok képességeit jobban bővítő slotbővítőkkel (billentyű és cartridge slot), memóriabővítőkkel (bizonyos játékkártyák igényelték a 128 kByte-32 MByte használatára is képes memóriabővítéseket), Famicom cartridge aljzatbővítőkkel (Famicom játékok futtatása a konzolon), MSX2 upgrade csomaggal (mint az MSX számítógépeknél) foglalkozott. Maguk a hardverek Dél-Korea területén kívül nem kerültek forgalmazásra.

Zemmix CPC-50	Zemmix superboy
Zemmix CPC-51	Zemmix CPC-330K
Zemmix CPC-61	Zemmix CPC-120

(Zárójelben megjegyzendő, hogy ekkoriban a koreai rendelkezések nem igazán törődtek a szerzői jogokkal... sőt úgy tűnik, hogy a Daewoo hivatalosan elfelejteni szándékozik az egész Zemmix-történelmet).

Konzol reklám (link), videó (link)

Egy koreai csoport nemrégiben létrehozta a Zemmix Neo projektet, amely FPGA alapú MSX2+ konzolokat jelent, egyedi gyártás (260 dollár körüli ár), képek (link link), videó (link).

Folytatása következik...