Gépismertető- A keleti blokk- Csehszlovákia I.

2017. január 31.

Ismét folytatódik a korabeli keleti blokk országainak számítógépeit ismertető sorozat, a magyar, a lengyel, a bolgár, a jugoszláv után most a csehszlovák gyártmányok következnek.

Tesla gépek

Elsőként jöjjön a csehszlovák Tesla állami cég, amely állami monopóliummal rendelkezett ez elektronikai termékek gyártásában. 1946. augusztus 10-én alakult, mint új állami konglomerátum (pl. Tesla Piešťany, Tesla Bratislava, Tesla Hloubětín, Tesla Strašnice, stb..) 16 független cég és hazai leányvállalat államosításával.
A pár évvel korábban elhunyt nagyhírű horvát nemzetiségű Nikola Tesla nevét felvevő vállalat a szláv nemzetek közötti közeledés egy együttműködés jegyében augusztusban kezdte meg a Mikrofona Strasnice gyárában. Bár az 1946 januárban alakult Jugoszlávia több vezető politikusa is részt vett a megnyitón, de az 1948-as Sztálin - Tito szakítás után az ötvenes években ez az elnevezés eléggé kegyvesztett lett.
Így kijelentették/elterjesztették, hogy a TESLA elnevezés a TEchnika SLAboproudá rövidítése (gyengeáramú technológiák)...

PMD-85 sorozat

Az első, eredeti PMD-85 változatot (mert több volt belőle) Roman Kišš és Štefan Tóth tervezte a Tesla Pieštany (Pöstyén) fejlesztésében, iskolai és ipari gépnek. Ez a változat prototípusnak tekinthető (a fehér színű eredeti változat), pontos darabszáma nem ismert. Ezt a gépet elsőként az 1983-as Automatizálási és számítógépes kiállításon mutatták be a nagyközönségnek.

Elvileg létezett a PMD-85 gépnek elődje is, méghozzá a hasonló elnevezésű PMD-81, amelynek túl magas volt az ára, ráadásul gyenge volt a szoftverellátottsága. Utána jött a PMD-83, amelynek szintén nem sikerült a szoftvereinek számát növelnie, ráadásul gyenge volt, plusz a billentyűzet is telefongomboknál használt anyagból készült. Ez a billentyűzet még a PMD-85 első változatán is használatban volt.

pmd-85-1.jpgA második változatot tekintik sokan a PMD-85 gépnek (néhol mint PMD-85-1 említik), amelynek a tömeggyártását már a Tesla Bratislava (Pozsony) gyárában kezdték el (és a többi változatot is itt gyártották).
Főbb külső ismertetőjele a szürke ház, és a kemény billentyűzet.
Ez volt az első széria, hírhedt volt még a kazettás meghajtó töltésének hibájáról is.
A PMD-85-2 (hogy a sort folytassuk) már feljettebb BASIC értelmezővel, beviteli programrutinnal rendelkezett (így nem is volt teljesen kompatibilis a korábbi változattal), valamint gumírozott billentyűzetet alkalmaztak.

A kazettás háttértárolóval való kommunikációt is fejlesztették, illetve terminál mód is elérhető volt.

A PMD-85-2A változat kompatibilis volt a 85-2 változattal, csak a memóriadekódolást változtatták meg - ezzel körülbelül 8 kByte plusz memória vált elérhetővé. A PMD-85-2B változat ezen változás mellett a használt 16 kByte méretű memóriachipeket is 64 kByte méretűekre cserélte (kisebb melegedés); bár a 2B változat csak gyártói jelzés, forgalomban 2A változatként szerepelt.

A PMD-85-3 volt az utolsó hivatalos változat a gépből, 1988-tól. Ebben a rendszermonitor méretét 8 Kbyte méretűre növelték, beépítették a floppyvezérlő rutinokat, illetve képes volt áthelyezéssel kompatibilitási módba kapcsolni. Nagy változás volt még, hogy immáron kicserélték a tv-tunert egy újabb változatra, amely képes volt már színes PAL normás televíziókimenetet biztosítani. A hardver karaktereit teljesen kiegészítették cseh és szlovák karakterekkel, sőt volt egy cirillbetűket biztosító változat is (több billentyűvel).

A különféle PMD-85 változatokat 1989-ig gyártották, eladási ára ekkoriban 12.000 korona volt.

Processzor: Tesla MHB8080A, 2.048 Mhz sebességű, csehszlovák gyártmágyú  Intel 8080-klón
Memória: 4 kByte (a PMD-85-3: 8 kByte) ROM, 48 kByte (PMD-85-2A: 56, PMD-85-2B / 3: 64 kByte) RAM
Videó: 288x256 pixel grafikus (48x25 karakteres)felbontás, fekete-fehér, illetve színes kimenetekkel. 4 színmód (fekete, fehér, szürke, villogó) az alap változatoknál, 8 színmód a PMD-85-3 esetében
Audió: Mono rendszerhangszóró (bár már azóta csináltak rá 6 csatornás szteró hangot: link)
Háttértár: Alaphelyzetben kazettás meghajtó, de lemezes meghajtó is csatlakoztatható volt hozzá (5,25" egy oldalas lemez, 87 kByte kapacitással).
Bővítés: 2 db 8 bites párhuzamos busz, IRPS interfész (passive current loop RS-232), IMS-2 (nem szabvány IEEE-488), I/O busz és module interfész (ezen csatlakozott az alapfelszerelés BASIC ROM modul).

Ismertető és visszatekintés előadás eredeti nyelven az eredeti készítők tolmácsolásában (link)
Cégismertető, TESLA, 1985 (link)
Játékvideó- Flappy (link)
PMD-32-SD, avagy SD-kártyás háttértár illesztő (link)


(Tesla) MAŤO

Igazából nem Tesla termék, hiszen a Štátny Závadka nad Hronom állami cég gyártotta 8 bites számítógépről van szó, ami viszont a Tesla PMD-85 egy klónja (módosított gép, kompatibilitás nélkül), képességei terén a PMD-85-1 és a PMD-85-2 között helyezkedett el.

mato.jpgAz eredeti hardvertől a beépített tápegységben, valamint a billentyűzetében különbözött külsőleg; belsőleg viszont a memóriacímzés és a kazettás háttértárra rögzítés mikéntje. Ezen okok miatt a PMD géppel nem volt ez a rendszer kompatibilis.
A gép fejlesztése 1987-ben kezdődött VÚZ StrojSmalt Bánská Bystrica (Strojsmalt Pohorela elektronikai intézet) berkeiben, Ivan Urda és Štefan Ševčík által.

A cél egy olcsó gép készítése volt, amelyet általános iskolákba szántak, programozás oktatására.

Processzor: MHB 8080A 2.048 MHz sebességű, csehszlovák gyártmányú Intel 8080-klón
Memória: 14 kByte ROM (+2 kByte az iskolai változatnál), 48 kByte RAM (videómemóriával együtt)
Videó: 288x256 pixel grafikus felbontás (monokróm)
Audió: Mono rendszerhangszóró

A gép első prototípusa 1988-ban készült el (akkor még BAbacov POocitac- BAPO, illetve Babac computer néven), az első 50 darab 1989 elején, míg a sorozatgyártás 1989 augusztusában indult el. A gyártás 1992-ben történt befejezéséig több, mint 5500 darabot gyártottak le. Két változatban árusították, az egyiknél beépített BASIC volt, a másik változatnál három beépített játék foglalt helyet - mindkét változat kapható volt otthon összeszerelhető kit formában is. Hiába volt relatíve olcsó, de a hardveres képességei, illetve az, hogy 1989-ben jelent meg, üzleti bukását eredményezték.

Az eredeti prototípusról ismertető egy híradóban, 1987.05.16 (link 3:45-6:05 közötti rész, vagy YT: link)
A Mato beépített játékprogramjai (link)

 

Tesla Ondra (SPO 186)

Az 1985-ben fejlesztett és gyártott 8 bites számítógépet a Tesla Liberec (később a Tesla Blatna) gyártotta - olcsó számítógép kezdőknek otthonra és az iskolákba. Eduard Smutný, Tomasem Smutný és Janem Merclem fejlesztette a hardvert 1985 őszétől (novemberben már megjelent a számítógépes, automatikai kiállításon az első 5 prototípus). Az Ondra elnevezés Eduard Smutný fiáról jött- aki cereblaris paresisban (agyi bénulás) szenvedett; a (csupán 37 gombot tartalmazó) membránbillentyűzettel a károsodott ujjmozgató idegek edzését kívánták részben elérni.
A gép gyártását elvileg a Tesla át akarta adni más vállalatnak (1987 körül), de nem lett ebből semmi. A gyártási terv 4000 darab volt eredetileg, ebből valamivel több, mint 2000 darab készült el.

ondra.jpg

Processzor: U880D (keletnémet Z-80 klón) 2 Mhz (5 ms utasításvégrehajtás, 15 ms videómegjelenítés)
Memória: 4 kByte ROM (max 16m belső EPROM-bővítéssel), 54 kByte RAM, 10 kByte VRAM
Videó: 320x240 (320x255 bővítéssel), 2 szín - a karakterek is grafikusan megjelenítve, 40x20 maximum
Audió: 7 programozható hang (200-1000 Hz között)
Háttértár: Kazettás meghajtó, 2400 baud írási sebességgel

 Külföldi infók, linkek

Tesla PMD-85 (link) (link)
Tesla Ondra (link) (link)
Tesla PMD emulátor (link)
Cseh nyelvű Wikipedia-cikkek

Folytatása következik...

A bejegyzés trackback címe:

https://retemu.blog.hu/api/trackback/id/tr212166133

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

manson karcsi · goo.gl/FVvVX 2017.02.01. 08:07:50

a saboter milyen király kis átirat lett.
süti beállítások módosítása