A gépismertető-sorozat a harmadik részéhez érkezett, íme:

Homelab-család

A Lukács-testvérek (illetve Lukács József és Lukács Endre közül az idősebb, József) a nyolcvanas évek elején egy akkor már nem létező amerikai cég, az Ohio Scientific Challenger számítógépének (amelyet 1978-ban a korabeli gépek árának töredékéért, 300 dollárért árultak) mintájára elhatározta, hogy a magyar fiatalok részére ő is létrehozza a megfizethető számítógépet. Testvérével alkotott kettősét elnevezte HOMELAB-nak, és így láttak neki a hardver (József) és a szoftver (Endre) megtervezésének. A kezdeti Homelab még nem váltotta be a saját maguknak felállított reményeket és elvárásokat, de az 1982 elejére elkészült Homelab II már inkább.

A Homelab II számítógépből kb. 200 darab készült, amelyből kb. a felét számítógépépítő klubban (HCC) készítették el, a másik felét pedig a (a kezdeti Boscoop szövetkezet és a későbbi gyártó PERSONAL Agroelektronikai GT) BOSCOOP Personal gyártotta le (Boscoop) Aircomp-16 néven körülbelül 100 példányban.
Azonban a gép ára az akkori viszonylatban (a fejlesztő szerint is) soknak számító 27 ezer forint volt.

(Ha jól látom, készült belőle nagyon kevés, valódi tasztatúrás változat is, talán ez volt a Boscoop Personal GT Aircomp-32?)

Az Aircomp-16 két, névben nem különböző változatban készült, fehér (szappanosdoboz néven ismert) és fekete változatban. Bár nevükben nem különböztek, hardverükben igen- mind a megbízhatóság, mind pl. a kazettás tárolóegység vagy a billentyűzet működése tekintetében is az első (igazából nullszériás tesztpéldányoknak beillő) változatoknál hátrányba kerültek a felhasználók.

Az 1983 közepére elkészült harmadik változat, a Homelab III már a gyártási körülmények megváltozása (alkatrészek elérhetősége, meglévők drágulása) miatt "átalakult" számítógépből számítógép-kitté (10 ezer forint körüli árral).

Vagyis Lukácsék az alaplapi NYÁK-lemezt, leírásokat, billentyűzetet és a dobozt, valamint az EPROM-ba égetett saját fejlesztésű BASIC-értelmezőt biztosították- minden további a lelkes, kísérletező (és számítógépet szerezni óhajtó) vásárlókon múlt.

A Homelab III és a Homelab IV kit már a Color Ipari Szövetkezet gyártmánya (is), 100 és 400 gép körüli példányszámban. A Homelab IV unokatestvérének tekinthető a Brailab IV, amely egy MEA-8000 beszédszintetizátorral kibővített változat (a KFKI munkatársaiként Vaspöri Teréz és Arató András készítette)- célja a vakok és gyengénlátók informatikai oktatásának és munkarehabiitációjának elősegítése volt.
Készült korábbi Homelab változatból is házilag Brailab, pl. Brailab-3 néven.

Ezen Brailab további fejlesztése az 1987-es Brailab Plus, amely egy CP/M operációs változatú, illetve az 1990-es Brailab PC, amely egy IBM PC-re illesztett változatú hardver, fejlesztett beszédszintetizátorral. (link)

Technikai adatok

Processzor: Zilog Z80A, 4 Mhz
Memória: 16 kByte ROM, 16 kByte RAM (Homelab II), 64 kByte-ig bővíthető RAM (Homelab III-IV)
Grafika: 320x200 pixel felbontás, monokróm, 32x64 karakteres felbontás
Hang: Beépített hangszóró, billentyűzet-hangok

 Brailab-4, Homelab-4, Homelab-3

Információk tárháza: Homelab számítógép honlapja (link)

Triton IPT-02

A Triton szövetkezetből kivált Triton Elektronikai Kisszövetkezet (távközléstechnikai/elektonikai részegység) 1982-ben felsőbb utasításra (mely elektronikai cégek foglalkozzanak számítógépgyártással a piac növelése érdekében) kifejlesztette az első iskolaszámítógép-programra is benevezett Triton IPT-02 kódnevű számítógépet (MIGÉRT-TRITON COMPI IPT-002) amely siker esetén Triton Compi névvel került volna be a köztudatba.

Az iskolaszámítógép-programon mint utólag kiderült, nem szerepelt kielégítően, így kb. 100 darab készült el, igazi sorozatgyártásba nem került.

A gép egy szokásosan Z80 alapú (4 Mhz) rendszer volt, 16 kByte RAM memóriával, saját fejlesztésű BASIC értelmezővel. Hírhedt volt a külső tápegységéről, amely a gépnél nagyobb házban kapott helyet (de annak is csak egy kisebb részét foglalta el) - ugyanis ide tervezték a lemezes meghajtó egységet is beépíteni. Ebből a lemezmeghajtós változatból egy működő prototípus készült.

A Triton cég a fejlesztéssel megszerzett gyártási és fejlesztési tapasztalatait a későbbi Gepárd-8 és a Gepárd-16 nevű telexcomputerek (elektronikus géptávírók) fejlesztésében és gyártásában kamatoztatta a nyolcvanas évek második felében.

Terminálok, telexgépek, mikroszámítógépek
Néhány példa a fejlesztési/szolgáltatási/ipari szektor itthoni gépei közül

SZKI- Számítástechnikai Koordinációs Intézetet

Az SZKI a nyolcvanas években először a Z80 processzorára épülő M08X mikroszámítógéppel, illetve a Proper gépsorozattal vált akkoriban ismertté, vagyis az IBM PC-klón számítógépsorozattal: az egyik első IBM PC-klón, valamint Európa első XT-klónja a sorozat második tagja, a Proper 16 számítógép volt.
A Pro/Primo billentyűzetével technikailag megegyező SZKI Uniboard billentyűzetét használták a Proper-8 és a Proper-16 esetében.

Főbb Proper típusok: Proper-8 (Z-80), Proper-16 (Intel D 8088), Proper-16 CA (80286), Proper-132 (80386)

Előadások, videóanyagok (link)
Volt egyszer egy SZKI könyv (link)

Rolitron- Rolitron Műszaki-fejlesztő kisszövetkezet

Rosy (Rozi, a titkárnő) fantázianevű szövegszerkesztők (ugye nem a mai szövegszerkesztő programokra, hanem szövegszerkesztő hardverre kell itt gondolni, tehát számítógép memóriával ellátott írógépre, mely a szöveget képes szalagon, lemezen tárolni), elsősorban Z80A processzorokkal (1983-1989).
Saját fejlesztésű Rosy programok készültek hozzá, pl. a táblázatkezelő RosyCalc, vagy telexként továbbítható gépelt szöveghez a Rosytelex


Rosy gépek: Rosy 80/80F/80MF, Rosytelex, Rosytext Mini, Rosytext Plus

A kezdeti Rosy 80 után a Rosy 80MF már belső hálózatra köthető, belső levelezésre is használható változat, a korábbi 8" lemezeket felváltva 5.25" floppymeghajtóval.
Az 1988-as Rosytext Plus már merevlemezes tárolóval, IBM kompatibilis hardverrel és billentyűzettel rendelkezett.

A Rosytext Mini 1987-ből érdekes megoldás; kooperáció útján született: a Brothers céggel együttműködve létrehoztak egy komplex villanyírógép-szövegszerkesztő gépet, vagyis egybeépítették a szerkesztőt a "nyomtatóval" :)

EMG- Elektronikus Mérőkészülékek Gyára

A gyár nevéhez fűződik az első magyar elektronikus számológép (HUNOR 131), az EMG-666 programozható asztali számítógép (TTL alapú mikroprogramozott architektúra 1977-80), valamint az utódjának, az EMG-777 (link) programozható grafikus kalkulátornak  (több processzoros, kijelzővel és hajlékonylemez-meghajtóval egybeépített számítógép, számítási eredmények grafikus megjelenítésére) a kifejlesztése.

Illetve fontos megemlíteni az EMG-830 nagyszámítógépeket (1968-), amelyek folyamatirányításra, ügyvitelre és tudományos számításokra alkalmazott digitális elektronikus számítógépek voltak, 16 darab készült belőlük.

A sorozatgyártás tapasztalatai alapján technológia-fejlesztési program, majd 1966-ban önálló vállalati döntésre számítógép fejlesztés indult. Klatsmányi Árpád a műszer főkonstruktőr mellé digitális főkonstruktőri pozíciót kapott. Irányításával, a fiatal mérnökökkel megerősített digitális labor kifejlesztette, a mai napig egyetlen eredeti hazai fejlesztésű, moduláris felépítésű, előbb germánium, majd annak sikertelensége után szilícium tranzisztoros 2. generációs számítógépet, az EMG 830-at. A számítógép elsősorban folyamatirányítási és ügyviteli feladatok ellátására készült.
Forrás: EMG.hu (link)

Később a francia CII 10010-es kisszámítógép gyártási licencét bár a kezdetekben az EMG szerezte meg 1969-ben (az korábbi gép gyártása/fejlesztése közben kerültek velük kapcsolatba), illetve folyamatban volt a saját gyártás (EMG-810) elindítása. Azonban felső utasításra át kellett adniuk a Videotonnak, amiből 1971-ben létrejött a Videoton 1010B.

Előadások, videóanyagok (link)

KFKI- Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutatóintézete

Hozzájuk fűződik a TPA-sorozat (vagyis Tárolt Programú Analizátor), ugyanis ilyen néven fejlesztett gépeket 1968-1990 között az eredeti DEC PDP miniszámítógépek mintájára a KFKI.

A tengerentúlon és utána nálunk is a politikai döntések "kijátszására" nevezték el PDP vagy TPA (vagyis nem számítógép) névvel ezeket a gépeket.

Ugyanis számítógépeket nem használhatott állami cég addig, amíg nem használták ki teljesen a rendelkezésre álló számítási teljesítményt (USA), illetve a számítógépek beszerzését szovjet forrásból kellet megoldani (Magyarország),

Előadások, videóanyagok (link)
Szöveges információk, képek (a kép forrása is) (link)
Lukács József: Lyukszalagtól az informatikáig könyv (link)

Videoton

A Videoton a hetvenes évektől kezdve gyártott (szövegszerkesztő) videóterminálokat, adatgyűjtőket, munkaállomásokat (VDT-, VST-, VSD-, VDX-, VDC-) és PC számítógépeket, 8080 és 8088-as processzorváltozatokra (8 Mhz) és Z80 alapokra (lásd TVC) támaszkodva.

Az előző részben ismertetett Videoton TVC mellett az egyik magyar változatú Pong-klónt is ők készítették, a kultikus zöldszínű Videoton TV-játékot (lelke a General Instruments PONG chipje köré épített integrált áramkör).

A korábbi Videoton gyártmányú Sportron 101 egy licencelt gyártmány volt (vagyis ugyanezt más cégek más országban hasonlóan gyártották).

Videoton TV-játék	Videoton Sportron 101

BRG- Budapesti Rádiótechnikai Gyár

Az első részben tárgyalt BRG ABC-80 és az MCD-1 mikrofloppy (link) (link) mellett a gyár adatgyűjtő, adatelőkészítő gépeket (SLK-80, SLK-80/A) is gyártott.

Előadások, videóanyagok (link)

MTA SZTAKI- Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete

Syster-Varyter alkalmazás-orientált (link), (1982-1984) Z80 processzor alapokon nyugvó funkcionálisan moduláris mikroszámítógépek.
Számlázásra, nyilvántartásra, szövegszerkesztésre alkalmazták őket, több perifériát lehetett csatlakoztatni hozzájuk.

Előadások, videóanyagok (link)

Számos egyéb gép és fejlesztő/gyártó itt nem került felsorolásra, esetleges érdeklődőknek az alábbi linkeket ajánlhatjuk:

Informatika Történeti Fórum- Intézmények (link)
Informatika Történeti Fórum- Gépek, termékek (link)
(Az Informatika Történeti Fórum (ITF) a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) keretein belül, 2009. januárjában megalakult szakmai közösség, amely az informatika történetével foglalkozik)

A Jövő Múltja- Informatikatörténeti kiállítás- A hazai informatika nagyjai (link)

Szuper Bitlet, különkiadás- 10 (részben itt is felsorolt gép) vallatója, tesztje (link)

Bónusz-tartalom:

Mivel a korábbi részben kedvelt volt a beágyazott videó a korabeli témáról, álljon itt bónusznak a Commodore-korszak címmel adásba került Retrográd-műsor, Képes Gábor és Dragon György szakkommentálásával.

A legeslegvégére pedig egy ismert magyar vonatkozású "mítosz" a hazai félvezető gyártás/számítástechnika porondjáról, vagyis a Mikroelektronikai Vállalat ismertetője, története- valamint a leégése-megsemmisülése körüli mítosz, teória leírása. Mind az írás, mind a több, mint 100 hozzászólás számos információt és véleményt oszt meg a témával kapcsolatban- érdemes elolvasni a téma iránt érdeklődőknek, és azoknak, akik nem tudnak róla semmit.
A Mikroelektronikai Vállalat- konteó (link)