Mivel a blog az évtizedek alatt létrejött, kifejlesztett, lemásolt, tündökölt és elhalt konzolok, számítógépek ismertetésével is foglalkozik, fontos még az elején tisztázni pár időpontot és szakaszt a fejlődésben.
A különféle generációk kifejtése esetlegesen a gépismertetőknél lesz, ez csak egy kicsit bővebb áttekintés. A konzolgenerációkban egyértelműen a konzoloké a főszerep, de mellettük természetesen az otthoni számítógépek, hobbiszámítógépek is megjelentek, fejlődtek (de majd máskor kerülnek kifejtésre).
A konzolok, számítógépek sorsa összefonódik a rájuk íródott programokkal, játékokkal. Így mondhatjuk, hogy az éven 50 évessé vált videójáték kezdeti próbálkozásai tekinthetőek a nulladik, avagy a -1. generációnak.
A kezdeti korszak (1947,1951,1958)
Erről a korról (plusz némi kiegészítésként másról) remek összefoglaló cikkeket írt február végén az Index, a videójátékok 50 éves évfordulója alkalmából.
Aki még nem olvasta, tegye ott meg, érdemes.
Ötvenéves a videójáték (link)Mi volt az első videójáték? (link)
Magyarok a korai videójáték-fejlesztésben (link)
A korai évek, 0. generáció (1971-1977)
A játéktermi gépek korszaka.
1971-ben 1500 játéktermi gép került legyártásra a korábbi SpaceWar! alapján, Computer Space néven. Bár nem volt nagy sikere, de mérföldkő volt a történelemben.
Annyira, hogy a Computer Space készítői alapították meg 1972-ben a híres Atari céget, amely név alatt létrehozták a Pong! nevű játékot, amely az első széles körben sikeres videójáték lett.
Ekkor, 1975 környékén jelent meg a Gun Fight, a Taito japán cég kiadásában. A tervezője később olyan szintén híres játék létrehozója volt, mint a Space Invaders 1978-ban.
Az otthoni videójátékok megjelenése, 1. generáció (1972-1977)
Az első videójátékok megjelenése az otthonokban. Az első ilyen gép 1972-ben jelent meg, Magnavox Odyssey néven (1966-tól tervezték, és végül a Magnavox jelentette meg a közös projektet).
Ekkora datálható az egyetemi, kutatóintézetekben használt mainframe számítógépek használata is (illetve a rájuk írt játékprogramoké), amikor a számítógépek árai miatt csak ilyen helyeken engedhették meg pénzügyileg a bonyolultabb számításokra alkalmas gépek vásárlását és használatát.
A korszak vége, a 77-es videójáték krízis
Miután 1972-ben a Pong!, és az otthoni videójátékok különösen sikeressé váltak, számos cég foglalkozott az ötletre és a hardverre épülő videójáték konzolok kiadásával. Ilyen cégek voltak a Tele-Games, az RCA, Coleco, Nintendo, és persze az Atari.
Azonban a számos verzió és cég, valamint a régebbi típusok 77-es, áron aluli eladása (a raktárban felhalmozott gépek eltüntetésére) nagy és eladhatatlan mennyiséget eredményezett a piacon. Ez több céget is a piac elhagyására kényszerített, csak a Magnavox és az Atari élte igazából túl az időszakot.
A fellendülés időszaka, az otthoni videójátékkonzolok, 2. generáció (1977-1983)
A hetvenes évek közepén, a korai konzolokban a hardver (a chipekbe égettett tartalom) szabott gátat a további fejlesztéseknek.
Ekkor jelentek meg a cartridge-alapú játékok, először 1976-ban a Fairchild VES (Video Entertainment System) konzoljánál. Ilyenkor a kártyában (ROM-chipekre "égetett" programok egy műanyag tárolódobozban) tárolt információt, programot a konzol hardvere olvasta ki és futtatta.
Az időszakban több gyártó képviseltette magát konzoljaival, de három konzol volt az, amely leginkább uralta a piacot:
- Az 1977-ben az Atari által kiadott Video Computer System (VCS), amelyet később Atari 2600 néven ismert a világ, és egyértelműen a korszak legnépszerűbbjévé vált.
- Az 1980-as kiadású Mattel által gyártott Intellivision, amely bár ebben a korszakban lépett elő, de fejlettebb processzora lehetővé tette a jobb grafikák alkalmazását, ezzel növelve sikerességét.
- Az 1982-es megjelenésű ColecoVision már a korszak végén megjelenve a többi konzol mellett hiába jelent meg, annak ellenére hogy még erősebb volt.
Ugyanis hamarosan a túlkínálat, és a rossz minőségű játékok miatt újabb videójáték krízis következett be 1983-ban.
De ebben a korszakban volt az, hogy 8 millió amerikai háztartás rendelkezett otthoni videójáték-konzollal, majdnem évi 4 milliárd dollár bevételt generált a videójáték-piac.
Leginkább az árkádgépek (játéktermi gépek) is élték ekkor virágkorukat, multimilliós (milliárdos) piaccal, több tízezer, százezer üzembehelyezett géppel. Sőt 1982-ben 8 milliárd dollárt hozva több bevétellel járt, mint az akkori popipar, vagy a hollywoodi filmipar.
Mellékesen megjegyzendő, hogy ekkortájt (a hetvenes évek végétől) jelentek meg az első otthoni számítógépek is a piacon, külön kultúrát létrehozva. A korszak ismert gépei: Commodore Vic20, Commodore 64, Apple PET, Amstrad CPC, BBC Micro, Sinclair ZX 80, ZX 81 Spectrum, MSX, Tandy...
A korszak vége, a 83-as videójáték krízis
Ennek a korszaknak is egy nagy válság vetett véget, amely azonban nagyobb volt, mint a korábbi, 1977-ben. A válság számos amerikai céget tett tönkre, amelyek az otthoni számítógépek és videójátékok gyártásával, eladásával foglalkoztak.
A legfőbb oka a válságnak a rossz kivitelezésű játékok tömeges megjelenése volt; a leghírhedtebb ezek közül az Atari 2600-ra megjelent E.T. the Extra Terrestrial, valamint a Pac-Man volt.
A 8-bites korszak (NES vs. Master System), a 3. generáció (1983-1995)
Ezt az időt leginkább 2 konzol, a Nintendo Entertainment System (Famicom Japánban), valamint a Sega Master System jellemezte.
Hiába volt még az Atari 7800-as, a másik kettőhöz képest elenyésző volt az ismertsége/részesedése a videójáték-piacon.
Ekkor jelentek meg a irányítók (controllerek), amelyek megszüntették a korábbi joystick/botkormány egyeduralmat. A 8 irányú kezelőfelület és a 2 gombos kivitelezés vált az alapértelmezett megoldássá.
Ahogy a hardverek előállítási költsége csökkent, mind több hardvert fejlesztettek ki, és kezdték alkalmazni (számítógépek esetében bővítőkártyák és 3D-s gyorsítókártyák, CD-ROM).
Ennek is volt részben köszönhető a hordozható konzolok szélesebb elterjedése (hiszen nem ekkor jelent meg először), mint pl. a híres Nintendo Gameboy, a rivális Sega Game Gear, vagy az első színes kézikonzol az Atari Lynx.
A korszak végének a Nintendo Entertainment System gyártásának végét (Észak-Amerika) tekintik 1995-ben.
A 16-bites éra, a 4. generáció (1995-1999)
A Sega 1989-ben megjelentette a Sega Megadrive konzolt (Amerikában Sega Genesis), majd 1991-ben a Nintendo a Super Nintendo Entertainment System (SNES) konzolját. És kezdetét vette az "újabb" konzolháború, amikor bitek repkedtek a levegőben.
Ekkor a fentebb említett két gépen kívül jelen volt a TurboGrafx-16 (PC Engine), valamint a kor legdrágább konzolja az SNK Neo-Geo.
Volt 8-bites, 16-bites, 16+8 bites konzol, de a játékosok nem főként ezek alapján, hanem az áruk, valamint játékellátottságuk alapján döntöttek, nem is beszélve a lakóhelyükről.
Ezen konzoloknak (a korábbiakhoz hasonlóan) számos új kiegészítője készült, leginkább az új CD-ROM technológiát kihasználva, lásd Sega Mega CD, vagy a Turbo GrafX kiegészítője a Turbo Duo. Ekkor jelent meg a Phillips cég CD-i konzolja, amely CD-alapú volt, vagy az Amiga CDTV-je, amely egy Amiga 500 volt CD-meghajtóval, multimédiás számítógép/konzol szerepben.
A korszak végét a SNES gyártásának leállításához kötik (Észak-Amerikában).
Duplázzuk a biteket, az 5. generáció (1993-2006)
Egy kis átfedés van az előző generációval, hiszen a 16 bites gépek mellett már megjelentek a 32, illetve a 64 bitesnek nevezett konzolok is.
1993-ban az Atari újra bepróbálkozott a konzolpiaccal az Atari Jaguar segítségével. Megpróbált vele rivalizálni a 3DO a 3DO Interactive Multiplayer konzoljával, de kvázi sikertelenül. 1994-ben más, híresebb konzolok jelentek meg: Sony Playstation, Sega Saturn, valamint a kevésbé ismert NEC PC-FX, amely a TurboGrafx-16 utódja volt.
A Nintendo is előrukkolt 1996-ban egy újdonsággal a 64 bites területen, a Nintendo 64 (N64) konzollal. Az 1995-ös Virtual Boy 3D-s kezdeményezés korántsem hozott ilyen sikert, ami azt illeti hírhedten csúfos bukás volt.
A korszak végére a Sony Playstation vált a legsikeresebb konzollá, a Sega Saturn közepes sikereket csak Japánban tudott elérni, az N64 pedig nem tudott a Playstation konzollal versenyezni.
Ilyen okokból is tekintik a korszak végének a Playstation játékok gyártásának leállítását, 2006 márciusában.
A konzolok még jobban elterjednek, a 6. generáció (1998-2010)
A Sega 1998-ban a Sega Dreamcast konzollal megpróbál visszakapaszkodni, de 2002-ig nem tudott nagy sikert elérni - részben a Sony Playstation 2 konzol miatt, amelyet 2000-ben adtak ki.
Őket követte a Nintendo GameCube, amely a cég első lemezalapú konzolja volt 2001-ben, de rossz volt a játékellátottsága, sőt "gyerekkonzolnak" is nevezték a felnőttesebb programok hiánya miatt.
Ebbe a korszakba érkezett meg a másik híresebb konzol 2001 végén, a Microsoft Xbox.
A kézikonzolok is tartották magukat, főleg Nintendo fronton, hiszen ugyancsak 2001-ben jelent meg a Nintendo cég Game Boy Advance. Megpróbálkozott még a telefongyártó Nokia is egy modellel, a Nokia N-Gage konzollal (első változata 2003-ban debütált), de számos hátránya miatt nem vált sikeressé.
A kézikonzolok, és a régiek új köntösben, a 7. generáció (2004-)
A 2000. év után a generációk már nem évszámokban, hanem az innovációk és a technológiai fejlődés szerint csoportosulnak. Látható ez a hetediknél is, ahol megjelenik a Microsoft Xbox 360 konzolja 2005-ben, a Playstation újra szintet lép 2006-ban a Sony Playstation 3-al, valamint a Nintendo visszatér a piacra a Nintendo Wii konzoljával 2006-ban.
A kézikonzolok tovább fejlődnek, 2004-ben a Sony és a Nintendo is új platformot jelent be.
Az előbbi a Sony Playstation Portable (PSP), míg az utóbbi a Nintendo DS névvel száll versenybe. (A Sony később, 2009-ben kiadta a PSP újabb verzióját PSP Go névvel.)
A korszak konzoljai már az Internet-korszak konzoljai, hiszen az Xbox 360 és a Playstation 3 is hálózati csatolóval, online játéklehetőségekkel csábítja a játékosokat.
A korszak új vívmányai a "mozgásérzékelős" kontrollerek, a nem szabvány formájú kontrollerek. Sőt jelent meg eleve kontroller nélküli játékvezérlés is.
A jelen és a jövő, a 8. generáció (2011-)
A Nintendo kiadja a Nintendo DS utódját, Nintendo 3DS névvel. A Playstation a Playstation Vita gépével kezdi a 2011-es évet, és hamarosan, 2012-ben jön a Nintendo Wii U új konzolja.
Felhasznált oldalak, képi anyagok:
- Az angol nyelvű Wikipedia idevonatkozó oldalai
- A konzolgyártók oldalai, archívumai (Sega, Nintendo, Atari)
- A poszt elején említett Index Tech-rovat cikkei (a megfelelő korszak)
- Internet
