Hogy nem hallottatok erről a masináról? Nos, igazából nem tekinthető csak játékgépnek, nem volt számítógép sem; LaserDisc-alapú konzol volt, hasonlóan a korai CD-alapú játékkonzolokhoz (amelyek persze kisebb-nagyobb mértékben ismertebbek és kelendőbbek is voltak).
Mielőtt bemutatnánk a Pioneer kb. 1-2 évet élt Pioneer LaserActive monstrumát, néhány szó a LaserDisc (LD) lemezekről, formátumról.
LaserDisc (továbbiakban LD)
Maga a technológia régebbre nyúlik, mint a poszt címszereplője, hiszen az optikai lemezek elődjének tekinthető lézerlemezt (áttetsző lemezzel) 1958-ban találták fel, amelyből 1969-ben fejlesztette ki a Philips a visszaverő felületű videolemezt. Ennek okán később az MCA-val (Music Corporation of America) együttműködésben jelentették be 1972-ben a videolemezt, amely 1978-tól vált elérhetővé az első kereskedelmi forgalomban kapható optikai lemezként MCA Discovision (avagy Discovision) névvel - a Jaws (A cápa) című filmmel elsőként
A szabvány otthoni LD egy 30 cm átmérőjű (lásd összehasonlításul itt, ahol egy DVD lemez mellett látható.), két egyoldalas műanyaggal borított alumíniumlemezből áll.A lemezek analóg videót tartalmaztak általában analóg audióval (néha digitális is volt mellette).
A hang NTSC rendszereken 2 analóg + 2 tömörítetlen PCM digitális, míg a PAL rendszereken csak 2 sáv (vagy analóg, vagy digitális) volt elérhető. A digitális hang lehetett CD, Dolby Digital, vagy DTS formátumú is.
A kép minősége (kompozit formában tárolva) több mint 2x jobb volt, mint a VHS kazettáké, de természetesen a DVD lemezeknél gyengébb. A DVD horizontális felbontása 500, az Laserdisc felbontása pedig 425 (VHS 230)
Ezek a lemezek háromfajta, a lemez pörgési sebességén alapuló formátumot engedtek meg:
CAV, CLV, CAA, vagyis állandó szögsebességű, állandó kerületi (lineáris) sebességű, vagy állandó gyorsulású. A CAV oldalanként 30, míg a CLV oldalanként 60 percnyi anyagot tudott tárolni (ezért volt ez gyakoribb).Képességei ellenére Észak-Amerikában, Európában nem lett népszerű magas ára miatt (a lejátszók és a műsoros lemezek is elég drágák voltak akkoriban). Ennek ellenére 1-2 évtized alatt nagyobb sikert ért el Japánban, Hong Kongban és egyéb Délkelet-Ázsiai országban.
Zárásként egy kis ismertető videó a Pioneer Laserdisc kínálatáról (link), valamint Ray Charles 1984-es dicsérete a technológia hangjáról... (link), vagy amikor Leonard Nimoy a Magnavox Laserdisc lejátszón ABBA videót néz meg... (link)
Most pedig magáról a gépről jöjjön az ismertető...
Méretileg a LaserActive az eddig megjelent az egyik legnagyobb (és az egyik legdrágább) olyan gép, amely konzolnak tekinthető (vagy van olyan képessége): egy 38x43 cm alapterületű, 11 kg súlyú monstrum.
Egyéb technikai jellemzők nincsenek itt feltüntetve, hiszen elsősorban ez egy több-felhasználású multimédiás gép, amelyre készültek játékok, illetve játékkiegészítők. Ebből a szempontból a már ismertetett 3DO jóval ismertebb és játékokkal is jobban ellátott gép volt.
(A máshol megszokott processzor, memória, egyéb adatok leírása hiányzik; szerelési és működési ábrákat, sematikus rajzokat, szervízkönyveket meg nem lett volna nagyon értelme ide berakni). Annyi kiderült a keresgélés közben, hogy manapság már gyakori hibák okozója a gép kondenzátorainak elöregedése, illetve egyes kapcsolódó alkatrészek meghibásodása - ugye számos részegység kapcsolódik egy egésszé.
A hivatalos kiadás neve (vagyis az első változaté) Pioneer LaserActive CLD-A100, amely 1993 augusztusában és szeptemberében jelent meg (Japán és Észak-Amerika) eléggé borsos áron; 970 dollárért (ez manapság több, mint 2000 dollárt jelent).
A másik LaserActive változat a NEC hivatalos klónja, a NEC PCE-LD1.
A gépből rövid pályafutása alatt kb. 10.000 darab fogyott el, részben a nem kellő hirdetések, részben a kevés erre készült játék, de leginkább a horribilis ára miatt. Amikor az alapgép majdnem 1000 dollárba, a PAC modulok 5-600 dollárba kerültek, akkor pl. egy Sega Genesis 2-300 dollár, a szintén lemez-alapú Sega CD 100 dollár körül, egy NEC Turbografx is kb 200-250 dollár volt. Szóval ha külön vette volna meg a konzolokat valaki, úgy is olcsóbban jött volna ki.
A LaserActive gép nem csupán konzol volt, hiszen LaserDisc olvasónak (több ezer film remek minőségben), CD-olvasónak (zenék) is használatos volt, mint egy korabeli settopbox :) A lényeg (ebben és a korabeli hasonló koncepciókban) a többcélú felhasználás volt az elérhető új technológiákkal.
Ez a technológia tette lehetővé a MPEG-1 kódolású videóbetétek használatát (jobb minőségben, mint mondjuk más korabeli FMV esetében). A saját játékok többször ilyen minőségű hátterek elé helyezett normál grafikákat jelentettek, de előfordultak filmbetétes (élőszereplős) intrókkal, játékmenettel rendelkező programok is. A lemezek tehát 30-60 perc, vagy 540 MB adatot tudtak tárolni. Ezekből csak 31 játék készült, a többi erre a "platformra" megjelent játék már csak kiegészítőkkel volt használható.
Alaphelyzetben a konzol a LaserDisc játékokon kívül nem tudott más platformú játékokat futtatni, ezeket a külön kapható (4-600 dolláros) modulok (LD-ROM PAC) segítségével lehetett megtenni.
Ezekből a modulokból volt amerikai és japán változat is, külön kódszámmal megkülönböztetve
SEGA PAC
Más néven a Mega LD-pack; a Pioneer és a Sega együttműködése folytán létrejött kiegészítő. Segítségével lehetőség volt Genesis, Sega CD, illetve speciális 8 vagy 12 hüvelyk méretű Laseractive Mega LD lemezek használatára.
Ez utóbbiak a korábbi Sega címek konzolra és lemezre optimalizált változatai voltak, kb. 18-20 játék.
Az amerikai (PAC-S10) csak amerikai és japán Megadrive kártyákat, illetve a Sega CD NTSC lemezeket tudta lejátszani. A Megadrive (EU) és a Mega CD (EU) játékokat nem kezelte, kivéve, ha a japán verziós SEGA PAC (PAC-S1) volt rákapcsolva.
Plusz még lehetővé tette a szabványos CD+G (CD grafikus sávval- vagyis karaoke CD) lemezek használatát is, és mindezek mellett járt hozzá természetesen egy Genesis gamepad is a játékok használatához.
NEC PAC
Itt a NEC céggel kötött megállapodás tette elérhetővé a NEC TurbografX-CD kiegészítő lemezeinek, valamint az alap Turbografx-16 HuCard játékkártyáinak használatát. Ugyanúgy elérhetők lettek a speciális 8 vagy 12 hüvelykes LD-ROM2 lemezek is (amelyek a korábbi NEC játékok ide aktualizált változatai voltak, ezelből 9 készült).
A korábban leírt CD+G formátum ezen a kiegészítőn is elérhető volt, sőt itt is mellékelve volt a NEC kontrollere.
Karaoke PAC
Ez a modul tényleg a karaoke szeretőinek volt létrehozva, hiszen lehetőséget nyújtott a karaoke tartalmú LaserDisc lemezek (LaserKaraoke) lejátszására, illetve a modul rendelkezett 2 mikrofonbemenettel, hangerő- és hangszínszabályzókkal is.
Computer Interface PAC
Ennek segítségével lehetett irányítani a konzolegységet számítógépről (PC vagy Mac) egy 25 tűs soros porton keresztül. Tartozott hozzá egy kibővített távirányító, illetve a Laseractive program editor telepítője a számítógépekre.
Laseractive 3D Goggles és 3-D Goggle adaptor
A géphez készült egy 3D szemüveg is, amely olyannyira hasonlított a Master System 3D szemüvegéhez, hogy ott is használható volt. Természetesen itt is a néhány játékhoz volt alkalmazható a szemüveg, amelyekbe be volt építve a 3D hatás.
Érdekesség, hogy maga a szemüveg az adapter segítsége nélkül nem volt használható a konzolhoz, de az adaptert külön árusították. Az adapter ezen kívül lehetővé tette a 2 szemüveg (felhasználó) egyidejű használatát is ugyanahhoz a géphez kapcsolva.
Most pedig lássuk, hogy is reklámozták ezt a mára már még ritkábbá vált (és így szinte hasonlóan drága) multimédiás játékgépet, illetve, hogy milyen játékok is készültek a különféle konfigurációira...
A LaserActive Preservation Project jóvoltából elérhető az egyik Laserdisc-en megjelent Zoom videómagazin (mai kifejezéssel talán vlog :) egy több, mint negyedórás része, amelyben a gépről, több játékról is szó van.
Vagy itt van egy 2 perces válogatás, elsősorban a normál LD-ROM alapú játékokból:
Illetve pár Mega LD videó megtekinthető itt is: (link), vagy egy LDROM2 NEC játék (link), illetve pár "érdekes" program videója a japán verziós Laseractive kínálatból - több japán-exkluzív program felnőtt program (link).
Bónuszként egy hamisítatlan japán reklám
Remélhetőleg tudtatok meg új dolgokat a korszak trendjeiről, régi formátumokról, és erről a ritka és drága "konzolról". Legközelebb talán újabb vagy ismertebb gép kerül terítékre.
Linkirodalom
- Laseractive Preservation Project (link)
- Wikipedia (Laserdisc, Laseractive)