Ebben a gépismertetőben a 16 bites konzolok időszakának egy kevésbé ismert (a Megadrive és a SNES mellett úgymond eltörpülő) konzoljáról emlékezünk meg, a korszak első konzoljáról - 1987-ben jelent meg Japánban PC Engine néven. A konzolnak 1995-ig számos különféle hivatalos és nem hivatalos változata jelent meg, ezek kisebb-nagyobb mértékben eltértek (általában fejlesztések és külső megjelenés terén) az eredeti változattól.

A konzolt a Hudson Soft és a NEC cég hozta létre, ugyanis a Nintendo nem vette meg a Hudson Soft technikai megvalósítását, nem érdeklődött utána - így a NEC felé fordultak a hardverötletükkel- amely végeredményben több processzor/segédprocesszor együttes megoldása volt.

A japán kiadás után a NEC megpróbálkozott az amerikai (illetve európai országokban is megjelent, Angliában annyira nem nagy hírveréssel, de Franciaországban hivatalos importtal, forgalmazókkal, egyedi kiegészítőkkel, fordításokkal is próbálkoztak) piaccal, de 4-5 év alatt ott nem tudott jelentősebb eladásokat elérni - részben a konzol hiányosságai, vagy az ára, vagy a már erősen jelenlévő versenytársak miatt)

Így végül kivonulásra kényszerült néhány fejlesztett hardver megjelentetése után; a konzolnak több változata és alváltozata van (régiótól függően is), ezeket egymás után felsoroljuk az alapvető technikai információkat követően.

Az alapváltozat technikai adatai a következőek:

Processzor: Egy saját fejlesztésű (egy másik módosítása megszakításvezérlővel, memóriamenedzseléssel, stb.), 8 bites processzor, a HUC6280, amely 1.79 MHz vagy 7.16 MHz sebességgel működhetett (szoftveresen volt ez kapcsolható).

Videó: HuC6260 Video Color Encoder \ HuC26270A Video Display Controller 16-16 bites duálprocesszoros megoldás; 256x224-es felbontástól egészen 565x242-es felbontásig volt képes az 512 színű palettából egyszerre akár 482 színt megjeleníteni. 32 paletta működhetett (16 a sprite-ok, 16 a háttér megjelenítéséhez), amelyek 15-16 színt használhatott. Egyik fő hátránya a rendszernek az volt, hogy csak egy sprite réteg létezett, így azokat csak a háttér elé vagy mögé (esetleg áttetszővé téve) lehetett manipulálni.

Hang: a processzor által vezérelt 6 programozható hullámformákkal működő csatorna, 3,58Mhz-es, 5 bites hangokhoz - az első két csatorna alacsony frekvenciás (a második modulálta az elsőt), az utolsó kettő pedig fehérzaj módú lejátszásra alkalmazták. Két csatornánként "kötve" lehetett alkalmazni a minőség javítására is, sőt a CD kiegészítővel (lásd ott) képes volt CD-DA módú lejátszásra, a 64 kByte memóriája hangmintatárolásra, a hozzáadott ADPCM csatornáról nem is beszélve.

Memória: A gépben 8 kByte rendszer- és 64 kByte videómemória (RAM) volt. Minden más memória a hardverekben és a kiegészítőkben.

Egyéb: 14 cm×14 cm×3.8 cm méretével az eddig megjelent egyik legkisebb videójáték konzol a világon, sőt az első olyan konzol, amelyhez CD kiegészítő jelent meg. A konzol alap kontrollere, és minden újabb változat beépített gyorsító (turbó) gombbal rendelkezett a két akciógombhoz (I és II).

A konzol különféle variációi időrendben a következők:

PC Engine / TurboGrafx-16 (1987 és 1989)

Az alapváltozatok, az ismertetett képességekkel.

PC Engine	TurboGrafx-16

PC Engine CD-ROM2 / TurboGrafX-CD (1988 és 1990)

A PC Engine volt az első konzol, amelyhez jelent meg CD kiegészítő (SCSI-I interfész, 1x sebesség, 150 kB/s),

A CD-ROM2 hardverhez további fejlesztések jöttek: a Super CD-ROM2 (+192 kByte RAM), valamint az Arcade CD-ROM2 (és a hozzávaló Arcade Cards, a Pro és a Duo kb. +2 MByte RAM) változatok- ezek külön rendszerkártyákkal működtek (lásd lentebb).

A CD egység közösítője 64 kByte belső memóriával rendelkezett adatbetöltésekhez

PC Engine CD-ROM2 beépítővel	TurboGrafX-CD összekapcsolva

PC Engine Shuttle (1989)

Az eredeti PC Engine fejlesztett változata, bár inkább csak megjelenésében és a videójel kimenetben különbözik.

Valószínűleg a fiatalabb közönséget akarták megcélozni az űrhajóra hasonlító kinézettel (a kontrollernél is), ami talán nem is lett volna baj, de a videókimenet mellett a bővítőaljzat is megváltozott, a kárára- hiszen immáron nem tudta fogadta a PC Engine CD-ROM kiegészítőjét. Hogy miért cseréltek meg lábkiosztásokat és hagyták így ki a fejlesztés lehetőségét, nem tudni.

PC Engine SuperGrafx (SuperGrafX) (1989)

Az eredeti PC Engine fejlesztett (kezdetben PC Engine 2 néven emlegetett) változata. Eredetileg jóval több javítást és fejlesztést kívántak eszközölni, de a megjelentetést több hónappal korábbra hozták előre, így csak kisebb változások kerültek bele. Négyszer több memória és kétszer több videómemória állt rendelkezésre (32/128), ezt azonban csak kb. 5 játék (illetve egy, fejlettebb grafikával) használta ki, vagyis csak ezen a platformon futottak.

PC Engine CoreGrafx / PC Engine CoreGrafX II (1989/91)

Az alap változattól elsősorban a videójel kimenetben ( az eredeti RF kimenetet cserélték le kompozit RCA kimenetre), valamint a két CoreGrafX kinézetben különbözött az eredetitől és egymástól (színben, kék és sárga).

PC Engine GT - PC Engine LT / TurboExpress (1990/91 és 1990)

Az első olyan kézikonzol, amely 16 bites grafikára volt képes; a GT változat (avagy Amerikában TurboExpress) volt a kisrádióhoz hasonlító méretű, míg az LT változat volt a 'laptop' változat, amely nagyobb, jobb képernyővel rendelkezett, hozzá lehetett kötni pl. a CD kiegészítőt is.
A Japánban használt televíziókra is képes volt a beépített tunerével jelet küldeni, vagy pedig egyéb eszközökre a kompozit csatlakozójával. Mivel alapból kicsi méretű volt a konzol, ezért elsőként tudott teljes értékű kézikonzolként megjelenni a konzolpiacon (vagyis nem egy lebutított hardver volt).

PC Engine GT	PC Engine LT

PC Engine Duo, Duo R, Duo RX / TurboDuo (1991/93/94 és 1992)

Az alapgép és a CD-ROM (PC Engine CD-ROM2 / TurboGrafX-CD) kiegészítő egy gépbe való integrálása fejlesztett BIOS és további 192 kByte memória használata mellett.

Az eredeti PC Engine Duo konzoltól a Duo-R költségcsökkentés miatti változtatásokban különbözött, akárcsak a későbbi végleges Duo RX változat (azóta kiderült, hogy a kezdeti modellnek voltak kisebb-nagyobb problémái, így a fejlesztett változatok "érik meg" jobban).

A Duo R szimplán más színű, amelyről elhagyták a fülhallgató aljzatot; a Duo RX ugyanilyen, csak a 2 gombos joypad helyett 6 gombos joypaddal jelent meg. Az amerikai piacon TurboDuo néven ismert, de ez csak az alapváltozat, a PC Engine Duo.

PC-Engine Duo (Japán)	TurboDuo (USA)
PC Engine Duo-R	PC Engine Duo-RX

Egyéb + klónok:

Bár hivatalosan nem jelent meg a PC Engine Európában de Franciaországban és Németországban import gépeket árusítottak PAL/SECAM/RGB változatú kábelekkel, csatlakozókkal (ugye a japán standard cserélésére).

Sharp X1 Twin (1987, Japán) Hibrid komputeres módszer, beépített HuCard technológiával. A Sharp  X1 sorozatú otthoni számítógépek (1982-1987 közötti Z80 alapú rendszer) utolsó változata.	PC-KD863G (1988, Japán) Valószínűleg a legdrágábban megjelent PC Engine hardver- hiszen nem mást csináltak, mint egy RGB monitorba (két szélén hangszóróval) beépítetettek egy PC Engine konzolt. Érdekessége, hogy az egyetlen olyan hivatalos PCE, amely valós RGB kimenettel rendelkezik, vagyis a legtökéletesebb képminőséggel.

Pioneer Laseractive PC Engine kiegészítő, amelyről már a Pioneer Laseractive gépismertetőjében is szó volt.

A Jamiko PC boy (az egyik PC Engine Shuttle klónváltozat) és a UFO Super Boy, PowerPlay Galaxy kínai klónváltozatok, de más klónok is készültek, főleg persze Ázsiában.

Vistar-16 koreai klón változat(Bár a koreai terjesztést a Daewoo végezte, de lehetséges hogy ez félhivatalos módon a koreai Haitai cég klónja, leginkább az amerikai változatból, amerikai HuCard játékokkal)

PAC N-10, a LaserActive kiegészítő	Jamiko PC boy	Vistar-16

 Játékformátumok, adapterek, rendszerkártyák

Mint fentebb is olvasható, számos típusú formátum, konzol és kártya létezett, ezek közül az alapváltozatok csak kiegészítőkkel tudták (vagy nem) használni a fejlettebb programokat.

A PC Engine alapvető formátuma a HuCard (minden konzol kezeli), amely a fejlesztő Hudson sajátja, ezekből van a játékváltozatok mellett japán és amerikai verzió is a rendszerkártyák terén a CD kiegészítők használatára.

Japán változatoknál a PC Engine CD hardverének vezérlőkártyái (PC Engine CD-ROM2 System Card) alapváltozatban (1.0, 2.0, 2.1), illetve fejlettebb változatban léteznek (PC Engine Super System Card 3.0) a Super CD-ROM2 rendszerhez.

Az Arcade CD-ROM2 (Arcade Card Pro és Duo) formátumhoz tartozó rendszerkártyák további memóriát biztosítottak - itt a Pro változat 2304 kByte pluszt, míg a Duo változat 2048 kByte pluszt adott.

(A Duo kártya a Duo/Duo-R/Duo-RX gépekhez készült, amiben már megvan az a bizonyos +256 kByte. Sőt a korábbi, Super CD-ROM2 ezeken a gépeken kiegészítő kártyát sem igényelt a fejlettebb BIOS és plusz memória miatt).

Amerikai változatnál csak 2.0 és 3.0 Super Card volt használatban, de ha HuCard konvertert is igénybe vettünk, lehetett használni az Arcade CD-ROM2 lemezeket is (ugyanis az amerikai konzolok nem fogadták konverter nélkül a japán HuCard kártyákat).

A CD lemez formátum esetében három változat jelent meg: az alap CD-ROM2, a fejlett Super CD-ROM2, és a legvégső Arcade CD-ROM2 változat. A megfelelő hardverekkel és kiegészítőkkel, közösítőkkel majdnem minden gépen használhatóak voltak ezek a lemezes formátumok (kivéve a PC Engine Shuttle és a PC Engine GT/TurboExpress kézikonzolokat).

Léteztek adapterek, amelyekkel a japán konzolváltozatokat is össze lehetett illeszteni a CD-ROM2 kiegészítők különféle változataival;
Volt a SuperGrafX-hez, a PC Engine LT-hez, illetve a CoreGrafX rendszerekhez készült Super CD egység (az egységre lehetett kötni az LT-t, a SuperGrafX vagy a CoreGrafX rendszereket), illetve a RAU-30 adapter, a SuperGrafx konzol sima CD-ROM2 egységhez csatlakozásához.

Ha ezeket a kiegészítőket a megfelelő rendszerkártyával is elláttuk, működött az Arcade CD-ROM2 is.

A képen a Super CD-ROM2 egységre egy CoreGrafX-II van kötve.

Régiókorlátozások

- HuCard kártyák esetében az amerikai konzolokon különféle utólag gyártott konvertereket (ugyanis a lábkiosztása más volt a japán kártyáknak) vetettek be a japán kártyákhoz, míg a japán konzolokon hardveresen voltak letiltva az amerikai változatok (bár ha az egyik chip 29-es lábát leföldeli a hozzáértő, ez is megkerülhető).

- A HuCard japán elnevezés, az amerikai kártyákat Turbo-Chip módon nevezték.

- A kevés SuperGrafX HuCard csak célhardveren használható.

- A nem licenszelt Games Express (Hacker International) játékokhoz speciális rendszerkártya kellett, illetve a Duo rendszer plusz memóriája.

CD játékok esetében nem voltak ilyen korlátozások, ha megvoltak a rendszerkártyák (japán rendszerkártyáknál konverterrel együtt), nem volt akadály.

Kiegészítők

A már tárgyalt konverterek, közösítők kivételével is volt néhány kiegészítő a konzolhoz, egyesek elsőként.

TurboStick A NES Advantage árkádkontrollerhez hasonlító megoldás..	TurboTap A világ első multi-tap kiegészítője, amellyel a TurboGrafx konzolhoz 5 játékos is csatlakozhat a közös játékhoz.

 
NEC Avenue Pad 3 / NEC Avenue Pad 6

A 3 gombos változat a Super CD-ROM2 Forgotten Worlds játékához készült, ahol 2 gombos kontrollerrel az egyik funkciógombot kellett volna használni- ugyanis igényelte a 3 gombos irányítást a játék. A 6 gombos változat a Street Fighter II PC Engine változatához készült kontroller 1993-ból.

NEC Avenue Pad 3	NEC Avenue Pad 6

 
TurboBooster / TurboBooster Plus / AV Booster

A konzol kimenetére csatlakoztatható kiegészítő, amely az audió/videó jel kimenetet alakítja át kompozit A/V (RCA, szteró hang) jellé, csatlakozókkal együtt. A TurboBooster Plus változat az eddigiek mellett 100 blokk méretű mentési területtel is rendelkezik, pontszámok és játékmentések tárolására.
Az AV Booster ugyanennek a PC Engine-hez tartozó japán változata.

TurboBooster	AV Booster

 
Tennokoe Bank / Tennokoe 2 / Backup Booster / MemoryBase 128

Memóriakártyák, memóriakiegészítők  A konzol mentéseit (CD, Duo változatok) lehet kibővíteni, átmásolni a kártyára. A Tennokoe Bank egy HuCard kártya, a Tennokoe 2 egy hardverkiegészítő. A Backup Booster (és II) ugyanilyen kiegészítő, csak van A/V kimenet is rajta (így két kiegészítő úgymond egyben). A MemoryBase 128 egy a gép és a kontroller közé csatlakoztatható változat.

Tennokoe 2	Backup Booster

Tervben volt még a fejlesztés alatt más kiegészítők kiadása is: fejlesztettek egy modemet is a konzolhoz, de nem került kiadásra, A Duo CD-ROM egységéhez használható SCSI csatolóval is csak prototípusig jutottak - ezzel egy PC-hez lehetett volna kötni a meghajtót.

Játékok, videók

Most térjünk rá arra, hogy mit is tudott grafikailag és hangban ez a gépcsalád - vagyis a média szekció következik, először különféle hirdetésekkel.

PC Engine reklámok (a videó oldalán folytatása is van)

TurboGrafX promóciós videó

TurboDuo hirdetések (link), PC Engine CD-ROM információs/promóciós videó a CD-ROM technológiáról (link)
100 PC Engine játék 10 percben (link), 20 játékvideó 2 percben (link)

PC Engine játékok zenéi (lejátszási lista) (link)