Egy hónap híján hét évvel ezelőtt, 2012. március 20-án indult el a Retemu.blog.hu, amelyet mindvégig egyedül szerkesztettem - kisebb-nagyobb szünetekkel tarkítva. Néhány poszt megosztásra is került a blog.hu ajánlódobozában, index2 főoldalon (ezek minden esetben az általam is kedvelt Gépismertető rovat posztjai voltak, természetesen főleg a magyar számítógépek kerültek rivaldafénybe ezen megosztásoknál).

Már az elmúlt év összesen 5 darab posztja is előrevetítette azt, ami most véglegesen realizálódott: nem rendelkezem már annyi idővel és "elhivatottsággal", hogy a blogot akárcsak minimális szinten is tartalommal bővítsem.

Ezért úgy határoztam, hogy a Retemu.blog.hu általam történő szerkesztésének vége, az oldal ilyen módon lezárásra kerül. Az elmúlt év végén még tervben volt egy új helyszínre való "költözés", de ennek az előkészületei sem mentek olyan irányba, amely az új honlap "életre hívását" egyáltalán indokolták volna.

Azt egyáltalán nem zárom ki, hogy vendégírásokat eszközöljek majd egy másik oldalon, felületen (amelynek készítése elvileg folyamatban van más által), de "vezetője", "egy személyes szerkesztője" nem leszek sem ennek az oldalnak, sem más ilyen témával foglalkozó oldalnak.

Amennyiben valaki úgy gondolja, hogy megpróbálkozik azzal, amit itt eddig csináltam, és érdekli az oldal továbbvitele, annak megbeszélés után szerkesztői teljes jogosultságot adok, hogy továbbvigye.

Ha valaki ilyen témában már készít ilyen oldalt, ahová tartalomként megfelelő lenne bármely itt megjelent írás, előzetesen engedélyt adok rá, amennyiben feltünteti, hogy ki az eredeti szerző (Sunsetjoy), valamint honnan került átemelésre (retemu.blog.hu).
Amennyiben így teszel, utólag is szólhatsz, megköszönöm.

KÖSZÖNÖM MINDENKINEK a látogatásokat, a megosztásokat, a hozzászólásokat az elmúlt évekből!
Retróban és élményekben gazdag további minden jót!

A keleti számítógépek következő részeiben néhány egyéb japán gyártó számítógépeit vesszük sorra, amely gyártók eddig még nem kerültek megemlítésre.

Hitachi

A nyolcvanas évek elején gyakori MSX-számítógépváltozatok (MSX számítógépek) voltak a Hitachi talán ismertebb személyi számítógépei (konkrétabban MSX1 számítógépei), de már a hetvenes évek végén is jelentkeztek ilyen típusú gépekkel az elsők között.

MB-68xx / Basic Master sorozat

Az MB (avagy BM) sorozat egy 8 bites processzorokra épült számítógép-sorozat volt, amely 1978 és 1983 között került a japán piacra.

Az első 8 bites személyi számítógép volt Japánban - ekkoriban az ilyen kisebb méretű hardvereket mikrokomputernek nevezték, a Hitachi volt az első, amely személyi számítógép elnevezést használt. A hardver alapjait is az otthoni felhasználásra célozták, hiszen pl. otthoni szabvány televízióra lehetett csatlakoztatni- eleve nem is a Hitachi számítógépes divíziója (mainframe/szerver), hanem a televíziós részleg fejlesztette és gyártotta az újdonságnak számító (kissé szkeptikusan tekintett) számítógépet.

Az eleinte még "Page Master MB-6880" (illetve Hitachi microcomputer BASIC Master) néven emlegetett első változat 1978-ban jelent meg. Ennek alapján készültek el az újabb/bővített változatok.

MB-6880 (Basic Master) 1978

CPU: HD 46800 (a Hitachi által gyártott Motorola 6800 változat), 750 kHz
ROM: 8 kByte
RAM: 4 kByte
Grafika: 64x48 monokróm
Hang: speaker
Háttértár: kazettás háttértár, 300 baud sebességgel

MB-6880L 2 (Basic Master Level 2) 1979
ROM: 16 kByte (a fejlesztett BASIC, lebegőpontos műveletekkel, stb.)
RAM: 8 kByte

MB-6881 (Basic Master Level 2 II) 1980
ROM: 16 kByte
RAM: 16 kByte

A fejlesztés és a név ellenére a ROMban tárolt memóriacím-változások, valamint pl. a BASIC egyes részeinek változása miatt a normál BM 2 hardverrel való kompatibilitása nem volt megoldott.

Újabb ismertetők a videójátékok mozivásznon és televízióban megjelent adaptációiról, vagyis a minisorozat harmadik része következik...

Mutant League

A Sega Genesisre (Megadrive) 1993-ban megjelent Mutant League Football, valamint az 1994-es Mutant League Hockey videójátékok alapján készült rajzfilmsorozatot 1994 és 1996 között sugározta az egyik amerikai televíziócsatorna.

A Mutant League egy poszt-apokaliptikus világba viszi el a játékosokat/nézőket, ahol a sugárzás mutációkat okozott az embereknél, a halottak kikeltek a sírjukból, idegen lények jelentek meg, stb. Az MLF játékban a nevéből adódóan amerikai-futball, az MLH játékban pedig jégkorong a sport, ahol a különleges lények, élőhalottak és idegenek küzdenek egymás ellen - a különleges helyzetre való tekintettel számos extra módosítással (nehezítéssel és könnyítéssel).

A Mutant League sorozat 1994 júliusa és 1996 februárja között futott két évadban (az első évad 13, a második évad 27 részt tartalmazott), egyenként kb. fél órás részekkel. 1996-ban megjelent még egy Mutant League: The movie című válogatás is VHS-re, amely egy a részekből összevágott változatot jelentett.

A sorozatban nemcsak a már ismert futball, hanem jégkorong, kosárlabda, labdarúgás, röplabda, szumo-birkózás és monster-truck verseny is szerepelt.

Évkönyv- Március I. 

1980
Március

Megjelenik a brit Acorn Computers Acorn Atom elnevezésű számítógépe. Ez az 1979-től gyártott és fejlesztett Acorn Eurocard rendszerek sorába tartozó Acorn System 3 egy lebutított, lemezes meghajtó nélküli változata volt, kifejezetten otthoni használatra.

Az Acorn Eurocard rendszerek rack alapú számítógépek voltak, amelyek a MOS 6502 processzora köré épültek, illetve a különböző perifériák és bővítések (RAM bővítés, BASIC parancsértelmező, lemezvezérlő, processzorvezérlők, hálózati kártyák, karakterbővítő kártyák) külön-külön kártyán foglaltak helyet, amelyeket össze lehetett kapcsolni/építeni a közös házban.

Az Acorn Atom egy kompaktabb házban kapott helyet, amelyet a korábbi Acorn System 2 külső billentyűzetének házából alakítottak ki. A processzor a már említett 1 Mhz-es MOS 6502 típus volt, a rendszert 2 kByte (12-re bővíthető) RAM, valamint 8 kByte (12-re bővíthető) ROM szolgálta ki. Átlagban 4 színes megjelenítésre volt képes akár 64x96 felbontáson, de a 256x192 is elérhető volt monokróm módban, valamint a maximum 8 szín elérése is megoldható volt félgrafikus módban 64x32 felbontással a Motorola 6847 VDG grafikus chip képességeivel.

Az alap háttértár kazettás egység volt, de csatlakoztatható volt 100 kByte kapacitású 5,25" floppy kezelésére szolgáló meghajtó is.
A különféle fejlettebb BASIC, grafikus módok és az akár 253 gép egybekötésére használatos Econet hálózat mind-mind bővítésekkel volt elérhető.
A gép összeszerelhető kit formában és már összeszerelt formában volt megvásárolható alapfelszereltséggel és a kezdeti állapot teljes felszereltségével is.

A Gépismertető rovat új fejezetében a Nemzetközösség számítógépeivel fogunk hosszabb-rövidebb formában foglalkozni. Amennyiben egy-egy márka/típus megkívánja, arról külön írásban, rovaton kívül, önmagában írunk.

Hogy mi az a Nemzetközösség? Ezt nem valószínű, hogy mindenki tudja, de lentebb a rövid ismertető megadja rá a választ; számítógépek területén első sorban az Egyesült Királyság (Anglia, Skócia, Wales, Észak-Írország), Kanada, Ausztrália és Új-Zéland hardvereiről lesz szó, de a többi országból felbukkanó gépek sem maradnak ki, ha voltak.
Bár több esetben közös technológiák alapján készültek ezek a számítógépek, hardverek, az egy rovatba rendezésük oka hasonlatos a korábbi Gépismertető-rovathoz, az Gépek az Alpokból címűhöz (link), ahol olasz, svájci, osztrák gépek szerepeltek.

A Nemzetközösség (angolul: Commonwealth of Nations) olyan nemzetközi szervezet, amelyet túlnyomórészt a Brit Birodalomból kialakult független államok hoztak létre. (Két tagállam soha nem állt brit uralom alatt.) Ezen a néven 1948 óta működik, 54 szuverén állam a tagja (egy jelenleg felfüggesztve). A Nemzetközösség nem politikai unió és nem ad jogokat az Egyesült Királyságnak, hogy hatalmat gyakoroljon a többi tagállam ügyei felett. Elsősorban olyan szervezet, amely különböző gazdasági és politikai hátterű államoknak ad lehetőséget a szorosabb, egyenlő alapokon nyugvó kapcsolatra. Fő tevékenységei azt célozzák, hogy megteremtsék a légkört a tagállamok együttműködésére a gazdaságban, a demokrácia és az emberi jogok előmozdításában és a jó kormányzati gyakorlatok terjesztésében. Nemzetközösség

Kezdésnek kezdjük talán csak egy géppel Új-Zélandról, konkrétabban egy iskolai számítógépnek tervezett hardverrel, a Polycorp Poly gépével.

A Poly-1 számítógépet Neil Scott és Paul Bryant fejlesztette 1980-ban, akik ez idő tájt a Wellington Műegyetemen (Wellington Polytechnic School of Physics, Electronics, Telecommunications and Electrical Engineering) tanítottak elektrotechnikát.

A Polytechnic szóból képezték a számítógép nevét, hiszen a céljuk az oktatásban növekvő igény kielégítése volt a számítógépek használata terén.

A teljesen integrált számítógép megvalósításának ötletére még az oktatási minisztert is megnyerték, így a DFC New Zealand Limited (Development Finance Corporation: a kormány, az állami bank és egyéb bankok közös vállalata), valamint a Progeni Computers közös vállalatot hozott létre Polycorp néven, amely a hardver gyártásával és forgalmazásával foglalkozott.

Neil Scott vezetésével egy több fős mérnök-és technikuscsapat végezte a fejlesztést, az első nyolc hónapban ötven prototípus gépet összeszerelve, a Polycorp pedig a későbbi hardverváltozatot és az operációs rendszert szállította a gyártás előtt.

Az Évkönyv rovat új változatában a blog műfajához kapcsolódó napok évfordulóján (vagy ahhoz közel) kerülnek rövid ismertetésre az azon a napon történtek, míg a korábban már egy részben (link) bemutatott videók egy-egy évben megjelent hardver (vagy szoftver) bővebb ismertetését fogják tartalmazni.
 

JANUÁR- I. rész

1947
Január 25.

Thomas T Goldsmith és Estle Ray Mann benyújtották szabadalmi kérelmüket (link) a Cathode Ray Tube Amusement Device elnevezésű eszközre, amely analóg áramkörök, egy oszcilloszkópra (radarképernyő) kötött katódsugárcső felhasználásával lett volna képes egyfajta Missile Command-szerű játékra (bár a nevezett játék jó pár évtizeddel később jelent meg). A szabadalmat bár 1948. decemberében megkapták, az első interaktív elektronikus játék címével (bizonyos értelmezés szerint az első videójátékként) büszkélkedhető találmány soha nem került gyártásba.

1977

A fagyos* Chicagoban tartott Winter Consumer Electronic Show keretein belül a Commodore bemutatta PET 2001 számítógépének prototípusát, amelynek első száz darabját októberben szállították a megrendelőknek.

A MOS 6502 processzora köré épült, monokróm monitorral és kazettás adattárolóval egybeépített PET (Personal Electronic Transactor) számítógép volt az első, amely a Microsoft 6502 BASIC nyelvet használta (és ez képezte alapját a későbbi változatoknak is, a Commodore 128-ig bezárólag).

* : A város történetében az egyik leghidegebb január volt. Ekkoriban döntötték el, hogy a téli CES Las Vegasban, a nyári pedig Chicagoban kerül majd megrendezésre...

1982
Január 18.

Az amerikai TIME magazin címlapján a videójátékok, az újságban pedig egy cikk olvasható a korabeli játékiparról.

1983

Ismét csak a Winter Consumer Electronic Show-n került bemutatásra az amerikai Spectravideo cég SV-318 jelű számítógépe 300 dollár kezdő áron (illetve a külön beszerezhető 525 dolláros lemezes meghajtó).
A Spectravideo korábban Atari 2600 játékokat, a híres Quickshot joystickot, illetve az Atari 2600 egyik kiegészítőjét, a CompuMate membránbillentyűzettel ellátott "számítógépét" készítették el.

Az előző részben a Sharp 8 bites számítógépeinek ismertetője volt soron, most továbblépünk a fejlettebb rendszerű Sharp számítógépek felé, vagyis először a Sharp x68000 sorozata következik.

Sharp X68000

Az X68000 sorozatba tartozó számítógépek 1987 és 1993 között jelentek meg, a nevet pedig az alapváltozat processzoráról, a Motorola 68000 chipről kapták (noha a kezdeti változatokban egy 68000-klón, a későbbi változatokban pedig már nem pont ez a processzor dolgozott).

Az alapgép fejlesztését még 1986-ban kezdték el (ugye ekkor még a Sharp X1 Turbo Z sorozatú gépei még épp megjelenés alatt/után voltak), de hivatalosan 1987 márciusában jelent meg.

A kezdeti "érdektelenséget", ami a '86 őszén prezentált gépet övezte, kellő marketinggel sikerült javítani, így az új számítógépcsalád jobb indulást tudott elérni.

Az 1991-ig megjelent X68000 típusok processzora egy 10 Mhz-es Hitachi HD68HC000 volt (a Motorola 68000 licenszelt klónja), amelyet eleinte
- 1 MByte ROM (128 kByte BIOS, 768 kByte karaktergenerátor),
- 1 MByte (12-ig bővíthető) RAM,
- valamint1056 kByte VRAM (ebből 512-512 grafika és szöveg, valamint 32 sprite),
- illetve még 16 kByte SRAM tett teljessé.

65535 színű palettáját 512x512 felbontásban használhatta ki teljesen, míg ez maximális felbontásban (1024x1024) 16 színre redukálódott.

Hang terén nemcsak az X1 sorozatban megismert Yamaha 2151 8 csatornás FM-chip, hanem a kiegészítőként használt OKI MSM6258V 4 mono csatornás ADPCM is rendelkezésre állt.

A Hudson Soft által fejlesztett Humansoft68 nevű operációs rendszer kezdetben parancssoros volt, amelyre épült több féle GUI/operációs (pl. SX-WIndows) rendszer is, sőt a későbbi változatok tudtak NetBSD vagy OS-9 rendszert is használni.

200 x68000 zene válogatása (link)

Bő egy évvel ezelőtt elkezdett alrovat folytatása következik. A japán (koreai) hardverekről (mind konzolokról, mind számítógépekről) volt szó már a blogon, most a névből is kitalálható, hogy ismét számítógépekről lesz szó.

Míg a szintén korábban külön tárgyalt MSX (link) számítógépek (ahová a kisebb cégek tömörültek, saját MSX változatukat piacra dobva) és a korábbi ismertetőkben vázolt NEC számítógépek (lásd a korábbi részekben) valamilyen szinten megjelentek a szigetország határain kívül is (az MSX Európában és Dél-Amerikában vált még ismertté, míg a NEC korai gépeit valamilyen szinten a tengeren túlon is ismerhették). Azonban volt két cég, amely bár készített MSX-alapú gépeket is, saját hardverrel is jelentkeztek.
A következőkben ezekről lesz szó, vagyis a Fujitsu és a Sharp cégekről. Mindkét cégnél előfordultak az ismertetésre kerülő hardvereken kívül más számítógépek is, de megpróbálunk a legelterjedtebb változatokra fókuszálni.

Sharp 8 bites számítógépek

Sharp X1

Mielőtt rátérnénk az X1 változatra, érdemes visszatekinteni oda, ahonnan kifejlődött, vagyis a Sharp MZ-sorozatú számítógépeire.

A Sharp MZ sorozata 1978-ban kezdődött az MZ-40K géppel, ami egy 4 bites processzorra (1,8 Mhz sebességű Fujitsu MB8843)  épített számítógépkit volt (vagyis szereld-magad). Más kitekkel ellentétben ehhez gyárilag tartozott egy ház és egy tartóegység is (bár a ház nem volt ilyen átlátszó, mint a képen).

1 kByte processzorba épített ROM, 32 byte belső memória (a processzoradatoknak), illetve 512 byte programozásra használható memória jellemezte. 4 karakteres 7 szegmeneses kijelzővel, 22 gombos (hexadecimális) billentyűvel volt ellátva, a hangképzést a beépített hangszóró szolgáltatta.
Hét beépített programmal (óra, stopperóra, zenelejátszás, beírt adatok visszajátszása, stb.) rendelkezett, két féle kiegészítőt lehetett kapcsolni hozzá. Az egyik egy Sensor néven ismert vezérlő, amelyet folyamatvezérelt lejátszásra, illetve egy orgonabillentyűzet, melódiák lejátszására. A hardver képességeit figyelme véve szórakoztató elektronikai eszköznek / játéknak volt tekinthető (a gyártó szerint is). (link)

A mai hírcsokor ismét magyar vonatkozású hírekkel és információkkal jelentkezik.

- A Vakondok 4- Végigjátszás magyar nyelvű dokumentumfilm immáron már online is megnézhetővé vált (a tavaszi mozitermes filmvetítések után).

Azok, akik valamilyen okból nem tudnák, miről is van szó: a nyolcvanas-kilencvenes évek magyar játékfejlesztőiről (és a velük kapcsolatban álló kiadókról, emberekről) szól, akik történetekkel, kulisszatitkokkal és beszámolókkal emlékeznek meg arról a korszakról, amikor a hazai játékfejlesztők/programozók számos játékot hoztak létre a külföldi kiadóknak, többször olyan megoldásokkal, amelyekre akkor még nem gondolt senki más.

A 100 perces dokumentumfilm megtekinthető a Vakondok 4 oldalán (link)

- Az IDDQD blog Checkpoint podcastjában a múlt évi ajánlásunk (kicsit lemaradtunk:) óta több, ide kapcsolódó adás is volt, ezeknek a listája itt taláható:

Checkpoint 2x10: Magyar játékfejlesztés a szocializmusban (link)
Checkpoint 2x12: Digital Reality, Imperium Galactica (link)
Checkpoint 2x13: Számítógépes szerepjátékok (link)
Checkpoint 2x14: Rátkai átkai (link)
Checkpoint 2x15: Játékfejlesztés a szocializmusban II. (link)
Checkpoint 2x18: Régi játékzenék nagy komponistái (link)
Checkpoint 3x05: A Philos-sztori (link)
Checkpoint 3x07: Mérő László játékai (link)
Checkpoint 3x09: Amiga (link)

- Korábban volt már itt a blogon néhány (három) posztban szó a magyar játékokról (legalábbis felsorolás szinten), bár a negyedik már jó ideje váratott magára. Mivel azonban egy lelkes rajongó (nem a blog látogatói közül) elhatározta, hogy összegyűjti a lehető legtöbb magyar nyelven (kiadott) megjelent játékot a nyolcvanas évektől egészen napjainkig, rendszerbe rendezi és rövid ismertetővel látja el őket. Ez már pár hónapja folyik - történt az oldalak között bannercsere is - de most úgy éreztem, írok is pár sort erről az oldalról.

Aki nem ismeri még, kukkantson el az oldalra; hungame.blog (link)

Így egyértelművé vált, hogy az említett minirovat nem kap negyedik (és sokadik részt), ha egyszer összeszedettebb formában lehet megismerni, szélesebb merítéssel a magyar fejlesztők játékait.

Lehet, hogy a csehszlovák gépekből nem csak négy rész lesz, hanem öt, ez majd kiderül. De először persze most még a harmadik részhez érkeztünk el, csapjunk is bele.

ZVT PP sorozat

A ZVT (Zavody automatizace a vypocetni techniky) által készített számítógépcsalád, amelynek első változata 1985-86 körül jelent meg.

A ZVT (SMEP) PP-01 a kezdetekben az egyesített számítógéprendszer, a JSEP (a szocialista országok egyesített számítógéprendszer programjának csehszlovák rendszere) kiegészítője volt SMEP (magyarul kis méretű elektronikus számítógéprendszer) néven.

Több féle kiépítésben készült el (a legyártott mennyiség nem ismert), a moduláris kialakításának is köszönhetően. Az alap PP-01 egy 2 Mhz-es MHB8080A (8080-klón) processzorra épült, 16/32 kByte ROM és 64 kByte RAM társaságában (de akár 1 MByte memóriát is képes volt megcímezni a rendszer). A grafikai képességei 8 szín megjelenítésére tették képessé, 256x256 pixel (32x32 karakter) felbontással. A videómemória 24 kByte-ja (ami a 64-ből jött le) három darab 8 kByte-os részre (vörös, zöld, kék színek), illetve azok további 2-2 4 kByte-os lapokra.
A gép TV-modulátorán fekete-fehér képet adott, míg a komponens RGB kimeneten lehetett a színeket is "igénybe venni", megfelelő képernyő használatával.

A PP-01, PP-02 és PP-03 8 bites processzorral (8080A) volt ellátva, a PP-02 fejlettebb, a PP-03 pedig gyengébb képességekkel rendelkezett (96, illetve 48 kByte RAM).

Körülbelül egy éve készítettem egy videót, amelyet nem osztottam meg itt a blogon, csak Facebook-csoportokban. A pár éve elkezdett Évkönyv rovat újragondolásának szántam, kompaktabb, rövidebb, ugyanakkor valamivel látványosabb információmegosztásnak. Ezt a videót most itt is megosztom, véleményezzétek nyugodtan, jó-e az irány. Megéri nagy képernyőre rakni, nem nagy betűkkel van telerakva :)

"Zenés kalendárium, 1980-ból: mind a bemutatott konzol ekkor került nyilvános eladásra, mind a hallható zenék ekkor jelentek meg. A főcím alatti muzsikát leszámítva, az lehet, hogy 1982-es :)"

Zenei tippeket (ismert slágerek bizonyos évekből) és hardvertippeket is várok, a bőség olykor zavaró tud lenni, tippekre könnyebb reagálni.

Hírcsokrunk következik...

Elsőként: talán még nem késő hírt adni olyan májusi rendezvényekről, amelyek a blog témájához kapcsolódnak.

- 2017. május 06-07. ReGameX kiállítás (Retro video- és kvarcjáték kiállítás) a Csokiban, 9. alkalommal (link)
Ezen a kiállításon voltam 2012-ben, 2013-ban (link), illetve később is, csak abból nem volt poszt:)

2012-es videókörkép

- 2017. május 13-14. 8. Szegedi retro számítógép, video - és quartzjáték kiállítás (link)
A kiállítás két napján 2-2 alkalommal levetítésre kerül a Vakondok 4 dokumentumfilm (link)

- 2017. május 12-14. 3. qbparty Sülysápon, a Wass Albert művházban (link)
Ez inkább egy demoscene-party, de szívesen várnak érdeklődőket is.

Egy rövid hír a hardverek világából..

- Az új ZX Spectrum, a ZX Spectrum Next Kickstarter kampánya mondhatni célegyenesbe érkezett (link)
Remélhetőleg nem lesz olyan zűrös a pénzgyűjtési kampány és az utána következő dolgok, mint a kézikonzol ZX Spectrum Vega Plus esetében...

És egy elmaradt infó, korábbról, miszerint a blog március végén lett 5 éves :)

Újra itt vagyunk, folytassuk hát a videójátékok alapján készült televíziós műsorok és filmek felsorolását, ezúttal a múltkori résszel ellentétben eltávolodva a verekedős játékoktól.

Wing Commander Academy

Az 1990-ben útjára indult Wing Commander franchise első ide illő darabja az 1996-ban bemutatásra került Wing Commander Academy rajzfilmsorozat.

Szeptember és december között 13 darab, egyenként 22 perces rész került bemutatásra, lazán kapcsolódva a Wing Commander sorozathoz, előzménynek volt tekinthető.

A karakterek szinkronhangját többek között az eredeti Wing Commander III és IV részekben szereplő Mark Hamill, vagy Malcolm McDowell, Thomas F. Wilson adta.

 Lejátszási lista (link)

Az új Névjegy-sorozat a címéből adódóan olyan televíziós műsorokról és mozifilmekről emlékezik meg, amelyek alapját számítógépes játékok adták, ezekből készültek animációs és/vagy élőszereplős tévésorozatok.

Több sorozat vagy film ismerős lehet egyesek számára, de szinte garantált, hogy találkozni fogtok olyan példákkal, amelyekről még soha még csak nem is hallottatok :)

Kezdetnek jöjjön néhány verekedős (kompetitív vagy beat'em up) játékból készült feldolgozás/átirat, de most még nem a teljes felsorolás, csak ízelítőnek :)

Mortal Kombat

Az 1992-ben indult Mortal Kombat-franchise több, mint húsz játékot tudhat magáénak. A két élőszereplős mozifilm többeknek ismerős lehet (Mortal Kombat, 1995-ből és a Mortal Kombat 2: A második menet 1997-ből), de a többi talán már nem annyira.

Mortal Kombat trailer (link)
Mortal Kombat 2 trailer (link)

A filmek (vagyis az első rész) előtt jelent meg egy direct-to-video (csak otthoni kiadásra) animációs rövidfilm is, a film előzetes történéseit elmesélendő, 1995-ben.

Ennek a címe az volt, hogy Mortal Kombat: The journey begins. Bár nem tekinthető tévé- vagy mozifilmnek, de a felsorolás részévé tesszük.

A csehszlovák gépek terén ebben a részben az első néhány "ismertebb" gép után most két még kevésbé ismert típust és változatot veszünk sorra (a következő részben ismertetett hasonló volumenű gépek előtt).

ZBA Consul 2717

Bővebb nevén a Zbrojovka Brno Consul 2717, ahol a ZBA a brno-i lőfegyver, autó- és traktorgyárt jelenti, amely még 1916-ban alakult, és a háború után pl. egyéb szerszámokat, illetve írógépeket és az itt tárgyalt számítógépet is gyártotta.

A nagyon rövid ideig gyártott (1989-1990) számítógép, amelyet kizárólag iskolai felhasználásra hoztak létre, a Tesla PMD 85.2 klónja volt (link).
A gép alapját egy 2 Mhz-es Tesla MHB 8080A processzor alkotta, 16 kByte ROM / 64 kByte (lapozható) RAM társaságában. Grafikai képességei terén két üzemmód volt elérhető; az alapértelmezett 288x256 (25x48 karakter) monokróm grafikás (fekete háttéren 4 választható szín) üzemmód, illetve a speciális grafikus mód, ahol a 384x256 méretű felbontás érdekében semmilyen plusz színattribútum (vagy villogás/fényerő) nem volt megadható.
Ezen kívül volt egy speciális memóriamódja, ahol a videómemória 16 bites blokkjaiból lecsípett szabad memóriát áthelyezte egy másik memóriaterületre, amellyel így 4 kByte plusz lett elérhető bizonyos üzemmódoknál.

Alaphelyzetben a beépített BASIC-G parancsértelmező működött (vagy a beépített rendszermonitor) a kazettás háttértárral együttműködve.
Ezt lehetett a bővítőin keresztül külső ROM segítségével megváltoztatni (gyakran nyomtatók vagy külső 5,25" lemezmeghajtó csatlakoztatásával), például lemezmeghajtóval összekapcsolva használható/betölthető lett a CP/M operációs rendszer is.

Külső ROM modul helyett volt lehetőség számítógéphálózatról is rendszert tölteni (illetve belépni rá), hogy a lemezműveletekre képes BASIC, a központi tár (általában egy Consul 2715, 8" meghajtóval) vagy a központi nyomtató elérhetővé váljon a gépen. Ennek segítségével voltak létrehozva a helyi számítógéplaborok.