Ismét folytatódik a korabeli keleti blokk országainak számítógépeit ismertető sorozat, a magyar, a lengyel, a bolgár, a jugoszláv után most a csehszlovák gyártmányok következnek.
Tesla gépek
Elsőként jöjjön a csehszlovák Tesla állami cég, amely állami monopóliummal rendelkezett ez elektronikai termékek gyártásában. 1946. augusztus 10-én alakult, mint új állami konglomerátum (pl. Tesla Piešťany, Tesla Bratislava, Tesla Hloubětín, Tesla Strašnice, stb..) 16 független cég és hazai leányvállalat államosításával. A pár évvel korábban elhunyt nagyhírű horvát nemzetiségű Nikola Tesla nevét felvevő vállalat a szláv nemzetek közötti közeledés egy együttműködés jegyében augusztusban kezdte meg a Mikrofona Strasnice gyárában. Bár az 1946 januárban alakult Jugoszlávia több vezető politikusa is részt vett a megnyitón, de az 1948-as Sztálin - Tito szakítás után az ötvenes években ez az elnevezés eléggé kegyvesztett lett. Így kijelentették/elterjesztették, hogy a TESLA elnevezés a TEchnika SLAboproudá rövidítése (gyengeáramú technológiák)...
PMD-85 sorozat
Az első, eredeti PMD-85 változatot (mert több volt belőle) Roman Kišš és ŠtefanTóth tervezte a Tesla Pieštany (Pöstyén) fejlesztésében, iskolai és ipari gépnek. Ez a változat prototípusnak tekinthető (a fehér színű eredeti változat), pontos darabszáma nem ismert. Ezt a gépet elsőként az 1983-as Automatizálási és számítógépes kiállításon mutatták be a nagyközönségnek.
Elvileg létezett a PMD-85 gépnek elődje is, méghozzá a hasonló elnevezésű PMD-81, amelynek túl magas volt az ára, ráadásul gyenge volt a szoftverellátottsága. Utána jött a PMD-83, amelynek szintén nem sikerült a szoftvereinek számát növelnie, ráadásul gyenge volt, plusz a billentyűzet is telefongomboknál használt anyagból készült. Ez a billentyűzet még a PMD-85 első változatán is használatban volt.
A második változatot tekintik sokan a PMD-85 gépnek (néhol mint PMD-85-1 említik), amelynek a tömeggyártását már a Tesla Bratislava (Pozsony) gyárában kezdték el (és a többi változatot is itt gyártották). Főbb külső ismertetőjele a szürke ház, és a kemény billentyűzet. Ez volt az első széria, hírhedt volt még a kazettás meghajtó töltésének hibájáról is. A PMD-85-2 (hogy a sort folytassuk) már feljettebb BASIC értelmezővel, beviteli programrutinnal rendelkezett (így nem is volt teljesen kompatibilis a korábbi változattal), valamint gumírozott billentyűzetet alkalmaztak.
A kazettás háttértárolóval való kommunikációt is fejlesztették, illetve terminál mód is elérhető volt.
Itt van újra az év vége, itt van újra a karácsony és a szilveszter. Mi más lehetne most a visszatekintési posztunk lényege, mint az ebben a két témában korábban írt írásunk?
A különféle karácsonyi témájú demók, reklámok és üdvözlések kisebb rövid válogatását a múlt év végéről itt találhatod lentebb, a linkre kattintva!
Másodjára pedig egy kis visszatekintés négy évvel ezelőttre, amikor egy rövid posztban megemlékeztünk egy tüzijáték-üdvözlőkártya-programról, amire rásüthetjük a szilveszteri jelzőt :)
Még a múlt éven kezdett minirovatunk folytatása következik, vagyis az 1985 előtti tv-játékok és konzolok közül válogatunk (a kismillió klón zárójelbe tételével).
Fairchild Channel F
Az érdekes nevű konzol még 1976 végén jelent meg Észak-Amerikában (1977-ben Japánban is) - ez volt az első azon a téren, hogy mikroprocesszor (a Fairchild F8) volt benne, és nem csak kizárólag digitális áramkörökből épült ki a vezérlés.
Abban az is az első volt, hogy itt használtak először ROM cartridge alapú programokat egy konzolhoz (a korábbi Odyssey esetén pl. a kártyák nem tartalmaztak programot, csak a vezérlést és a megjelenő jeleket módosították).
Eredetileg a neve Video Entertainment System (VES) volt, de az Atari 2600 (eredeti nevén Video Computer System) megjelenésekor megváltoztatták.
A fentebbi rovatcímmel rendelkező posztokban a blogon megjelent korábbi írások újbóli "felidézését" tesszük meg, mindig a poszt tartalmának megfelelő időpontban, vagyis a lehetőségek szerint napra pontosan.
Első alkalommal a Star Trek 50 éves évfordulójának apropóján az egy évvel ezelőtti írásunkat ajánljuk, illetve a második részt pár hónappal későbbről.
Következzék a jugoszláv gépismertető harmadik, befejező része, ahol a korábbiaknál még ritkább, egyedibb és célorientáltabb gépekkel találkozhatunk.
Montex Ivangrad Misedo 85 (montenegrói)
Az amerikai Radio Shack TRS-80 Color computer (Tandy Color Computer, CoCo) 1980-as megjelenése után három generációjában több, mint 10 évig volt gyártásban, ugyanakkor számos klónváltozatban is létezett, a számtalan brazil, mexikói, távol-keleti változatig.
És hogy ez az információ hogy kerül ide?
A Montex Ivangrad nevű cég (Berane, Montenegro) 1985 szeptemberében megjelentetett egy Color Computer 2 (1983-1986) klónt, Misedo 85 néven, iskolai alkalmazásra (iskolaszámítógép, itt egy link is az egyik iskolából, ahol a 88/89-es tanévben használatban volt).
A processzora természetesen az eredetit tükrözte, hiszen a Motorola 6809E (0,895 Mhz / 1,79Mhz-en, de nem állandóan, hanem a ROM használat esetén) processzora volt ebben a hardverben is. 8 szín megjelenítésére 64x32 pixel felbontáson volt maximum képes (maximum felbontása 256x192, 2 szín használatával). ROM memóriával 16 kByte méretben (Extended Color Basic) rendelkezett, míg RAM terén 4 kByte (vagy 16?) volt használható. A megjelenítést általában a Niš városbeli elektronikai gyár minitelevíziója szolgáltatta.
Korábbi VHS-játékokról szóló írásomat a lentebbi apropóból újraformálva és kiegészítve (új hardverekkel) most a lazarbibi.blog.hu tudomány/technika témakörű blogon jelentettem meg, egyfajta vendégírásként (a korábbi vendégírások teljesen önálló dolgok voltak).
Mint azt már néhány helyen olvashattuk, az utolsó cég (a japán Funai) - amely még foglalkozott vele - is abbahagyta a VHS lejátszók (videó-magnók) gyártását. A hetvenes évek második felében útjára indult VHS formátum a következő két évtizedben élte a virágkorát, de nem csak az otthoni filmnézés terén, hanem különös fúziók is létrejöttek a VHS és a videójátékok kapcsolatából. Ebben az ismertetőben ezekre a megoldásokról emlékezünk meg.
A múltkor elkezdett japán számítógépek ismertetőjét folytatva ismét a NEC gépekkel kezdjük/folytatjuk. Az első részben a NEC PC-8000 és a NEC PC-6000 sorozat gépeivel ismerkedtünk meg, most pedig a fejlettebb szériák kerülnek terítékre.
A PC-8800-as sorozat
A röviden PC-88 néven is hívott gépeknek számos (mondhatni rengeteg) típusa volt, amelyek memóriában, hangrendszerekben, processzorokban és perifériákban különböztek elsősorban.
Az első változat 1981-ben, az utolsó pedig 1989-ben jelent meg. Gyors áttekintésként álljon itt egy összefoglalás a PC-8800 sorozat gépeivel.
PC-8801 (1981. november)
A PC-8800 az előd (PC-8000) alapjain épült gép, így képességei is hasonlóak voltak. NEC µPD780 4 MHz, 64kByte RAM, 48 kByte VRAM, rendszerhangszóró, 640 × 200 (8 szín), illetve 640 × 400 (2 szín) max. grafika (plusz az előddel kompatibilis gyengébb felbontások)
PC-8801mkII (model 10, 20, 30) (1983. november)
Az első verzióval azonos képességekkel bíró (de már nagyrészt olcsóbb) változatok, ahol a model 10 még nem rendelkezett floppy-meghajtóval, a model 20 azonban egy, a model 30 pedig két darab 5,25" méretű (kétoldalas lemezeket használó) meghajtót kapott.
PC-8801mkII SR (model 10, 20, 30) (1985. január)
Processzor és memóriák terén (valamint a modellek floppy-meghajtói terén) nincs eltérés az elődtől, azonban mind a grafika (640 × 200 8 szín, 640 × 400 2 szín az 512 színű palettából), mind a hangzás (Yamaha YM2203, ami 3 csatornás mono hangzást tett lehetővé) tekintetében.
Ezzel a kis videóválogatással emlékezünk meg a kezdődő EB alkalmából a focijátékokról, amelyek már a hetvenes évek végén felütötték a fejüket a korabeli konzolokon. Több foci-menedzser és asztalifoci-szimulátor, illetve focis ügyességi játék készült, de az alábbi videók természetesen a normál labdarúgásra koncentrálnak.
A Névjegy rovat általában hosszabb írásokkal szokott operálni, de ez most ilyen nevesített alkalom, plusz olyan túl sokat nem is lehetne írni a korabeli focis játékokról, "beszéljenek" inkább a képek/videók!
Először is egy jól összeszedett összefoglaló, majdnem 60 játék felvillanás-szerű zenés bemutatásával, az 1978-2013 közötti időszakból.
A blogon már 2-3 évvel ezelőtt volt mini-sorozat a japán/koreai hardverekről (link)(link)(link)(link), de ott nem kerítettünk sort a számítógépekre. Volt ezen kívül még szó az MSX számítógépekről is (link) - mindkét csoport kisebb-nagyobb mértékben arról is nevezetes, hogy szűkebb-tágabb régiójukból nem jutottak tovább, nem váltak ismertebbé.
Most viszont ilyen tulajdonságokkal is rendelkező számítógépekről fogunk írni - gyártóik konzoljairól majd később, egy másik fejezetben.
NEC gépek
Az 1898-ban (nem elírás!) alapított japán cég már a kezdetektől az elektronika területén indult, konkrétabban a korabeli telekommunikáció, telefonok terén. Az évtizedek során fejlődve az elektroncsövek fejlesztésétől a tranzisztorok kutatásán át A NEC így már az első digitális számítógépek terén (NEAC-1101) is alkothatott, sőt hamarosan a tranzisztor-alapú számítógépek terén is létrehozták a NEAC-2201 nevű gépüket. Ők alkották meg 1980-ban az első digitális jelprocesszort, a NEC µPD7710-t. 1980 körül belefogtak a 8 bites számítógépek fejlesztésébe és gyártásába, amelyet később a 16 bitesek terén és a konzolok terén folytattak (lásd korábbi ismertetőnket a NEC PC-Engine konzolról: link).
PC-8000 sorozat gépei
A NEC első személyi számítógépei közül 1979 őszén jelent meg a 8000-es sorozat első gépe, a PC-8001. Ez a cég korábbi gépeihez képest kompaktabb számítógép volt, amelynél a billentyűzet és a gép egy házban foglalt helyet. A NEC 1976-os TK 80 hardvere még csak egy oktató/fejlesztő mikroszámítógép-lap volt, amelyet később (Compo80,1978) helyeztek el közös számítógépházba a perifériákkal. Ezekhez képest újdonságnak számított a hardver, amely a legelsők közé tartozott a japán otthoni számítógépek terén, de nem a legkorábbi termék volt ezen a piacon.
Japánban a PC-8000 sorozatból 3 típus készült, az alapváltozatból ezeken kívül létezett amerikai/brit piacon megjelent fajtája.
PC-8001
A gép központi egységét a gyártó saját processzora, a Z80-kompatibilis NEC μPD780C volt (4 Mhz), memória terén 24 kByte (32-re bővíthető) ROM, 3 kByte VRAM és 16 kByte (32-re vagy 64-re bővíthető) RAM állt rendelkezésére. 8 szín megjelenítésére volt képes (160x100/320x200 grafikus, 36x20-80x25 karakteres felbontással), míg hanghatásokat csak a beépített csipogó nyújthatott.
Kiegészítők terén nem kellett hiányt szenvednie, hiszen kazettás (600 baud) vagy lemezes háttértárat, nyomtatót is lehetett soros/párhuzamos portjain keresztül csatlakoztatni hozzá többek között:
Főbb perifériák (ezekből volt A, B, C változat is lényegtelen különbséggel)
PC-8011 I/O egység, 32 kByte RAM, hely 8 kByte PROM számára, RS-232 és IEEE-488, bővítőaljzat, floppy-vezérlő PC-8012 I/O egység, 32 kByte RAM, hely 2 kByte PROM számára, floppy-vezérlő, valósidejű óra (RTC), plusz 6 csatlakozó aljzat PC-8023 Pontmátrixos nyomtató
PC-8031 2 lemezes meghajtó fogadására alkalmas kiegészítő, 5,25" SSDD, 143 kByte kapacitású lemezekhez. A rendszer képes volt két ilyen hardver kezelésére, 4 meghajtó használatára, a második lemezes egységet (PC-8032) az elsőhöz kellett csatlakoztatni.
PC-8033 I/O egység, floppy-vezérlő, a lemezes meghajtók használatához PC-8041 12 colos monokróm monitor PC-8043 12 colos színes monitor
Külön számmal illették még a különféle csatolókábeleket, amelyekkel a szabványaljzatokra lehetett ezeket a perifériákat, vagy más fejlesztéseket kapcsolni, ezeket nem soroltuk fel. Kazettás egység külön nem készült, általában bármilyen típus megfelelt.
A PC-8001A volt ebből az alaptípusból az a verzió, amelyet a külföldi piacra hoztak létre (ebben volt 32 kByte RAM). A gép operációs rendszere a beépített DISK-BASIC, vagy használható volt CP/M is.
Parancsértelmezője a Microsoft BASIC-en alapuló N-BASIC volt. A beépített képességeivel a gép terminálként is használható volt, soros kábellel kapcsolva pl. egy modemhez.
PC-8001 MKII
Az alapgép 1983-as verziója főleg a grafikai képességek javítására készült el, de más újításokat is tartalmazott. A memória méretét alapból 64 kByte-ra növelték, a videóram 16-ra (3-ról), illetve a ROM 32-re (24-ről) változott. A BASIC is bővült, például új grafikus parancsokkal. Grafikai képességeinek határa 8 szín volt 320x200, illetve monokróm megjelenítés 640x200 pixel felbontáson.
A korábbi változattal ellentétben ebben alapból beépítésre került a floppy-interfész, nem kellett külön periférián keresztül csatlakoztatni a meghajtókat (de két bővítőaljzat ezen kívül is maradt szabadon). Talán nem túl erőteljes képességei, illetve a NEC másik számítógépcsaládja ellenében, de nem fogyott olyan jól, mint az alap verzió.
PC 8001 MKII SR
A sorozat utolsó darabja 1985-ben jelent meg; a játékokra szánt gépet még több grafikai képességgel látták el, hiszen a videómemória 48 kByte méretűre növelésével már 8 színű 640x200 felbontás is elérhető volt. A szöveges megjelenítés terén is volt változás, hiszen a korábbiakkal ellentétben képes volt nem csak a katakana és hiragana karakterek, hanem ROM-bővítés után a kanji japán írásjelek használatára is. Hang terén a korábbi csipogót lecserélték egy 3 csatornás hangchipre (ennek kezelését természetesen a továbbfejlesztett BASIC el tudta végezni).
Be volt építve egy (nem mindig jól működő) kompatibilitási mód is a korábbi gépek programjaihoz (3 féle BASIC, 40+20 kByte ROM az új és a régi megoldásokhoz), de a fejlettebb gépek felé is nyitott volt, vagyis a másik számítógépcsalád, a PC-8800 sorozat billentyűinek, illetve az elterjedt joystick-ok fogadására.
Az interneten keresgélve találkoztam egy képpel, amely remek minőségben mutatta a szóban forgó gépet. Amely darabról kiderült egy nagy érdekesség!
Miszerint évekig (ha úgy vesszük, mostanáig) egy magyar gyárban vezérelt egy japán gyártmányú ampullavizsgáló masinát (EISA AIM-287). A kép készítőjének (reddit: powerage76) rövid ismertetője a gépről: (link). Az itt látható kép már a nyugdíjazása utáni állapotát mutatja, ismét csak az említett felhasználó által fényképezve (kép2) (kép3), és rendelkezésünkre bocsátva.
PC-6000 sorozat gépei
A korai nyolcvanas évek másik NEC-számítógépsorozata volt, amely három + két típusból állt, egyeseknek még fantázianevet is adtak a marketingosztályon (a legelső a Papikon, a legutolsó a Mr. PC nevet kapta).
PC-6001
Bár később jelent meg (1981), képességeit tekintve több tekintetben gyengébb volt egyes korábbi NEC gépektől. A gép processzora ebben az esetben egy kb. 4 Mhz sebességű Z80-kompatibilis (μPD780C-1) chip volt (azonos a PC-8001 MK2 és SR változatainál használttal), amelyet egy segédchip (M5C6847P-1) egészített ki, amely a videójel generálását végezte. A beépített ROM 20 kByte méretű volt (16 az N60-BASIC, 4 a karakterek számára), míg a RAM terén csak 16 kByte áll rendelkezésre (ezt is csak 32-re lehetett növelni). A hardver 16x32 karakteres, illetve 5 féle grafikus felbontásra volt képes: maximumát, a 256x192 pixelt monokróm módban érte el, a legtöbb színt (9) pedig már csak 64x48 nagyságú felbontásban tudta hozni.
A videómemória a fő memória részét képezte, ugyanakkor két képernyőt is lehetett "futtatni", amelyből az egyik szöveges módú volt - erre a képernyő váltásra külön gomb volt a billentyűzeten (lásd a Return felett). Memória bővítés esetén ez a két képernyő négyre volt növelhető. Más PC-sorozatú gépekkel ellentétben azonban nem volt keverhető a két mód, grafikus módban a szöveg is grafikusan volt ábrázolva. Hang tekintetében többre is képes volt, hiszen 3 csatornás (8 oktávos) hangchip volt benne, a General Instruments AY-3-8910 chipje. Szabvány Atari joystick is csatlakoztatható volt hozzá. Az adattárolást kazettás (PC-6082) vagy floppy-meghajtón végezte, illetve használatban voltak cartridge adathordozók is. Ilyen cartridge segítségével lehetett növelni a memóriát is, vagy a bővítőhardverre (PC-6011) különféle extrákat csatlakoztatni. Ilyen extra volt pl. BASIC-bővítő, SS/DD floppy-meghajtó (PC-6031), beszédszintézer, soros kivezetés, rajztábla, videófelvevő interfész is. Jelent meg pontmátrixos, hőpapíros és 4 színű nyomatra képes nyomtató is hozzá. A fentebbi, amerikai változaton látható a jobb oldalra csatlakoztatható bővítőegység, 3 cartridge használatával.
A PC-6001 két változatban jelent meg kinézet tekintetében, elefántcsont vagy barna színvilággal. Más NEC PC gépekhez hasonlóan ez is megjelent külföldön, az -A jelöléssel a nevében (pl. PC-6001A, avagy NEC TREK néven). Nagyobb különlegesség (és ritkaság), hogy arab változat is jelent meg a gépből; Irakban az Al-Warkaa készítésében arab változat is készült PC-6002 néven (egyes infók a fejlettebb PC-6001 MK2 SR arab változatát említik).
PC-6001 MK2
A fejlettebb változat (1983) már jelentősebb fejlesztéseket kapott: a processzor megmaradt, az I/O műveleteket végző társprocesszor került cserére (μPD8049), de a RAM már 64 kByte méretűre hízott. És akkor ne feledkezzünk meg a ROM növekedéséről sem; 32 kByte BASIC, 32 kByte kínai karakter-ROM (1024 kínai írásjel, egyes kanji karakterek), 16 kByte karaktergenerátor (katakana/hiragana), illetve az opcionális + 16 kByte beszédszintézerhez tartozó ROM.
Különböző hardverváltozatoknak megfelelően indításkor a megfelelő BASIC változatot kellett kiválasztani - ezek a fejlesztett BASIC, illetve az elérhető/elérendő RAM mennyiségétől függően. Ezeknél az elérhető maximális szöveges/grafikus felbontás is változott.
N60-BASIC (RAM 16K) és N60-BASIC (RAM 32K): A korábbi BASIC változat, kompatibilitási okokból N60 Extended BASIC (RAM 16K) és N60 Extended BASIC (RAM 32K): A fejlett BASIC, floppy-vezérlés, grafika N60m-BASIC (RAM 64K): A legfejlettebb változat, az extended bővítése
Szöveges felbontása maximum 40x20 (32x16), míg grafikus felbontása pedig maximálisan 320x200 pixel lehetett, 4 szín használata mellett (160x200 esetén pl. 15 szín is elérhető volt, de a kiválasztott módtól függően létezett 64x48 felbontás is). Kimenetek terén is el volt látva, hiszen mind RGB, mind kompozit kimenettel rendelkezett a szabvány RF kivezetésen kívül, sőt a superimpose unit (PC-60m54) elnevezésű videójel-keverő kiegészítő (vö. genlock) is képkimenetnek vehető... A hangképzés terén 3 csatornás (8 oktávos) megoldással operált, míg az opcióként használható beszédszintézer 2 oktáv terjedelemben tudott működni.
Léteztek ROM-RAM cartridge bővítések, különféle méretű, típusú (és szabványú) monitorok, több féle technológiájú nyomtató, kazettás és lemezes meghajtó, vagy a már említett beszédszintézer illetve videójelkeverő is (nem is említve a szokásos kábeleket, monitorkábeleket, gépvédő takarót, joystickot, érintőpanelt, nyomtatóba való tonert, papírt...)
A fentebb leírt PC-8000 sorozat kiegészítőihez hasonlóan itt sem részletezünk minden egyes kiegészítőt.
PC-6001 MK2 SR
A sorozat harmadik tagja 1984 végén jelent meg, természetesen fejlesztett képességekkel. A processzor ismét maradt a megszokott chip, a RAM maradt 64 kByte, de a ROM tekintetében (a kompatibilitás miatt) ismét változás történt: a rendszerben két BASIC (N66 és N66SR BASIC) működött, de ugyanakkor a korábbi gépek N60, illetve N60-extended BASIC-je sem volt akadály. Tehát a két BASIC egyenként 32 kByte, a grafikus karakterek 16, míg a kínai karaktereknek és a opcióként használható beszédszintézis is 32 kByte méretűek voltak.
Szöveges felbontásának 80x25 volt a maximuma, míg grafikusan 640x200 pixel felbontásra volt képes 4 szín használata mellett. A maximális 15 természetesen alacsonyabb felbontásokon (320x200) már elérhető volt. A korábban írt képernyőváltás is megmaradt, méghozzá a videómemória maximumát is 32 kByte-ra növelték. Hanghatásokban ugyanolyan képességekkel rendelkezett, mint közvetlen elődje.
Perifériák terén sem történt nagy változás, bár annyi megjegyezhető, hogy 2 típusú floppymeghajtót lehetett hozzá csatlakoztatni, 3,5" valamint 5,25" formátumot is(az utóbbi a 8000-es szériáé is).
PC-6601
1983-ban megjelent változat, amely a PC-6001 MkII drágább verziója végeredményben. Legfőbb változtatásait tekintve azonos az említett testvérgépével. Egyik ilyen változtatás, hogy beépítésre került egy 3,5" lemezmeghajtó (SS/DD), amely mellé lehetett második meghajtót is használni (a géphez csatlakoztatni). Azonban míg a 6000-es széria lemezmeghajtóit az egységekbe épített vezérlő működtette, a 6600-as sorozat mindkét tagjánál a főprocesszor végezte a floppy vezérlését (erre külön RAM terület is rendelkezésére állt).
Így a PC-6000 és a PC-6600 tagjai között floppy-vezérlés szintjén nincs kompatibilitás, amennyiben nem a szokásos BASIC parancsokkal kommunikálna egy program a meghajtóval, hanem közvetlenül. Ugyanakkor ennek az inkompatibilitásnak nagyon kevés esetben volt jelentősége, leginkább néhány kereskedelmi szoftver másolásvédelménél fordult elő.
A másik változtatás, hogy a 6001 MkII legfejlettebb BASIC verzióját (N60m) lecserélték N66 BASIC változatra (látható, hogy a 6001 MkII SR is alkalmazta, mivel akkor már megjelent a 6601).
PC-6601SR
A sorozat utolsó tagja 1984-ben jelent meg, a PC-6001 MkII SR beépített floppymeghajtós változataként (hasonlóan a PC-6601-hez).
A legfontosabb különbség azonban az, hogy az egyetlen verzió a sorozatban, ahol a billentyűzet külön található a számítógéptől - ezt vezetékkel, vagy infravörös kapcsolattal lehetett használni (a rendszer egészét Audio & Visual computing system néven hívták).
A rendszerhez egy digitális RGB monitor volt kapcsolható, amelyet tv-módban is használni lehetett.
Áprilisi hírcsokrunkban néhány érdekes barkácsprojekttel indítunk, először Ben Heck (elektronikai kütyük és retró cuccok) egyik utóbbi projektje, az óriás Game Boy, vagyis művésznevén a Game Man. vagyis egy GB majdnem hétszeres méretben, de "autentikus" kinézettel:)
- Hasonló, de méretében pont ellenkezője a másik projekt (Pocket Atari 2600), amelyet Lovablechevy hozott létre: egy Atari Flashback 2 (az A2600 hardveres emulációja, beépített játékokkal - sorozatgyártott, tehát nem hobbiprojekt) hardverét beleépítette (préselte) egy valódi Atari 2600 kártyába úgy, hogy még egy pár centis képernyő, audióerősítő és kezelőgombok (a Nintendo Wii irányítójáról) is kerültek rá! A kütyü súlya nagyon kicsi, igazi hordozható méret:)
Bemutató videó (link), felgyorsított építési videó (link)
Bár egyéb elfoglaltságaim miatt lassan 1 hónapja nem került ki új írás a blogra, de a következő néhány választási lehetőségből egyes rovatok következő jelöltjeit választhatjátok ki. Minden egyes rovatban csak egyre lehet voksolni, a végén a legtöbb szavazatot kapottból készül először abban a rovatban poszt (de nem olyan sorrendben, ahogy a kérdések lettek feltéve).
A szavazás 1 hétig tart, április 24-ig. A szavazás véget ért, íme az eredmények:
A vélemények ki lettek nyilvánítva, a válaszadást köszönöm!
Első sorban április hónap retró rendezvényeiről, természetesen először itthonról.
- Ismét lesz Retro játékkiállítás a Csokiban, a megszokott környezetben (az esemény FB-oldala: link)
"Immáron nyolcadik alkalommal töltjük meg a Csokit mindenféle retró videojátékos jósággal. Idén igyekszünk a kiállított és kipróbálható gépek arányán javítani a játszható gépek előnyére. Reméljük ez nektek is bejön majd. Természetesen lesz retro kvíz és különféle versenyek is, az ajándékok pedig szépen gyűlnek..."
Az időpont: 2016. 04. 16-17 A helyszín: Csokonai művelődési ház, 1153 Budapest, Eötvös u. 64-66 Belépő: Felnőtt (1000 Ft), gyerek (600 Ft), családi, 3 főre (2200 Ft). Két napos jegy 1600/1000/3600 Ft
- Míg a Csokiban tartott kiállítás idén nyolcadik alkalommal kerül megrendezésre, a szegedi sem marad le tőle, hiszen az hetedik alkalommal kerül megrendezésre. (az esemény FB-oldala: link)
"Hetedik alkalommal röpítenek vissza minket gyermekkorunkba a rég látott ismerős számítógépek, video és quartzjátékok, hogy újra gyerekek lehessünk! A kiállítás két napja alatt újra átélheted a Wizard Of Wor játékélményét Commodore 64-en, elcsodálkozhatsz a magyar mérnökök kreativitásán (Aircomp 16, Homelab, Primo, stb), és láthatsz olyan gépeket is, amelyek a nyolcvanas években nem jutottak el hozzánk!
Idén három mérföldkő, három meghatározó szereplő is 40 éves lesz. Az Apple hivatalos alapítása 1976. április 1-én történt, a Zilog cég Z80 processzora (ZX Spectrum, Enterprise 128, CPC 464, stb.) 1976. júliusában, a Fairchild Channel F, a világ első cserélhető ROM cartridge-es videojátéka 1976 novemberében jelent meg. Tucatnyi kipróbálható, és több száz kiállított géppel várunk!"
Az időpont: 2016.04. 23-24 A helyszín: Szent-Györgyi Albert Agóra, 6722 Szeged, Kálvária sugárút (Gogol utca 32.)
- Külföldi számítógépes rendezvény, talán pont valaki arra jár akkortájt:) Vintage Computer Festival Southeast 4.0, 2016.04.02-03 (link) Kings Market Center, 1425 Market Blvd., Suite 200, Roswell, GA, 30076
Ja, igen. A Retemu blog tegnap töltötte be a negyedik évét! :D Nektek van kedvenc posztotok az oldal eddigi történelméből? (link)
A jugoszláv gépismertetőt folytatjuk, nagy vállalatok kis gépeivel és kis vállalatok kis gépeivel.
Mihaljo Pupin hardverek (szerb)
Az 1946-ban alakult műszaki intézet széles körű kutatásokat és fejlesztéseket végzett már a kezdetektől, sőt ugye számos számítógéprendszert is alkotott. A legnagyobb ilyen rendszerek az ún. CER (digital electronic computer) számítógépek voltak, amelyeket a hatvanas évek legelejétől a hetvenes évek közepéig fejlesztettek (mármint a különböző változatokat). Ezek közül felsorolunk néhányat, hiszen nem teljesen a blog profilja... CER-10, 1960: Első digitális jugoszláv számítógép, csövek, tranzisztorok, relék, lyukszalagok, ferritgyűrűs memória. Egészen 1966-ig használták, 1955-60 között fejlesztették. CER-200,202,203, 1966-72: Tranzisztorok, integrált áramkörök, nyomtatott áramköri lapok, mágnesszalagok, lyukkártyák. A nyolcvanas évek végéig használatban volt közepes méretű vállalatok (bankok, gyárak, építőipar) adatainak feldolgozására, kezelésére. CER-11, 111, 1966,74: Mobil katonai számítógépek.tranzisztor-dióda logikai rendszeren alapuló nyomtatott áramköri lapos korai változat, avagy VLSI chipeken alapuló merevlemezes későbbi változat. 1988 végéig voltak használatban.
Mivel ezeken a gépmonstrumokon kívül összehoztak a nyolcvanas években más gépeket is, jöjjenek ezek, a TIM-sorozat gépei, amelyek több ezer darabbal segítették a posták, kormányzatok, közműszolgáltatók és hasonlók munkáját.
TIM-001 és TIM-100
1985-ben az intézet a szerb posta részére gyártotta le ezeket a gépeket kb. 1-2 ezer példányban; a TIM-001 fejlesztése 1984-ben fejeződött be, míg az utód TIM-100 már 1985-ből származott.
A TIM-100 az Intel 80x86 (8086,8088) processzorokra és VLSI áramkörökre épülő, többfelhasználós gép volt, amelynek memóriáját akár 8 MByte méretűre is lehetett növelni, míg háttértárként floppylemezeket használt (5,25" és 3,5" lemezeket). A gyártó készítette hozzá a szoftvereket is, pl. amelyekkel helyi hálózatokban is lehetett kiskereskedelmi felhasználásukat, vagy diagnosztikai alkalmazásukat felügyelni.
Előszor is egy poénos animáció a Hat-loving gamer műhelyéből: hogy nézne ki a Super Mario Kart több, mint 100 játékossal egyszerre a pályán? Persze a játék ilyet nem enged meg, de ebben a videóban rengeteg videójátékos szereplő ül be egy gokartba, és nem csak retrósok. Felbukkan Duke Nukem, Kratos, Master Chief, Lara Croft is például :)
Újabb gépismertető rész következik a keleti blokk európai országainak számítástechnikájáról, ezúttal Jugoszlávia kerül terítékre. Más országokhoz hasonlóan itt is voltak iskolaszámítógép-programok, a gyártók különféle specifikációjú és kivitelű gépekkel próbáltak "betörni a piacra", körülbelül 1982-1987 között.
(Bár Jugoszlávia, amely 1963-tól Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság néven volt ismert, nem tekinthető igazán a keleti blokk tagjának az el nem kötelezett országok egyik alapítójaként, de informatikatörténetileg a többiekéhez hasonló fejlesztések jelentek meg itt is, a nyolcvanas években. Remélhetőleg ez a kis szerkesztői szabadság nem kelt nagy ellenállást a történelem és a geopolitika ismerőinek körében:)
Ei (Elektronska Industrija) Niš hardverek (szerb)
A szerbiai Niš városában található elektronikai gyár (amely 1948-ban alakult egy rádiókat és röntgenkészülékeket gyártó üzem fejlesztéseként) a hetvenes-nyolcvanas években több ezer dolgozót tudott foglalkoztatni, az egyik legnagyobbként. És bár a kilencvenes évek elején a belpolitikai helyzet (és egyebek) miatt az üzem ideiglenesen átalakításra kényszerült, manapság is létezik, leginkább talán az orvosi műszerek és egyéb elektronikák területén.
Nos az ő nevükhöz fűzödik a Pecom számítógép (elsősorban), amelyet két változatban hoztak létre 1985-ben. Pecom 32
Oktatási és otthoni célra 1985-ben fejlesztett számítógép. A processzor egy CDP 1802B 5V7 típusú, 5 Mhz-en üzemelő darab volt (lásd az RCA 1802 8 bites processzor). A rendszer memóriáját 36 kByte RAM (amelyből a felhasználó 32 kByte-ot használhatott), valamint 16 kByte ROM (amelyet az esetleges 16 kByte bővítés fejlett szerkesztővel és assembler funkciókkal is ellátott) képezte. Grafikai képességeit 8 szín megjelenítése, 40x24 karakteres felbontás, valamint az egyedi karakterekkel kreált álgrafikus mód jellemezte.
Hangbeli képességeit a General Instruments AY-3-8912 chipje szolgáltatta 8 oktávon. A Pecom 32 egy kazettás háttértárolóval rendelkezett, valamint kompozit és antennakimenettel és soros bővítőporttal.
Pecom 64
A Pecom 32 megnövelt memóriájú (64 kByte) változata, a Pecom 64. Mind a két változatot oktatási, iskolai felhasználásra készítették el, de az ekkoriban futó több számítógép-változat mellett nem használták sokáig, rövidesen lecserélésre kerültek (link)
Ezekből adódóan nem a leggyakoribb hardverek közé tartozik.
A cég ezeken kívül még készített XT-kompatibilis számítógépet is, Lira néven. Az alábbi videón ez látható; 8086-os processzor (4,77 Mhz), 512 kByte memória kiszerelésben (innen származik a név is), vagyis a Lira 512. Érdekesség, hogy a rendszer egybeépített, a többi otthoni számítógéphez hasonlóan a billentyűzet alatt kapott helyet a hardver.