Ismét folytatódik a korabeli keleti blokk országainak számítógépeit ismertető sorozat, a magyar, a lengyel, a bolgár, a jugoszláv után most a csehszlovák gyártmányok következnek.

Tesla gépek

Elsőként jöjjön a csehszlovák Tesla állami cég, amely állami monopóliummal rendelkezett ez elektronikai termékek gyártásában. 1946. augusztus 10-én alakult, mint új állami konglomerátum (pl. Tesla Piešťany, Tesla Bratislava, Tesla Hloubětín, Tesla Strašnice, stb..) 16 független cég és hazai leányvállalat államosításával.
A pár évvel korábban elhunyt nagyhírű horvát nemzetiségű Nikola Tesla nevét felvevő vállalat a szláv nemzetek közötti közeledés egy együttműködés jegyében augusztusban kezdte meg a Mikrofona Strasnice gyárában. Bár az 1946 januárban alakult Jugoszlávia több vezető politikusa is részt vett a megnyitón, de az 1948-as Sztálin - Tito szakítás után az ötvenes években ez az elnevezés eléggé kegyvesztett lett.
Így kijelentették/elterjesztették, hogy a TESLA elnevezés a TEchnika SLAboproudá rövidítése (gyengeáramú technológiák)...

PMD-85 sorozat

Az első, eredeti PMD-85 változatot (mert több volt belőle) Roman Kišš és Štefan Tóth tervezte a Tesla Pieštany (Pöstyén) fejlesztésében, iskolai és ipari gépnek. Ez a változat prototípusnak tekinthető (a fehér színű eredeti változat), pontos darabszáma nem ismert. Ezt a gépet elsőként az 1983-as Automatizálási és számítógépes kiállításon mutatták be a nagyközönségnek.

Elvileg létezett a PMD-85 gépnek elődje is, méghozzá a hasonló elnevezésű PMD-81, amelynek túl magas volt az ára, ráadásul gyenge volt a szoftverellátottsága. Utána jött a PMD-83, amelynek szintén nem sikerült a szoftvereinek számát növelnie, ráadásul gyenge volt, plusz a billentyűzet is telefongomboknál használt anyagból készült. Ez a billentyűzet még a PMD-85 első változatán is használatban volt.

A második változatot tekintik sokan a PMD-85 gépnek (néhol mint PMD-85-1 említik), amelynek a tömeggyártását már a Tesla Bratislava (Pozsony) gyárában kezdték el (és a többi változatot is itt gyártották).
Főbb külső ismertetőjele a szürke ház, és a kemény billentyűzet.
Ez volt az első széria, hírhedt volt még a kazettás meghajtó töltésének hibájáról is.
A PMD-85-2 (hogy a sort folytassuk) már feljettebb BASIC értelmezővel, beviteli programrutinnal rendelkezett (így nem is volt teljesen kompatibilis a korábbi változattal), valamint gumírozott billentyűzetet alkalmaztak.

A kazettás háttértárolóval való kommunikációt is fejlesztették, illetve terminál mód is elérhető volt.

Itt van újra az év vége, itt van újra a karácsony és a szilveszter. Mi más lehetne most a visszatekintési posztunk lényege, mint az ebben a két témában korábban írt írásunk?

A különféle karácsonyi témájú demók, reklámok és üdvözlések kisebb rövid válogatását a múlt év végéről itt találhatod lentebb, a linkre kattintva!

Névjegy- Karácsonyi hangulat (link)

Másodjára pedig egy kis visszatekintés négy évvel ezelőttre, amikor egy rövid posztban megemlékeztünk egy tüzijáték-üdvözlőkártya-programról, amire rásüthetjük a szilveszteri jelzőt :)

Tüzijátékos retró (link)

Még a múlt éven kezdett minirovatunk folytatása következik, vagyis az 1985 előtti tv-játékok és konzolok közül válogatunk (a kismillió klón zárójelbe tételével).

Fairchild Channel F

Az érdekes nevű konzol még 1976 végén jelent meg Észak-Amerikában (1977-ben Japánban is) - ez volt az első azon a téren, hogy mikroprocesszor (a Fairchild F8) volt benne, és nem csak kizárólag digitális áramkörökből épült ki a vezérlés.

Abban az is az első volt, hogy itt használtak először ROM cartridge alapú programokat egy konzolhoz (a korábbi Odyssey esetén pl. a kártyák nem tartalmaztak programot, csak a vezérlést és a megjelenő jeleket módosították).

Eredetileg a neve Video Entertainment System (VES) volt, de az Atari 2600 (eredeti nevén Video Computer System) megjelenésekor megváltoztatták.

A fentebbi rovatcímmel rendelkező posztokban a blogon megjelent korábbi írások újbóli "felidézését" tesszük meg, mindig a poszt tartalmának megfelelő időpontban, vagyis a lehetőségek szerint napra pontosan.

Első alkalommal a Star Trek 50 éves évfordulójának apropóján az egy évvel ezelőtti írásunkat ajánljuk, illetve a második részt pár hónappal későbbről.

Star Trek játékretró I. rész (link)

Star Trek játékretró II. rész (link)

Következzék a jugoszláv gépismertető harmadik, befejező része, ahol a korábbiaknál még ritkább, egyedibb és célorientáltabb gépekkel találkozhatunk.

Montex Ivangrad Misedo 85 (montenegrói)

Az amerikai Radio Shack TRS-80 Color computer (Tandy Color Computer, CoCo) 1980-as megjelenése után három generációjában több, mint 10 évig volt gyártásban, ugyanakkor számos klónváltozatban is létezett, a számtalan brazil, mexikói, távol-keleti változatig.

És hogy ez az információ hogy kerül ide?

A Montex Ivangrad nevű cég (Berane, Montenegro) 1985 szeptemberében megjelentetett egy Color Computer 2 (1983-1986) klónt, Misedo 85 néven, iskolai alkalmazásra (iskolaszámítógép, itt egy link is az egyik iskolából, ahol a 88/89-es tanévben használatban volt).

A processzora természetesen az eredetit tükrözte, hiszen a Motorola 6809E (0,895 Mhz / 1,79Mhz-en, de nem állandóan, hanem a ROM használat esetén) processzora volt ebben a hardverben is.
8 szín megjelenítésére 64x32 pixel felbontáson volt maximum képes (maximum felbontása 256x192, 2 szín használatával). ROM memóriával 16 kByte méretben (Extended Color Basic) rendelkezett, míg RAM terén 4 kByte (vagy 16?) volt használható. A megjelenítést általában a Niš városbeli elektronikai gyár minitelevíziója szolgáltatta.

Korábbi VHS-játékokról szóló írásomat a lentebbi apropóból újraformálva és kiegészítve (új hardverekkel) most a lazarbibi.blog.hu tudomány/technika témakörű blogon jelentettem meg, egyfajta vendégírásként (a korábbi vendégírások teljesen önálló dolgok voltak).

Mint azt már néhány helyen olvashattuk, az utolsó cég (a japán Funai) - amely még foglalkozott vele - is abbahagyta a VHS lejátszók (videó-magnók) gyártását. A hetvenes évek második felében útjára indult VHS formátum a következő két évtizedben élte a virágkorát, de nem csak az otthoni filmnézés terén, hanem különös fúziók is létrejöttek a VHS és a videójátékok kapcsolatából. Ebben az ismertetőben ezekre a megoldásokról emlékezünk meg.

VHS alapú videójátékok (link)

A múltkor elkezdett japán számítógépek ismertetőjét folytatva ismét a NEC gépekkel kezdjük/folytatjuk. Az első részben a NEC PC-8000 és a NEC PC-6000 sorozat gépeivel ismerkedtünk meg, most pedig a fejlettebb szériák kerülnek terítékre.

A PC-8800-as sorozat

A röviden PC-88 néven is hívott gépeknek számos (mondhatni rengeteg) típusa volt, amelyek memóriában, hangrendszerekben, processzorokban és perifériákban különböztek elsősorban. 

Az első változat 1981-ben, az utolsó pedig 1989-ben jelent meg. Gyors áttekintésként álljon itt egy összefoglalás a PC-8800 sorozat gépeivel.

PC-8801 (1981. november)

A PC-8800 az előd (PC-8000) alapjain épült gép, így képességei is hasonlóak voltak.
NEC µPD780 4 MHz, 64kByte RAM, 48 kByte VRAM, rendszerhangszóró, 640 × 200 (8 szín), illetve 640 × 400
(2 szín) max. grafika (plusz az előddel kompatibilis gyengébb felbontások)

PC-8801mkII (model 10, 20, 30) (1983. november)

Az első verzióval azonos képességekkel bíró (de már nagyrészt olcsóbb) változatok, ahol a model 10 még nem rendelkezett floppy-meghajtóval, a model 20 azonban egy, a model 30 pedig két darab 5,25" méretű (kétoldalas lemezeket használó) meghajtót kapott.

PC-8801mkII SR (model 10, 20, 30) (1985. január)

Processzor és memóriák terén (valamint a modellek floppy-meghajtói terén) nincs eltérés az elődtől, azonban mind a grafika (640 × 200 8 szín, 640 × 400 2 szín az 512 színű palettából), mind a hangzás (Yamaha YM2203, ami 3 csatornás mono hangzást tett lehetővé) tekintetében.

Ezzel a kis videóválogatással emlékezünk meg a kezdődő EB alkalmából a focijátékokról, amelyek már a hetvenes évek végén felütötték a fejüket a korabeli konzolokon. Több foci-menedzser és asztalifoci-szimulátor, illetve focis ügyességi játék készült, de az alábbi videók természetesen a normál labdarúgásra koncentrálnak.

A Névjegy rovat általában hosszabb írásokkal szokott operálni, de ez most ilyen nevesített alkalom, plusz olyan túl sokat nem is lehetne írni a korabeli focis játékokról, "beszéljenek" inkább a képek/videók!

Először is egy jól összeszedett összefoglaló, majdnem 60 játék felvillanás-szerű zenés bemutatásával, az 1978-2013 közötti időszakból.

A blogon már 2-3 évvel ezelőtt volt mini-sorozat a japán/koreai hardverekről (link)(link)(link)(link), de ott nem kerítettünk sort a számítógépekre. Volt ezen kívül még szó az MSX számítógépekről is (link) - mindkét csoport kisebb-nagyobb mértékben arról is nevezetes, hogy szűkebb-tágabb régiójukból nem jutottak tovább, nem váltak ismertebbé.

Most viszont ilyen tulajdonságokkal is rendelkező számítógépekről fogunk írni - gyártóik konzoljairól majd később, egy másik fejezetben.

NEC gépek

Az 1898-ban (nem elírás!) alapított japán cég már a kezdetektől az elektronika területén indult, konkrétabban a korabeli telekommunikáció, telefonok terén. Az évtizedek során fejlődve az elektroncsövek fejlesztésétől a tranzisztorok kutatásán át A NEC így már az első digitális számítógépek terén (NEAC-1101) is alkothatott, sőt hamarosan a tranzisztor-alapú számítógépek terén is létrehozták a NEAC-2201 nevű gépüket. Ők alkották meg 1980-ban az első digitális jelprocesszort, a NEC µPD7710-t. 1980 körül belefogtak a 8 bites számítógépek fejlesztésébe és gyártásába, amelyet később a 16 bitesek terén és a konzolok terén folytattak (lásd korábbi ismertetőnket a NEC PC-Engine konzolról: link).

PC-8000 sorozat gépei

A NEC első személyi számítógépei közül 1979 őszén jelent meg a 8000-es sorozat első gépe, a PC-8001.
Ez a cég korábbi gépeihez képest kompaktabb számítógép volt, amelynél a billentyűzet és a gép egy házban foglalt helyet. A NEC 1976-os TK 80 hardvere még csak egy oktató/fejlesztő mikroszámítógép-lap volt, amelyet később (Compo80,1978) helyeztek el közös számítógépházba a perifériákkal. Ezekhez képest újdonságnak számított a hardver, amely a legelsők közé tartozott a japán otthoni számítógépek terén, de nem a legkorábbi termék volt ezen a piacon.

Japánban a PC-8000 sorozatból 3 típus készült, az alapváltozatból ezeken kívül létezett amerikai/brit piacon megjelent fajtája.

PC-8001

A gép központi egységét a gyártó saját processzora, a Z80-kompatibilis NEC μPD780C volt (4 Mhz), memória terén 24 kByte (32-re bővíthető) ROM, 3 kByte VRAM és 16 kByte (32-re vagy 64-re bővíthető) RAM állt rendelkezésére.
8 szín megjelenítésére volt képes (160x100/320x200 grafikus, 36x20-80x25 karakteres felbontással), míg hanghatásokat csak a beépített csipogó nyújthatott.

Kiegészítők terén nem kellett hiányt szenvednie, hiszen kazettás (600 baud) vagy lemezes háttértárat, nyomtatót is lehetett soros/párhuzamos portjain keresztül csatlakoztatni hozzá többek között:

Főbb perifériák (ezekből volt A, B, C változat is lényegtelen különbséggel)

PC-8011
I/O egység, 32 kByte RAM, hely 8 kByte PROM számára, RS-232 és IEEE-488, bővítőaljzat, floppy-vezérlő
PC-8012
I/O egység, 32 kByte RAM, hely 2 kByte PROM számára, floppy-vezérlő, valósidejű óra (RTC), plusz 6 csatlakozó aljzat
PC-8023
Pontmátrixos nyomtató

PC-8031
2 lemezes meghajtó fogadására alkalmas kiegészítő, 5,25" SSDD, 143 kByte kapacitású lemezekhez.
A rendszer képes volt két ilyen hardver kezelésére, 4 meghajtó használatára, a második lemezes egységet (PC-8032) az elsőhöz kellett csatlakoztatni.


PC-8033
I/O egység, floppy-vezérlő, a lemezes meghajtók használatához
PC-8041
12 colos monokróm monitor
PC-8043
12 colos színes monitor

Külön számmal illették még a különféle csatolókábeleket, amelyekkel a szabványaljzatokra lehetett ezeket a perifériákat, vagy más fejlesztéseket kapcsolni, ezeket nem soroltuk fel. Kazettás egység külön nem készült, általában bármilyen típus megfelelt.

A PC-8001A volt ebből az alaptípusból az a verzió, amelyet a külföldi piacra hoztak létre (ebben volt 32 kByte RAM). A gép operációs rendszere a beépített DISK-BASIC, vagy használható volt CP/M is.

Parancsértelmezője a Microsoft BASIC-en alapuló N-BASIC volt. A beépített képességeivel a gép terminálként is használható volt, soros kábellel kapcsolva pl. egy modemhez.

 
PC-8001 MKII

Az alapgép 1983-as verziója főleg a grafikai képességek javítására készült el, de más újításokat is tartalmazott. A memória méretét alapból 64 kByte-ra növelték, a videóram 16-ra (3-ról), illetve a ROM 32-re (24-ről) változott. A BASIC is bővült, például új grafikus parancsokkal.
Grafikai képességeinek határa 8 szín volt 320x200, illetve monokróm megjelenítés 640x200 pixel felbontáson.

A korábbi változattal ellentétben ebben alapból beépítésre került a floppy-interfész, nem kellett külön periférián keresztül csatlakoztatni a meghajtókat (de két bővítőaljzat ezen kívül is maradt szabadon). Talán nem túl erőteljes képességei, illetve a NEC másik számítógépcsaládja ellenében, de nem fogyott olyan jól, mint az alap verzió.

PC 8001 MKII SR

A sorozat utolsó darabja 1985-ben jelent meg; a játékokra szánt gépet még több grafikai képességgel látták el, hiszen a videómemória 48 kByte méretűre növelésével már 8 színű 640x200 felbontás is elérhető volt. A szöveges megjelenítés terén is volt változás, hiszen a korábbiakkal ellentétben képes volt nem csak a katakana és hiragana karakterek, hanem ROM-bővítés után a kanji japán írásjelek használatára is. Hang terén a korábbi csipogót lecserélték egy 3 csatornás hangchipre (ennek kezelését természetesen a továbbfejlesztett BASIC el tudta végezni).

Be volt építve egy (nem mindig jól működő) kompatibilitási mód is a korábbi gépek programjaihoz (3 féle BASIC, 40+20 kByte ROM az új és a régi megoldásokhoz), de a fejlettebb gépek felé is nyitott volt, vagyis a másik számítógépcsalád, a PC-8800 sorozat billentyűinek, illetve az elterjedt joystick-ok fogadására.

Az interneten keresgélve találkoztam egy képpel, amely remek minőségben mutatta a szóban forgó gépet. Amely darabról kiderült egy nagy érdekesség!

Miszerint évekig (ha úgy vesszük, mostanáig) egy magyar gyárban vezérelt egy japán gyártmányú ampullavizsgáló masinát (EISA AIM-287).
A kép készítőjének (reddit: powerage76) rövid ismertetője a gépről: (link).
Az itt látható kép már a nyugdíjazása utáni állapotát mutatja, ismét csak az említett felhasználó által fényképezve (kép2) (kép3), és rendelkezésünkre bocsátva.

PC-6000 sorozat gépei

A korai nyolcvanas évek másik NEC-számítógépsorozata volt, amely három + két típusból állt, egyeseknek még fantázianevet is adtak a marketingosztályon (a legelső a Papikon, a legutolsó a Mr. PC nevet kapta).

PC-6001

Bár később jelent meg (1981), képességeit tekintve több tekintetben gyengébb volt egyes korábbi NEC gépektől. A gép processzora ebben az esetben egy kb. 4 Mhz sebességű Z80-kompatibilis (μPD780C-1) chip volt (azonos a PC-8001 MK2 és SR változatainál használttal), amelyet egy segédchip (M5C6847P-1) egészített ki, amely a videójel generálását végezte.
A beépített ROM 20 kByte méretű volt (16 az N60-BASIC, 4 a karakterek számára), míg a RAM terén csak 16 kByte áll rendelkezésre (ezt is csak 32-re lehetett növelni). A hardver 16x32 karakteres, illetve 5 féle grafikus felbontásra volt képes: maximumát, a 256x192 pixelt monokróm módban érte el, a legtöbb színt (9) pedig már csak 64x48 nagyságú felbontásban tudta hozni.

A videómemória a fő memória részét képezte, ugyanakkor két képernyőt is lehetett "futtatni", amelyből az egyik szöveges módú volt - erre a képernyő váltásra külön gomb volt a billentyűzeten (lásd a Return felett).
Memória bővítés esetén ez a két képernyő négyre volt növelhető. Más PC-sorozatú gépekkel ellentétben azonban nem volt keverhető a két mód, grafikus módban a szöveg is grafikusan volt ábrázolva.
Hang tekintetében többre is képes volt, hiszen 3 csatornás (8 oktávos) hangchip volt benne, a General Instruments AY-3-8910 chipje. Szabvány Atari joystick is csatlakoztatható volt hozzá.
Az adattárolást kazettás (PC-6082) vagy floppy-meghajtón végezte, illetve használatban voltak cartridge adathordozók is. Ilyen cartridge segítségével lehetett növelni a memóriát is, vagy a bővítőhardverre (PC-6011) különféle extrákat csatlakoztatni. Ilyen extra volt pl. BASIC-bővítő, SS/DD floppy-meghajtó (PC-6031), beszédszintézer, soros kivezetés, rajztábla, videófelvevő interfész is. Jelent meg pontmátrixos, hőpapíros és 4 színű nyomatra képes nyomtató is hozzá. A fentebbi, amerikai változaton látható a jobb oldalra csatlakoztatható bővítőegység, 3 cartridge használatával.

A PC-6001 két változatban jelent meg kinézet tekintetében, elefántcsont vagy barna színvilággal. Más NEC PC gépekhez hasonlóan ez is megjelent külföldön, az -A jelöléssel a nevében (pl. PC-6001A, avagy NEC TREK néven). Nagyobb különlegesség (és ritkaság), hogy arab változat is jelent meg a gépből; Irakban az Al-Warkaa készítésében arab változat is készült PC-6002 néven (egyes infók a fejlettebb PC-6001 MK2 SR arab változatát említik).

PC-6001 MK2

A fejlettebb változat (1983) már jelentősebb fejlesztéseket kapott: a processzor megmaradt, az I/O műveleteket végző társprocesszor került cserére (μPD8049), de a RAM már 64 kByte méretűre hízott.
És akkor ne feledkezzünk meg a ROM növekedéséről sem; 32 kByte BASIC, 32 kByte kínai karakter-ROM (1024 kínai írásjel, egyes kanji karakterek), 16 kByte karaktergenerátor (katakana/hiragana), illetve az opcionális + 16 kByte beszédszintézerhez tartozó ROM.

Különböző hardverváltozatoknak megfelelően indításkor a megfelelő BASIC változatot kellett kiválasztani - ezek a fejlesztett BASIC, illetve az elérhető/elérendő RAM mennyiségétől függően. Ezeknél az elérhető maximális szöveges/grafikus felbontás is változott.

N60-BASIC (RAM 16K) és N60-BASIC (RAM 32K): A korábbi BASIC változat, kompatibilitási okokból
N60 Extended BASIC (RAM 16K) és N60 Extended BASIC (RAM 32K): A fejlett BASIC, floppy-vezérlés, grafika
N60m-BASIC (RAM 64K): A legfejlettebb változat, az extended bővítése

Szöveges felbontása maximum 40x20 (32x16), míg grafikus felbontása pedig maximálisan 320x200 pixel lehetett, 4 szín használata mellett (160x200 esetén pl. 15 szín is elérhető volt, de a kiválasztott módtól függően létezett 64x48 felbontás is).
Kimenetek terén is el volt látva, hiszen mind RGB, mind kompozit kimenettel rendelkezett a szabvány RF kivezetésen kívül, sőt a superimpose unit (PC-60m54) elnevezésű videójel-keverő kiegészítő (vö. genlock) is képkimenetnek vehető...
A hangképzés terén 3 csatornás (8 oktávos) megoldással operált, míg az opcióként használható beszédszintézer 2 oktáv terjedelemben tudott működni.

Léteztek ROM-RAM cartridge bővítések, különféle méretű, típusú (és szabványú) monitorok, több féle technológiájú nyomtató, kazettás és lemezes meghajtó, vagy a már említett beszédszintézer illetve videójelkeverő is (nem is említve a szokásos kábeleket, monitorkábeleket, gépvédő takarót, joystickot, érintőpanelt, nyomtatóba való tonert, papírt...)

 
A fentebb leírt PC-8000 sorozat kiegészítőihez hasonlóan itt sem részletezünk minden egyes kiegészítőt.

PC-6001 MK2 SR

A sorozat harmadik tagja 1984 végén jelent meg, természetesen fejlesztett képességekkel. A processzor ismét maradt a megszokott chip, a RAM maradt 64 kByte, de a ROM tekintetében (a kompatibilitás miatt) ismét változás történt: a rendszerben két BASIC (N66 és N66SR BASIC) működött, de ugyanakkor a korábbi gépek N60, illetve N60-extended BASIC-je sem volt akadály.
Tehát a két BASIC egyenként 32 kByte, a grafikus karakterek 16, míg a kínai karaktereknek és a opcióként használható beszédszintézis is 32 kByte méretűek voltak.

1)N60 BASIC 16 Kb RAM
2)N60 BASIC 32 Kb RAM
3)N60 EXTENDED BASIC 16 Kb RAM
4)N60 EXTENDED BASIC 32 Kb RAM
5)N66 BASIC 64 Kb RAM
6)N66SR BASIC 64 Kb RAM
7)VIDEO TELOPPER 64 Kb RAM

Szöveges felbontásának 80x25 volt a maximuma, míg grafikusan 640x200 pixel felbontásra volt képes 4 szín használata mellett. A maximális 15 természetesen alacsonyabb felbontásokon (320x200) már elérhető volt. A korábban írt képernyőváltás is megmaradt, méghozzá a videómemória maximumát is 32 kByte-ra növelték.
Hanghatásokban ugyanolyan képességekkel rendelkezett, mint közvetlen elődje.

Perifériák terén sem történt nagy változás, bár annyi megjegyezhető, hogy 2 típusú floppymeghajtót lehetett hozzá csatlakoztatni, 3,5" valamint 5,25" formátumot is(az utóbbi a 8000-es szériáé is).

PC-6601

1983-ban megjelent változat, amely a PC-6001 MkII drágább verziója végeredményben. Legfőbb változtatásait tekintve azonos az említett testvérgépével. Egyik ilyen változtatás, hogy beépítésre került egy 3,5" lemezmeghajtó (SS/DD), amely mellé lehetett második meghajtót is használni (a géphez csatlakoztatni). Azonban míg a 6000-es széria lemezmeghajtóit az egységekbe épített vezérlő működtette, a 6600-as sorozat mindkét tagjánál a főprocesszor végezte a floppy vezérlését (erre külön RAM terület is rendelkezésére állt).

Így a PC-6000 és a PC-6600 tagjai között floppy-vezérlés szintjén nincs kompatibilitás, amennyiben nem a szokásos BASIC parancsokkal kommunikálna egy program a meghajtóval, hanem közvetlenül. Ugyanakkor ennek az inkompatibilitásnak nagyon kevés esetben volt jelentősége, leginkább néhány kereskedelmi szoftver másolásvédelménél fordult elő.

A másik változtatás, hogy a 6001 MkII legfejlettebb BASIC verzióját (N60m) lecserélték N66 BASIC változatra (látható, hogy a 6001 MkII SR is alkalmazta, mivel akkor már megjelent a 6601).

PC-6601SR

A sorozat utolsó tagja 1984-ben jelent meg, a PC-6001 MkII SR beépített floppymeghajtós változataként (hasonlóan a PC-6601-hez).

A legfontosabb különbség azonban az, hogy az egyetlen verzió a sorozatban, ahol a billentyűzet külön található a számítógéptől - ezt vezetékkel, vagy infravörös kapcsolattal lehetett használni (a rendszer egészét Audio & Visual computing system néven hívták).

A rendszerhez egy digitális RGB monitor volt kapcsolható, amelyet tv-módban is használni lehetett.

Folytatása következik...

Áprilisi hírcsokrunkban néhány érdekes barkácsprojekttel indítunk, először Ben Heck (elektronikai kütyük és retró cuccok) egyik utóbbi projektje, az óriás Game Boy, vagyis művésznevén a Game Man. vagyis egy GB majdnem hétszeres méretben, de "autentikus" kinézettel:)

- Hasonló, de méretében pont ellenkezője a másik projekt (Pocket Atari 2600), amelyet Lovablechevy hozott létre: egy Atari Flashback 2 (az A2600 hardveres emulációja, beépített játékokkal - sorozatgyártott, tehát nem hobbiprojekt) hardverét beleépítette (préselte) egy valódi Atari 2600 kártyába úgy, hogy még egy pár centis képernyő, audióerősítő és kezelőgombok (a Nintendo Wii irányítójáról) is kerültek rá! A kütyü súlya nagyon kicsi, igazi hordozható méret:)

Bemutató videó (link), felgyorsított építési videó (link)

Bár egyéb elfoglaltságaim miatt lassan 1 hónapja nem került ki új írás a blogra, de a következő néhány választási lehetőségből egyes rovatok következő jelöltjeit választhatjátok ki. Minden egyes rovatban csak egyre lehet voksolni, a végén a legtöbb szavazatot kapottból készül először abban a rovatban poszt (de nem olyan sorrendben, ahogy a kérdések lettek feltéve).

A szavazás 1 hétig tart, április 24-ig.
A szavazás véget ért, íme az eredmények:

A vélemények ki lettek nyilvánítva, a válaszadást köszönöm!

Márciusi második hírcsokrunk következik...

Első sorban április hónap retró rendezvényeiről, természetesen először itthonról.

- Ismét lesz Retro játékkiállítás a Csokiban, a megszokott környezetben (az esemény FB-oldala: link)

"Immáron nyolcadik alkalommal töltjük meg a Csokit mindenféle retró videojátékos jósággal. Idén igyekszünk a kiállított és kipróbálható gépek arányán javítani a játszható gépek előnyére. Reméljük ez nektek is bejön majd. Természetesen lesz retro kvíz és különféle versenyek is, az ajándékok pedig szépen gyűlnek..."

Az időpont: 2016. 04. 16-17
A helyszín: Csokonai művelődési ház, 1153 Budapest, Eötvös u. 64-66
Belépő: Felnőtt (1000 Ft), gyerek (600 Ft), családi, 3 főre (2200 Ft). Két napos jegy 1600/1000/3600 Ft

- Míg a Csokiban tartott kiállítás idén nyolcadik alkalommal kerül megrendezésre, a szegedi sem marad le tőle, hiszen az hetedik alkalommal kerül megrendezésre. (az esemény FB-oldala: link)

"Hetedik alkalommal röpítenek vissza minket gyermekkorunkba a rég látott ismerős számítógépek, video és quartzjátékok, hogy újra gyerekek lehessünk! A kiállítás két napja alatt újra átélheted a Wizard Of Wor játékélményét Commodore 64-en, elcsodálkozhatsz a magyar mérnökök kreativitásán (Aircomp 16, Homelab, Primo, stb), és láthatsz olyan gépeket is, amelyek a nyolcvanas években nem jutottak el hozzánk!

Idén három mérföldkő, három meghatározó szereplő is 40 éves lesz.
Az Apple hivatalos alapítása 1976. április 1-én történt, a Zilog cég Z80 processzora (ZX Spectrum, Enterprise 128, CPC 464, stb.) 1976. júliusában, a Fairchild Channel F, a világ első cserélhető ROM cartridge-es videojátéka 1976 novemberében jelent meg. Tucatnyi kipróbálható, és több száz kiállított géppel várunk!"

Az időpont: 2016.04. 23-24
A helyszín: Szent-Györgyi Albert Agóra, 6722 Szeged, Kálvária sugárút (Gogol utca 32.)

- Külföldi számítógépes rendezvény, talán pont valaki arra jár akkortájt:)
Vintage Computer Festival Southeast 4.0, 2016.04.02-03 (link)
Kings Market Center, 1425 Market Blvd., Suite 200, Roswell, GA, 30076

Ja, igen. A Retemu blog tegnap töltötte be a negyedik évét! :D Nektek van kedvenc posztotok az oldal eddigi történelméből? (link)

A jugoszláv gépismertetőt folytatjuk, nagy vállalatok kis gépeivel és kis vállalatok kis gépeivel.

Mihaljo Pupin hardverek (szerb)

Az 1946-ban alakult műszaki intézet széles körű kutatásokat és fejlesztéseket végzett már a kezdetektől, sőt ugye számos számítógéprendszert is alkotott. A legnagyobb ilyen rendszerek az ún. CER (digital electronic computer) számítógépek voltak, amelyeket a hatvanas évek legelejétől a hetvenes évek közepéig fejlesztettek (mármint a különböző változatokat). Ezek közül felsorolunk néhányat, hiszen nem teljesen a blog profilja...
CER-10, 1960: Első digitális jugoszláv számítógép, csövek, tranzisztorok, relék, lyukszalagok, ferritgyűrűs memória. Egészen 1966-ig használták, 1955-60 között fejlesztették.
CER-200,202,203, 1966-72: Tranzisztorok, integrált áramkörök, nyomtatott áramköri lapok, mágnesszalagok, lyukkártyák. A nyolcvanas évek végéig használatban volt közepes méretű vállalatok (bankok, gyárak, építőipar) adatainak feldolgozására, kezelésére.
CER-11, 111, 1966,74: Mobil katonai számítógépek.tranzisztor-dióda logikai rendszeren alapuló nyomtatott áramköri lapos korai változat, avagy VLSI chipeken alapuló merevlemezes későbbi változat. 1988 végéig voltak használatban.

Mivel ezeken a gépmonstrumokon kívül összehoztak a nyolcvanas években más gépeket is, jöjjenek ezek, a TIM-sorozat gépei, amelyek több ezer darabbal segítették a posták, kormányzatok, közműszolgáltatók és hasonlók munkáját.

TIM-001 és TIM-100

1985-ben az intézet a szerb posta részére gyártotta le ezeket a gépeket kb. 1-2 ezer példányban; a TIM-001 fejlesztése 1984-ben fejeződött be, míg az utód TIM-100 már 1985-ből származott.

A TIM-100 az Intel 80x86 (8086,8088) processzorokra és VLSI áramkörökre épülő, többfelhasználós gép volt, amelynek memóriáját akár 8 MByte méretűre is lehetett növelni, míg háttértárként floppylemezeket használt (5,25" és 3,5" lemezeket).
A gyártó készítette hozzá a szoftvereket is, pl. amelyekkel helyi hálózatokban is lehetett kiskereskedelmi felhasználásukat, vagy diagnosztikai alkalmazásukat felügyelni.

TIM-001	TIM-100

Előszor is egy poénos animáció a Hat-loving gamer műhelyéből: hogy nézne ki a Super Mario Kart több, mint 100 játékossal egyszerre a pályán? Persze a játék ilyet nem enged meg, de ebben a videóban rengeteg videójátékos szereplő ül be egy gokartba, és nem csak retrósok. Felbukkan Duke Nukem, Kratos, Master Chief, Lara Croft is például :)

Újabb gépismertető rész következik a keleti blokk európai országainak számítástechnikájáról, ezúttal Jugoszlávia kerül terítékre. Más országokhoz hasonlóan itt is voltak iskolaszámítógép-programok, a gyártók különféle specifikációjú és kivitelű gépekkel próbáltak "betörni a piacra", körülbelül 1982-1987 között.

(Bár Jugoszlávia, amely 1963-tól Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság néven volt ismert, nem tekinthető igazán a keleti blokk tagjának az el nem kötelezett országok egyik alapítójaként, de informatikatörténetileg a többiekéhez hasonló fejlesztések jelentek meg itt is, a nyolcvanas években.
Remélhetőleg ez a kis szerkesztői szabadság nem kelt nagy ellenállást a történelem és a geopolitika ismerőinek körében:)

Ei (Elektronska Industrija) Niš hardverek (szerb)

A szerbiai Niš városában található elektronikai gyár (amely 1948-ban alakult egy rádiókat és röntgenkészülékeket gyártó üzem fejlesztéseként) a hetvenes-nyolcvanas években több ezer dolgozót tudott foglalkoztatni, az egyik legnagyobbként. És bár a kilencvenes évek elején a belpolitikai helyzet (és egyebek) miatt az üzem ideiglenesen átalakításra kényszerült, manapság is létezik, leginkább talán az orvosi műszerek és egyéb elektronikák területén.

Nos az ő nevükhöz fűzödik a Pecom számítógép (elsősorban), amelyet két változatban hoztak létre 1985-ben.

Pecom 32

Oktatási és otthoni célra 1985-ben fejlesztett számítógép. A processzor egy CDP 1802B 5V7 típusú, 5 Mhz-en üzemelő darab volt (lásd az RCA 1802 8 bites processzor).
A rendszer memóriáját 36 kByte RAM (amelyből a felhasználó 32 kByte-ot használhatott), valamint 16 kByte ROM (amelyet az esetleges 16 kByte bővítés fejlett szerkesztővel és assembler funkciókkal is ellátott) képezte.
Grafikai képességeit 8 szín megjelenítése, 40x24 karakteres felbontás, valamint az egyedi karakterekkel kreált álgrafikus mód jellemezte.

Hangbeli képességeit a General Instruments AY-3-8912 chipje szolgáltatta 8 oktávon. A Pecom 32 egy kazettás háttértárolóval rendelkezett, valamint kompozit és antennakimenettel és soros bővítőporttal.

Pecom 64

A Pecom 32 megnövelt memóriájú (64 kByte) változata, a Pecom 64. Mind a két változatot oktatási, iskolai felhasználásra készítették el, de az ekkoriban futó több számítógép-változat mellett nem használták sokáig, rövidesen lecserélésre kerültek (link)

Ezekből adódóan nem a leggyakoribb hardverek közé tartozik.

A cég ezeken kívül még készített XT-kompatibilis számítógépet is, Lira néven. Az alábbi videón ez látható; 8086-os processzor (4,77 Mhz), 512 kByte memória kiszerelésben (innen származik a név is), vagyis a Lira 512. Érdekesség, hogy a rendszer egybeépített, a többi otthoni számítógéphez hasonlóan a billentyűzet alatt kapott helyet a hardver.